Teller Ede

Teller Ede

Cikksorozatunkban híres magyarok életútját vesszük górcső alá, akik az aktuális hónapban születtek. A mostani cikkünk témája Teller Ede atomfizikus.

 

Teller Ede Budapesten született, 1908. január 15-én. Atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott könyvelhette el. Ismertséget a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvételével ért el, „a hidrogénbomba atyjaként” vált ismertté, pedig a Manhattan-tervben is benne volt. Roosevelt hozta létre az Uránium Bizottságot, amely tagjai között volt Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő és Enrico Fermi, a kutatások vezetője is.

Teller_Ede
  • Szülei középiskolába a Budapest-Fasori Ágoston Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumba íratták. Majd 1925-ben, a „Mintagimnáziumban”, azaz a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában érettségizett.
  • Még Budapesten ismerkedett össze későbbi híres barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.
  • Azt vallotta, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul.
  • A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, hogy praktikusabb irányt válasszon, így állapodtak meg a vegyészmérnökségben. Beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, a Budapesti Műszaki Egyetem elődjébe, de az antiszemitizmus miatt inkább Németországban fejezte be tanulmányait, Karslruhéban kémiát és matematikát tanult.
  • 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról, mint a kémiaalapjáról. Ennek hatására nyergelt át a fizikára.
  • Lipcsében írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól címmel, amit 1930-ban védett meg.
  • Ezután előbb molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn–Teller-effektus (1937).
  • Egész Európát bejárta különböző ösztöndíjakkal a kor legnagyobb kutatói mellett tanult.
  • 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét, Harkányi Micit.
  • 1935-ben, Gamow hívására az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ott a George Washington Egyetemen tanított.
  • Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte és 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzióelméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is együttes munkájuk.
  • 1939-ben a Gamow és Teller által szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián jelentette be Niels Bohr a maghasadás felfedezését.
  • Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események. Teller Chicagóban Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt mondta el neki Fermi azt az ötletét, hogy atombombával termonukleáris fúziót lehetne beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán.
  • A chicagói reaktor (1942) sikeres decemberi beindítása után meghívták a Manhattan-tervbe. A hirosimai bomba ledobása után, már feleslegesnek tartotta a Nagaszakira ledobott bombát. Ennek már nem urán, hanem plutónium volt a hasadóanyaga, amit Amerika hadvezetése feltétlenül ki akart próbálni.
  • Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Jahn–Teller-effektus), és leállíttatott az USA-ban egy olyan grafitos reaktorokt, mint amilyen például később a csernobili erőmű lett. (Csernobilban többek között a Jahn–Teller-effektus vezetett a katasztrófához.)
  • Stanislav Ulam módosításával (deutérium helyett deutérium és trícium keveréke), 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba-kísérletet.
  • Magyarországon marat családjának egy része a holokauszt áldozatává vált, később húga és anyja közbenjárással útlevelet kapott, így ők Amerikába mehettek.
  • 1962-ben John Fitzgerald Kennedy elnöktől átvehette az Enrico Fermi-díjat a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerepe és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként.
  • 1990-ben járt újra Magyarországon és utána minden évben hazalátogatott az atomenergia békés felhasználásának világhírű pártolójaként.
  • 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet.
  • 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést.
  • A kaliforniai Stanfordban érte a halál, 2003. szeptember 9-én.

Az első hidrogénbomba robbantása Hirosimában, Forrás: infogyor.hu

Hozzászólások