Munkaszerződés,és amit tudni érdemes róla

Munkaszerződés,és amit tudni érdemes róla

2016-03-21

 A munkáltató és munkavállaló között létrejövő munkaviszony alapja a munkaszerződés. Ebben a cikkünkben összefoglaljuk, hogy a Munka törvénykönyve szerint a munkaszerződésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.

Hogy jön létre a munkaviszony?

A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés megkötésével hatályossá válnak az alapvető munkajogi kötelezettségek, mint például a munkáltató foglalkoztatási és munkabér fizetési, valamint a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége a munkáltató irányítása alatt.

A Munkatörvénykönyv szabályai szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, hiszen ez biztosítja a felek jogainak bíróság előtti érvényesíthetőségét. Azonban szóbeli megállapodás alapján is létrejöhet a munkaviszony, amennyiben a felek ráutaló magatartása erre következtetni enged. Ez azonban nem ideális a munkavállaló számára, hiszen ilyenkor a munkaviszony érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Mindenképpen ajánlatos tehát, a munkaszerződés írásba foglalása, mivel írásos dokumentum nélkül szinte lehetetlen bizonyítani azt, hogy miben is állapodtak meg a szerződő felek.

Munkakör, kötelező bérminimumok, és más, amiről nem kell rendelkezni

Az új törvények hatályba lépésével a munkaszerződésnek a felek természetes azonosító adatain kívül mindössze két kötelező eleme maradt: a munkakör megnevezése és az alapbér megjelölése. Amennyiben ezekben a felek nem tudnak megegyezni, nem jöhet létre érvényes munkaviszony!

A munkakörmunkakör az elvégzendő feladat összefoglaló neve, amelynek abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy eldönthessük, a munkavállalónknak a minimálbért vagy a garantált bérminimumot (másképp szakmunkás minimálbér) kell-e alapbérként adnunk. Ebben a tekintetben azt kell mérlegelni, hogy az adott munkakör igényel-e legalább középfokú végzettséget. Ennek eldöntése alapvetően a munkáltató feladata, azonban döntése során figyelembe kell vennie többek között az egyes szakképzettségek megszerzéséhez kapcsolódó előírásokra is. Például egy könyvelő alapbére legalább a garantált bérminimum, tehát 129 000 Forint kell, hogy legyen, mivel már a szakképzettség megszerzéséhez is legalább középfokú végzettség kellett.

Általános szabály ugyanakkor, hogy teljes munkaidőben minden munkavállalónak legalább a hatályos minimálbér mértékének megfelelő alapbért kell megállapítani, ami 2016-ban 111 000 Ft.

Bár furcsán hangzik, de a munkakezdés ideje, a munkaviszony időtartama, illetve a munkavégzés helye, és a munkaidő hossza nem kötelező eleme a munkaszerződésnek.

Ha ezekről a felek nem rendelkeznek, akkor is érvényesen létrejön a munkaviszony, mivel a törvény meghatározza, hogy eltérő rendelkezés hiányában mik az alapvető követelmények, ezek szerint:

  • A munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik meg a munkaviszony.
  • Munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.
  • A munkavégzés határozatlan időre szól.
  • Teljes napi munkaidőben jön létre a munkaviszony.

Kötelezően tehát csak akkor kell megjelölni ezeket az adatokat, ha a fenti főszabálytól el szeretnénk térni.

Munkavégzési hely, próbaidő és munkarend

A régi Munka törvénykönyve által szabályozott változó munkavégzési hely fogalma megszűnt, helyette a feleknek a legnagyobb földrajzi hely megjelölése javasolt munkavégzési helyként, amennyiben több, eltérő munkahelyen kívánják foglalkoztatni a munkavállalót. Ez azt jelenti, hogy akár teljes Magyarországot is lehetséges a munkavállaló munkahelyeként megjelölni, de természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató tevékenysége és az elvégzendő feladatok is ezt indokolják.

A próbaidőről is a munkaszerződésben szükséges rendelkezni, melynek időtartamát a felek egyszer közös megegyezéssel meghosszabbíthatják, de a meghosszabbított időtartam sem haladhatja meg a 3 hónapot.

A munkáltatók sok esetben a munkavállaló munkarendjéről is rendelkeznek a munkaszerződésben. Ez jelentősen megnehezíti annak megváltoztatását, hiszen bármi, amiről a munkaszerződésben rendelkeznek, csak a felek közös megegyezésével módosítható.

Mivel a munkarendet a munkáltató egyoldalú döntésével határozhatja meg, így elegendő, ha a munkaszerződéstől elkülönítetten, tehát mondjuk a munkaköri leírásban közli azt a munkavállalójával, így ha a tevékenység jellege indokolná, bármikor megváltoztatható.

A munkaköri feladatokat is mindaddig szabadon változtathatja meg a munkáltató, amíg az a munkakör jellegét nem változtatja meg. Ilyen módon lehetetlen olyan feladatokat is a munkakör részévé tenni, amik tartalmukban a munkakör ellátásához nem társíthatóak, mivel ahhoz már a munkakör közös megegyezéssel történő módosítása szükséges. Sokszor azonban nem könnyű meghatározni, hogy hol húzódik a határvonal, és melyik feladat ellátása férhet még bele az adott munkakörbe és melyik nem. A fent leírtak miatt érdemes tehát különös figyelmet fordítani a munkakör meghatározására.

Kivételek szabadság miatt

Megszokott gyakorlat az is, hogy a munkaszerződésben leírják, hogy a felek eltérnek azon munkajogi szabálytól, miszerint a szabadság tartamának évente egyszer el kell érnie az egybefüggő 14 napot, illetve, hogy a pótszabadságnak megfelelő számú szabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő évben adja ki. Ezek a megállapodások jogszerűek, azonban amíg előbbi munkaszerződésbe iktatása nem ütközik akadályba, addig ez utóbbiról évente szükséges megállapodni, így munkaszerződésbe nem foglalható bele.

Vigyázzunk az elnevezéssel!

Azt is fontos megemlíteni, hogy a szerződéseket mindig tartalmuk és nem az elnevezésük alapján kell megítélni. A színlelt munkaszerződések kiszűrését a munkaszerződés bizonyos minősítő jegyei (pl. munkakör, személyes munkavégzési kötelezettség, hierarchikus kapcsolat, rendelkezésre állási kötelezettség) segíthetik. Ezen minősítő jegyek vizsgálata teszi lehetővé a munkaügyi- illetve az adóellenőröknek például egy megbízási szerződés munkaszerződésre utaló tartalma alapján annak munkaszerződéssé való átminősítését, valamint bírság kiszabását is. Emiatt tehát nagyon körültekintőnek kell lenni annak érdekében, hogy a felek által kötött szerződés tartalma és elnevezése azonos legyen.

Hozzászólások