Külföldre menni, vagy maradni - hol vállaljunk munkát?

Külföldre menni, vagy maradni - hol vállaljunk munkát?

2016-10-18

Magyarországon belül nem szívesen költöznek az állampolgárok a munka kedvéért, ezért lepte meg annyira a társadalomkutatókat, mikor 2011 után hirtelen  nagy tömegben indultak el a magyarok, hogy szerencsét próbáljanak külföldön. 2013-ban a külföldön dolgozó magyarok számát már úgy 190 ezerre becsülték, ám a folyamat egyre csak gyorsul: 2015-ben már csak a brit társadalombiztosítási rendszerben 200 ezernél is több magyart tartottak számon persze az adatok teljesen ellentmondóak. Azt azonban mindenki észleli, hogy egyre több fiatal szedi a sátorfáját és indul el, vagy ingázik 2 ország között. Ausztriában például 25 ezren dolgoznak ezzel a módszerrel.

A felmérések adatai megdöbbentőek

Egy 2013-as felmérés szerint a külföldön dolgozók között a legtöbben szakmunkás végzettséggel rendelkeznek: ezt pedig csak megerősíteni tudjuk, mivel lassan már semmihez nem lehet szakembert találni semmihez, ráadásul az építkezési vállalkozók is küszködnek, mivel egyszerűen nincsenek embereik, akikkel felépíttethetnék az elvállalt házakat, vagy akár csak nyílászárókat építtethetnének be. Az viszont nem igaz, hogy azok mennek külföldre, akiknek nincs munkája, legalábbis nem kizárólag: a külföldre távozók többsége egy évvel az előtt is rendelkezett munkával, hogy elhagyta volna az országot.

Tanulás, munka és boldogulás külföldön

Az egyetemet sokan már külföldön kezdik meg, annak érdekében, hogy használható, gyakorlatias tudást és megfelelő nyelvi képesítést szerezzenek. Ennek pedig vagy az a célja, hogy hazatérve ők legyenek a legjobbak, vagy, ami inkább valószínű, hogy külföldön találjanak maguknak munkát, versenyképes fizetésért. A fiatalok gyakran kalandvágyból indulnak külföldre, nem tudják eldönteni, hol is akarják igazából leélni az életüket, így szerencsét próbálnak, akár több országban is. A felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy sokkal jobb többen összefogva elindulni külföldre, mivel egy másik országban könnyen egyedül érezhetjük magunkat. Így van ez például Londonban is, ahol annak ellenére, hogy nem nehéz barátokra találni, közös programokat egyeztetni komoly fejtörés lehet, mivel mindenki más beosztásban dolgozik és a távok is hatalmasak, még városon belül is.

Gyakran azonban azok mennek külföldre, akik idehaza sikertelenek és ahelyett, hogy ennek az okát kiderítenék és változtatnának, inkább külföldre menekülnek a gondjaikkal együtt. Aki vesztes volt idehaza, nagy eséllyel vesztes lesz kint is. Annyi a különbség, hogy nem százhúszezerért lesz vesztes, hanem 1-1.200 euróért fog dolgozni egy raktárban, egy áruházban árufeltöltőként, egy kocsmában pultosként, vagy mosogatókéntA keresetet átszámolva lélegzetelállítóan soknak tűnik a 120-150 ezer forint után, csak éppen ha egy normális bérlakást veszel ki és nem a pakisztániak által lakott negyedben élsz nyolcadmagaddal egy bérlakásban, néha elmennél szórakozni, fodrászhoz, vagy fogorvoshoz és egyáltalán úgy akarnál élni, ahogy idehaza, gyorsan rájössz, hogy ugyanúgy nem jössz ki ennyiből, mint itthon.

Egy apróság, ami a diplomák külföldi megítélését illeti: a legtöbb fórumon arról számolnak be a tapasztaltak, hogy sokkal kevésbé számít a papír, mint az, hogy az illető hogyan teljesít a gyakorlatban, azaz megfelelően el tudja-e látni azt a munkát, amit megpályázott. „Külföldön még a diplomádat se nézi meg a munkáltató, mert a lényeg, hogy perfekt beszéld a nyelvet, valamint, hogy a gyakorlati teljesítményedben ne legyen kivetnivaló."

Tényezők, amit itthon tarthatnak

Sokan választanak olyan szakot az itthoni egyetemeken, amellyel külföldön esélytelen elhelyezkedni. Ilyen például a kommunikáció is: ez egy olyan szakma, amelyben az embernek rengeteget kell megnyilvánulnia, ezt pedig leginkább és legjobban az anyanyelvén tudja megtenni az ember. Így a kommunikációs szakemberek általában arra kényszerülnek, hogy itthon dolgozzanak, ha mindenképp a szakmájukban akarnak elhelyezkedni.

Komoly visszatartó erő lehet, ha valaki már rendelkezik ingatlannal itthon és esetleg nem tud mit kezdeni azzal, mivel kiadni nem szívesen adja ki, illetve ha ki is adja a lakást, időnként akkor is haza kell jönnie ellenőrizni annak állapotát.

Vannak azonban olyanok is, akik bár kipróbálták a kinti életet, erős honvágyuk minduntalan hazahúzta őket. „Ideig-óráig még csak-csak, de hosszú távon már problémásabb lenne" - így egy megszólaló, aki bár több hónapig volt ösztöndíjasként Ausztriában, egyfolytában kínozta a honvágy, így végül rájött: nem bírná sokáig Magyarország nélkül. Általánosságban viszont az látszik kirajzolódni, ha valaki úgy döntött kint próbál szerencsét és bejönnek a számításai, nagyon nehezen rúg labdába és találja fel magát újra a hazai viszonylatok között - nem beszélve arról, hogy állítólag sokan egyenesen tartanak a külföldön edződött túlképzett, veszélyes versenytársaktól. 

Döntések

Mostanában több embertől hallottam, hogy azért költöznek külföldre a gyermekvállalás előtt, mert nem akarják ebbe az oktatási rendszerbe járatni gyermeküket, így inkább rögtön külföldön is kezdik szocializálni. A döntés azonban, hogy elhagyjuk az országot, koránt sem olyan egyszerű: nem kedvez az sem a kivándorlási szándéknak, hogy Anglia megszavazta az Unióból való kilépését, így az ottani magyarok helyzete meglehetősen bizonytalanná vált. Vajon hazajönnek? Vagy ott maradnak egy ilyen helyzetben is? Ráadásul, ha minden jól megy és az ország és vezeti a fejükhöz kapnak, a bérek is elkezdenek lassan emelkeni, mivel ha a helyzet továbbra is így marad, lassan nem lesz sem diplomásunk, sem szakmával rendelkezőnk, csak a közmunkások maradnak majd, akiknek a bérét nem lesz miből kifizetni, mivel ha mindenki kivándorol, nem lesz, aki adót fizessen.

A menjek vagy maradjak kérdés megválaszolása nem egyszerű, hiszen itt nem csak a pénzről van szó: elvekről és érzésekről is, amelyek, van akit itthon tartanak és van, akit messzire üldöznek. Az is számít, ki-mit tapasztal: az Erasmus program például ablakot nyit a világra, így a diákok megismerhetik a különböző kultúrákat és országokat már az egyetemi képzésük közben: így sokan már ekkor el tudják határozni, hogy külföldön akarnak majd munkát keresni, vagy inkább itthon maradnának.

Az, hogy valaki egyszer elment külföldre, persze nem azt jelenti, hogy nem jöhet haza, ám ha még valaki haza is térne, egyáltalán nem biztos, hogy itthon talál kedvére való munkát, így sokan végül újra összepakolnak és visszamennek külföldre, ha ott több az esélyük a boldogulásra, mint itthon.

Borítókép forrása: huffingtonpost.com

Hozzászólások