Wigner Jenő: fizikai Nobel-díj és atomerőművek

Wigner Jenő: fizikai Nobel-díj és atomerőművek

A fizikusok többsége a XX. század elején azt gondolta, hogy már nincs túl sok felfedezni való a tudományterületükön, már csak pár apróságot kell megérteniük. Wigner volt az egyik, aki erre rácáfolt és bevezette a kvantummechanikába a szimmetriák elméletét. Egyike volt Budapest híres tudósainak a századfordulón és Szilárd Leót mondhatta egyik legjobb barátjának.

 
wigner
Wigner fiatalon
Forrás: mek.oszk.hu

"Nomen est omen"

Wigner Jenő Budapesten született, 1902. november 17-én, zsidó családba. Ez későbbi sorsát is meghatározta. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban kiváló tanárai és osztálytársai voltak, így például Neumann Jánossal is együtt koptatták a padokat. Róla később így írt Wigner: „A legokosabb ember, akit ismertem a Földön.” '19-ben a család elhagyta az országot a politikai helyzet miatt, egy ideig Ausztriában éltek. Az egyetem első évet a Budapesti Műszaki Egyetemen töltötte, ahol vegyészmérnöknek tanult, majd apja kérésére Berlinben folytatta tanulmányait.

Rendszeres látogatója volt a Német Fizikai Társulat összejöveteleinek, így Max Planck, Wolfgang Pauli és Albert Einstein új meglátásait is első kézből hallhatta. Ez az eseménysorozat tette Wignert és Szilárd Leót barátokká, a kapcsolat azonban inkább volt szakmai, mivel Szilárd Leó örök rejtély maradt. Berlinben, a Kaiser Wilhelm Institutban dolgozva találkozott Polányi Mihállyal, aki a doktori témavezetője lett.

Kihagytatlan lehetőségek és kényszer

Ezután újra hazajött és munkába is állt, ám egy olyan lehetőséget ajánlottak fel neki, aminek nem tudott ellenállni:  a berlini Kristálytani Kutatóintézetben kapott állást. '29-re publikációival kivívta a fizikusvilág figyelmét. Az amerikai Princeton Egyetem Neumann Jánossal együtt felvette tanárai közé, ezután már csak mindössze fél évet töltött Európában, mivel Hitler hatalomra került. Maga Albert Einstein is a Princeton professzora volt ebben az időben. Budapesttel a fő kapcsolatot Ortvay Rudolf, az elméleti fizika professzora jelentette, aki rendszeresen meghívta Wignert, hogy tartson előadást a kvantummechanikáról. Gyakran leveleztek egymással magyarul.

'31-ben adta ki „Csoportelmélet módszer a kvantummechanikában” című művét, amit az elméleti fizika még ma is használ. Az elmélet kidolgozásában Neumann János is segítette. 1936-38 között a Wisconsini Egyetemen lett fizikus professzor. Új munkahelyén nagyon jól érezte magát: "Wisconsinban értettem meg, hogy Princetonban boldogtalan voltam. Jót tettek velem, hogy kidobtak. Wisconsinban tanultam meg szeretni Amerikát, ott lettem amerikai."  1936 decemberében vette feleségül a Wisconsinban megismert Amelia Zipora Frank fizikushallgatót. Feleségét azonban 9 hónap után, súlyos öröklött szívbetegsége miatt elvesztette, gyermekük sem született. Ezután még kétszer nősült, mivel második felesége is korán elhunyt. Két gyermeke van.

A harmincas évek végén kiterjesztette kutatásait az atommagokra is: kifejlesztett egy fontos általános elméletet az atommag-reakciókra. '37-ben felismerte a magerők töltésfüggetlen voltát, a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein és az atommagok héjszerkezetéről árulkodó mágikus számokat.

Világpolitikai események és kitüntetések

wigneridos
A professzor '87-ben
Forrás: mtva.hu

'39. július 16-án Wigner és Szilárd felkereste Einsteint, és levelet írtak a belga királynőnek, hogy megakadályozzák a Belga-Kongóban levő uránkincs német kézbe kerülését. Végül Szilárd nem vállalta a kézbesítés kockázatát, mivel tartott attól, hogy a levél esetleg a német elhárítás kezébe kerül. Augusztus 2-án, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő győzte meg ismét Albert Einsteint, hogy írjon Franklin D. Roosevelt elnöknek. A híres levélben Einstein az atombomba haladéktalan kifejlesztését javasolta.

Ő volt a világ első atomreaktorának elméleti számítója és tervezője. Wigner tervezte valamint építette az első vízhűtéses atomreaktorokat, majd a reaktorok biztonsága érdekében õ ajánlotta, hogy a neutronok lassítására szintén vizet alkalmazzanak. Ma ezen az elven működik a világ atomerőműveinek 90%-a.

'42 és '45 között a Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumában, a Manhattan-programban dolgozott. Itt Wigner munkája meghatározó jelentőségűnek bizonyult, ugyanis Õ tervezte a hanfordi reaktorokat, amelyek plutóniumot termeltek az atombombához. Az önfenntartó láncreakció 1942. december 2-án megvalósult.

1947-ig Oak Ridge-ben, a Clinton Vegyiművek kutatási és fejlesztési igazgatójaként atomreaktorok tervezésében és előállításában vett részt. 37 szabadalma kellően bizonyítja aktivitását e téren, ezért Őt tekintik a világ első reaktormérnökének.

'49-ben kidolgozta a Bariontöltés-megmaradási elvét. '60-ban megkapta az Egyesült Nemzetek "Atom a békéért" díjat az első, vízzel hűtött teljesítményreaktorok megtervezéséért.'63-ban Nobel-díjat kapott a szimmetriaelvek szerepének felismeréséért a kvantummechanikában. „Nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat.”

A nyolcvanas években többször látogatott haza az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására és rendszerint előadássorozatokat tartott, a társulat tiszteletbeli tagjává is fogadták. '87-ben megkapta az ELTE tiszteletbeli doktori címét, és a Parlamentben átvette a Magyar Köztársaság Zászlórendjét isA Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta. '92-ben, kilencven évesen közzétette emlékiratait „The Recollections of Eugene P. Wigner” címmel.

A "világ első reaktormérnöke" 1995. január elsején távozott el az élők sorából, Princetonban. Egy késői gondolatával emlékezünk rá: „Az élet teljes jelentése, minden emberi vágy együttes értelme, egy olyan alapvető rejtély, ami meghaladja felfogóképességünket. Amíg fiatal voltam, dühös voltam a dolgok ezen állása miatt. Mára megbékéltem vele. Még megtiszteltetésnek is tartom, hogy közöm lehet ehhez a rejtélyhez.”

 

Borítókép forrása: monsooninfo.blog.hu

 

Hozzászólások