Élelmiszerek és mikotoxinok: a láthatatlan gombák veszélyei

Élelmiszerek és mikotoxinok: a láthatatlan gombák veszélyei

2017-03-27

Világi Ildikó az ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai tanszékének vezetője és kutatócsoportja három éven keresztül vizsgálja majd, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha penészgombák támadják meg a szántóföldi növényeket. A kutatócsoport sejtszinten tanulmányozza, hogy a mikroszkopikus fuzáriumgombák által termelt méreganyagok, az úgynevezett mikotoxinok a gabonán keresztül az emberi szervezetbe jutva milyen egészségügyi problémák kialakulását okozhatják.

Mik azok a mikotoxinok és miért veszélyesek?

fusarium
Az elfogyasztott gabonával gombatoxinok is juthatnak a szervezetünkbe, amelyek akár rákot is okozhatnak.
Forrás: kwizda.hu

A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Egyes penészgombák antibiotikumokat termelnek, melyeket az orvostudomány hasznosít, míg mások növényi, állati, emberi sejteket károsító méreganyagokat állítanak elő, melyeket mikotoxinoknak nevezünk. A mikotoxinok által okozott betegségek gyűjtőneve a mikotoxikózis. A gombák biológiai hatása sokféle lehet: karcinogén, mutagén, teratogén, ösztrogén, immunotoxikus, hepatotoxikus, neurotoxikus, tumor ellenes, cytotoxikus és antimikrobiális. A mérgező gombafajok egyike a Fusarium, amelynek mérge Európában is és hazánkban is rendszeresen előfordul, elsősorban a gabonákat és szemes takarmányokat, terményeket károsítja. Komoly veszélyforrás lehet a mikotoxinok jelenléte a gabonában, mivel a méreganyag folyamatosan halmozódhat testünkben, legrosszabb esetben rákos elváltozást, idegrendszeri és hormonális problémákat okozva. A kór elsősorban gyermekekre veszélyes, akik sok gabonapelyhet és popcornt fogyasztanak, amely fertőzött gabonából készült. Újszülöttekben pedig az anyatejjel kiválasztott toxin fogyasztása jelenthet veszélyt, amely a kis testsúlyra nézve nagy mennyiségnek is számíthat.

Persze nem kell minden mikroszkópikus gombát ellenségnek tekinteni, hiszen ha ezek nem lennének, sem antibiotikumokat nem tudnánk termeltetni, sem sört nem tudnánk előállítani a ma, általunk jól ismert módon.

Élelmiszerminőség és globális felmelegedés 

 

Bár elképzelhetetlennek tűnik, de a globális felmelegedésnek igenis köze van ahhoz, hogy milyen minőségű alapanyagot használunk ételeink elkészítéséhez. A felmelegedés, az egyre melegebb nyarak, a hirtelen lezúduló tengernyi csapadék és a szélsőséges időjárás valóságos melegágya a fertőző mikroszkopikus gombáknak, amelyek nemcsak a szántóföldi kultúrákat, hanem a növényeket elfogyasztó állatokat és az embert is mérgezhetik. A tudomány a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagok okozta veszélyre már három évtizede felfigyelt, jelenleg azonban még kevés kutatási eredmény érhető el arra vonatkozóan, hogy miként lehet hatásosan védekezni a toxin ellen.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt pályázaton az ELTE kutatócsoportja közel 600 millió forintot nyert, amelyet arra fordítanak, hogy a mikotoxinok különböző szervekre –elsősorban az idegrendszerre – gyakorolt hatásmechanizmusait vizsgálják és táplálékbiztonsági szempontból elemezzék a gazdasági állatokra gyakorolt hatásokat is. A kutatás során azt is tanulmányozzák, hogy hogyan csökkenthető különböző termelési és raktározási technológiák alkalmazásával a szántóföldi penészgomba fertőzöttség.

gomba
A kutatás azért folyik, hogy a felmelegedés ellenére is biztonságos legyen a gabonafélék fogyasztása.
Forrás: Bioforsk.no

A fuzárium által termelt toxintól a szervezet nehezen tud megszabadulni. Világi Ildikó, a kutatás vezetője elmondta, hogy a témában sok tudományos cikk jelent meg, és pont amiatt adták be pályázatukat, hogy szövettani, biokémiai és sejttani változásokat vizsgálva tisztázni tudják a gombák hatásmechanizmusokat. A kutatók azt remélik, vizsgálataik hozzájárulnak ahhoz, hogy a nőjjön az élelmiszerbiztonság, még a változó körülmények ellenére is.

Legutóbb 2009-ben regisztráltak itthon súlyos mikotoxikózist, ami azzal járt, hogy egy öt éves kislány már menstruált és csomókat találtak a mellében. Szegedi kutatók régóta állítják, hogy a fuzárium toxinjai,a melyeket a gabonával együtt fogyasztunk el, nőgyógyászati elváltozásokat okoznak, befolyásolják a nemzőképességet és rákos megbetegedéseket váltanak ki. A kezelés azonban viszonylag egyszerű, amíg nincs maradandó károsodás: elég megvonni a fertőzött gabonát a betegtől és a toxinok, még ha lassan is, de maguktól kiürülnek.

 

A cikkhez felhasznált forrás: M1 – Minden tudás című műsora

Borítókép forrása: Hirado.hu

Hozzászólások