A főnök hatalma a szabadság alatt

A főnök hatalma a szabadság alatt

2016-07-10

Mi a szabadság? Az a pihenőidő, amelyért díjazás jár, mivel a munkavállalót a szabadsága alatt távolléti díj illeti meg. A szabadság pedig  munkanapra, és nem naptári napra jár. Lássuk tehát, hogy kinek mennyi szabadság jár és mit tehet a munkáltató, ha esetleg mégis szüksége lenne az emberre a szabadsága alatt.

A cégek általában az üzleti tervükben rögzítik, hogy egy időben hány ember lehet szabadságon, sőt egyes vállalkozásoknak jobban megéri, ha a nyár egyik hónapjában "leállnak", ilyenkor egyszerre küldik szabadságra a dolgozókat, de ha valamilyen előre nem látható megrendelés érkezik, akkor a munkáltatónak ahhoz is joga van, hogy az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról visszahívja. Az Mt. szerint a már megkezdett szabadságot csak rendkívüli esetben, kivételesen fontos gazdasági érdekből lehet megszakítani, viszont az ezzel járó költségeket: a hazautazást, a repülőjegy átfoglalást, és a dolgozót ért esetleges károkat a munkaadónak meg kell térítenie.

A szabadsága 7 napjáról szabadon dönthet a dolgozó!

A munkavállalónak a munkaszerződése megkötésekor figyelnie kell arra, hogy tételesen szerepeljen benne a szabadság mértéke, valamint a kiszámítás és a kiadás módja is. A törvény szerint a kezdő munkavállalónak egy évben 20 nap alapszabadság jár, de ezen felül pótszabadság illeti meg a már idősebb dolgozót: az életkora, egészségi állapota, gyermekei száma, szociális helyzete, illetve munkahelye veszélyességi foka miatt.

A szabadságot, a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki, de a szabadságot úgy kell kiadnia, hogy az alkalmazottja legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól.

Évente 7 munkanap szabadságot a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legfeljebb két részletben, a dolgozó kérésének megfelelő időpontban, viszont erről a dolgozónak 15 nappal a tervezett szabadság előtt értesíteni kell a főnökét.

Mikor járhat pótszabadság?

A pótszabadság az életkorral arányosan nő: a munkavállaló 25. életévének betöltésekor egy, 28 éves korától két, 31. születésnapja után három, a 33 évének betöltése után négy nappal kap többet. 45 év felett pedig már 30 nap az alapszabadság.

A gyermekek után mind a két szülőt megilleti a pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság jár, ez az életkorért járó pótszabadságon felül illeti meg a munkavállalót). Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek után a szülőt megilleti még két nap pótszabadság.

Föld alatt végzett állandó munkavégzésnél, vagy sugárzásnak kitett munkahely esetén öt nap pótszabadságra jogosult a munkavállaló.

Átvihető-e a szabadság a következő évre?

Vannak olyan munkahelyek, ahol a szoros határidő betartása miatt a munkavállaló bármennyire is szeretné, de nem tudja az adott évben kivenni a szabadságát, ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a követő évre átvihesse a szabadsága egy részét, de ezt a munkavállalónak legkésőbb március 31-ig ki kell vennie.

Részmunkaidő és több munkaadó esetében:

A részmunkaidőben dolgozókat is ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mint a nyolcórás munkaidőben dolgozókat, ám a szabadság alatt járó díjazás a munkaidőhöz igazodik. Sok dolgozónak a munkaviszonya év közben kezdődött el vagy szűnik meg, ezért a dolgozónak a szabadság arányos része jár, áll a Munka törvénykönyvében.

Ha valaki több munkáltatónál is munkaviszonyban áll, akkor minden cégtől jogosult szabadságra.

Ahol nincs szabadság

Magyarországon az egyéni vállalkozókat és az önfoglalkoztatókat nem illeti meg szabadság, ők csak úgy tudnak pihenni, ha előre bedolgozzák, vagy átütemezik a feladataikat. Az európai országokban átlagban évi 20 nap jár fizetett szabadságként, de egyes államokban ez 25 vagy akár 30 nap is lehet. Ausztráliában és Új-Zélandon az állam előírja, hogy a dolgozó évi 20 nap fizetett szabadságot vehessen igénybe, Japánban és Kanadában viszont már csak 10 nap jár az előírás szerint.

Az Egyesült Államokban nincs államilag fizetett munkaszüneti nap, a fejlett országokban ez viszont 6 napot tesz ki.


 

Borítókép forrása: www.hsakft.hu

Hozzászólások