Presser Pici

Presser Pici

Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége. A magyar dal napját Presser Gábor ötlete nyomán hívták életre… Presser Gábor, művésznevén Presser Pici 1948. május 27-én született.

 

Zongorázni négyévesen kezdett, tudása továbbfejlesztése céljából pedig zeneművészeti szakközépiskolába járt. Ekkor már 14 forintos órabérért zongorázott a Kapás utcai tánciskolában. Seress Rezső zeneszerző és zongorista volt a család egyik szomszédja, akihez tizenéves korától Presser gyakran járt beszélgetni, tanulni. Később ezt a szomszédságot örökítette meg a Plafon-dalban.

Az Omega együttes
Az Omega együttes, 1967
Forrás: origo.hu

Zeneművészeti középiskolásként csak a komolyzene iránt érdeklődő Pressert az évfolyamtársa, Mihály Tamás vonta be az alakuló könnyűzenei életbe. 1967-től kezdve Presser írta az Omega első saját dalainak zenéjét, előtte ugyanis az együttes külföldi slágerek feldolgozásait játszotta. Nyáron bevették zenészként is, egy szokatlan felállással kísérletezve: szólógitár nélkül, két billentyűssel. A próbálkozás azonban nem aratott nagy sikert. Több kislemez után ő lett az első három Omega-album első számú zeneszerzője. Legismertebb dalai ebből az időszakból: Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Tízezer lépés, Gyöngyhajú lány (ezt a Scorpions is feldolgozta White Dove címmel).

1971-ben alakult meg a Locomotiv GT zenekar, melynek regényes életrajzát több kiadvány is ismerteti.  Zeneszerzőnk az LGT-vel dalokat, lemezeket, lemez-sorozatokat, rádiós mesejátékokat, baletteket és egy kis kötetnyi dalszöveget írt.

Első „hivatalos” színházi darabjának megkomponálására, mely Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényéből készült, a Vígszínház kérte fel, 1972-ben. Azóta számos musicalt, zenés színpadi művet alkotott meg, csak Magyarországon közel kétmillió színházjegyet adtak már el a nevével fémjelzett darabokra, mint például az 1977-es Jó estét nyár, jó estét szerelem, a ’88-as A padlás vagy a többször feldogozott Túl a Maszat-hegyen.

Az LGT zenekar
Az LGT, még Laux Józseffel
Forrás:www.zeneiparihivatal.hu

1978‑tól tölti be a Vígszínház zenei vezetői posztját, ez alatt az idő alatt számos színpadi mű kísérőzenéjét is ő komponálta. Pressert a színházrendezők mellett a filmesek is hamar megtalálták, több mint harminc magyar és külföldi film zeneszerzője.

 Az Amadinda Ütőegyüttes a Drum Street Blues című darab megírására 1989-ben kérte fel, melyet még abban az évben bemutattak be a Zeneakadémián. Azóta is sokat zenélnek együtt, mára már hagyomány a szilveszteri közös koncertjük.

Pressert 1992-ben fedezte fel a BMG Ariola, és rövid két év alatt kipréselték belőle a Csak dalok című CD-t, ami később platinalemez lett. 1995-ben kilenc estét játszott a zsúfolásig megtelt Vígszínházban, aztán nem adott egyetlen koncertet egészen 2001‑ig. Akkor viszont ötvenet. A Dalok régről és nemrégről című „zenekaros” koncert sorozatból DVD is készült. 1996-ban vette fel a Kis történetek című CD-t, neves külföldi és hazai zenészekkel, ez később szintén platina lemez lett.

1998-ban jelent meg a BMG Ariola gondozásában-szerkesztésében a Presser Gábor zeneszerzői pályafutásának dalait tartalmazó, A zeneszerző című válogatáslemez, és ezt 1–1 újabb követi kétévente. A sorozat legutolsó CD-jén Presser olyan dalai hallhatók, amelyeknek nem csupán a zenéjét, hanem szövegét is maga írta. 2000 novemberére lassan elkészült az Angyalok és emberek című Presser-CD is, és a megjelenés napján már aranylemez lett, azóta pedig platina.

Az LGT manapság
LGT, néhány évvel később
Forrás: koncert.hu

Közben ’97-ben meglepetésre elkészült az LGT 424 – Mozdonyopera című lemeze, sőt 2002-ben sok tízezer emberrel LGT-fesztivált rendeztek, és ekkor jelent meg a Locomotiv GT eddigi utolsó lemeze is, A fiúk a kocsmába mentek címmel.

2004-ben mutatta be a Vígszínház Házi Színpadán a Dalok a színházból című estjét, ahol az elmúlt közel négy évtized színházi dalaiból játszott, mesélt a színházról, színészekről, rendezőkről, írókról, költőkről, mindenről, ami színház. A 100. előadás óta szünetel a sorozat.

2007-ben a Szigeten újból tízezrek előtt adott koncertet a zenekar. 2013. február 15-ére a Locomotiv GT egy Aréna-koncertet hirdetett meg, amelyet végül a hatalmas érdeklődés miatt kibővítettek még két koncertnappal és egy főpróbával. Fél évvel a téli, telt házas bulik után pedig Alsóörsön, szabadtéren állt színpadra a négy zenész, és a tabáni bulik hangulatát idézve majd húszezren a fűben fekve és/vagy végig táncolva élvezték a több mint háromórás koncertet.

Hosszú-hosszú évek után 2008 augusztusában végre megvalósult Presser Gábor régi álma: a Magyar Dal Napja. Több tízezres tömeg előtt, a Sziget 0. napján, a hétórás koncerten a magyar könnyűzene több korszakának és stílusának képviselői játszották el részben saját dalaikat, részben más előadókét. Azóta minden szeptember második vasárnapján, egyre több helyen, közöttük számos vidéki városban zajlanak a zenei események, és egyre több ember élvezi ezt a valóban „alulról” építkező ünnepet.

Legutolsó BMG/Sony-szólólemeze T12enkettő címmel, tizenkét vadonatúj dallal 2006 novemberében jelent meg.

Presser Gábort 2014‑ben egy akkor 45 éves dallal Grammy-díjra jelölték, ugyanis a legjobb rapdal kategóriában Kanye West New Slaves című száma is versenyben volt a Grammy-díjért, és a rapper ennek a dalnak az utolsó másfél percében használta fel hangmintaként az 1969‑es Gyöngyhajú lányt. Presser jelenleg perben áll a rapperrel, mivel úgy érzi, hogy nem fizetett neki eleget a dala felhasználásáért.

2015 januárjában a LoCoVoX kiadásában megjelent Presser Gábor „szobalemeze” a Szerenád helyett, ami megjelenésekor vezette az iTunes sikerlistáját.

 

Több díjjal is illették: 1990-ben Érdemes Művész elismerésben részült, a Huszka Jenő-díjat 1996-ban kapta meg. Ezen kívül elismerték még pályafutását: Artisjus-díjjal (1999-ben), Kossuth-díjjal (2003-ban), Prima Primissima díjjal (2004-ben), Radnóti-díjat pedig 2011-ben kapott.

Hozzászólások