Benczúr Gyula

Benczúr Gyula

Újonnan induló cikksorozatunkban válogatunk a hónap híres és tehetséges magyar szülöttei közül, illetve ismertetjük életpályájukat is.

1844. január 28-án Nyíregyházán született Benczúr Gyula, a magyar akadémikus a történeti festészet nagy alakja. Jelentősége abban rejlik, hogy példát tudott mutatni, a művészeti felsőoktatással addig nem rendelkező Magyarországon, technikai felkészültségben és elveihez hűnek maradva mindvégig magatartásában és abban, hogy tanítványainak, még a tőle eltérő felfogásúaknak is, mindenkor szabad utat biztosított.

Benczúr_Gyula fénykép

Kép:josamuzeum.hu

 
  • Tehetsége korán megmutatkozott, amint azt a korabeli Pesti Napló előfizetőinek készült kiadásban, „A magyar festőművészet albumá”-ban olvashatjuk: „Mint "csodagyermek" kezdte meg művészi pályafutását és be is váltotta a hozzájuk fűzött reményeket.
  • 1849-ben ötéves volt, tarka változatosságban robogtak el gyermeki szeme előtt a háború képei: honvédek, kozákok, huszárok, társzekerek, s ő szépen lerajzolgatta azokat egy kis füzetbe.
  • Már akkor akadt vevője egy orosz ezredes személyében, aki két rubelt adott neki arcképéért s felajánlotta a kis Gyula szüleinek, hogy a háború befejezése után magával viszi a fiút Szentpétervárra, hogy a saját költségén kiképeztesse ott, orosz művésznek.
  • Benczúr Kassán járt középiskolába, közben Klimkovits Ferenc és Béla magániskolájában tanult rajzolni és festeni. Klimkovitsék tanácsára döntött úgy az apa, hogy Bécs és Párizs helyett Münchenbe, a művészeti Akadémiára küldi tehetséges fiát.
  • Szinyei Merse Pállal hosszabb ideig közös műtermet béreltek és az ekkor készült képeik egymás hatásáról tanúskodnak. Felvételt nyertek Karl von Piloty osztályába, amely ekkor érte el fénypontját és amely a sablonok alól való felszabadulást jelentette számukra. Noha von Piloty művészete a historizmust képviselte, nem fojtotta el tanítványaiban az egyedi, az övétől eltérő hangvételt sem.
  • 1873-ban Münchenben feleségül vette a cseh származású, bajor nemessé emelt Gabriel Cornelius Ritter von Max festőművész professzor húgát, Linát.
  • 1876-ban művészetének elismeréséül II. Lajos a müncheni Akadémia tanárává nevezte ki Benczúrt, aki csak magyar állampolgárságának megtartásával vállalta el a tisztséget.
  • Több tanári állást is ajánlottak neki, de ő szívesebben fogadta el Trefort Ágoston magyar kultuszminiszter ajánlatát a Budapesten meginduló művészképző intézmény élére.
  • 1883-ban hazatért és haláláig a mesteriskola igazgatójaként, mint korának hivatalosan elismert művésze működött, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el.
  • 1890-ben nősült másodszor, miután négy gyermekének anyját elveszítette. Ürmösi Kata Piroska szeretettel nevelte fel a négy árvát és mindvégig hű segítőtársa maradt férjének.
  • A millenniumra 1896-ban festette meg a Budavár visszavétele című művét. Művészetét mindinkább a pompás kosztümök, hatásos jelenetek külsőleges ábrázolása jellemezte.
  • 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Schlauh Lőrinc nagyváradi bíborosról készült portréjával, amely máig a nagyváradi püspöki palotában tekinthető meg.
  • A századfordulón művészetének addigi egyöntetűen kedvező megítélése a természetelvű törekvések előretörésével mérséklődött. Szemére vetették, hogy állandósult festői szemléletén nem változtatott.
  • 1906-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki.
  • Az 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képével egész Európában feltűnést keltett.
  • 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett.
  • Mikszáth Kálmán tanácsára a ma már Szécsényhez tartozó Dolány faluban vett egy birtokot, ahol 1910 és 1920 között alkotott. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, amelyből csak kettőt tudott elkészíteni.
  • 1920. június 16-án hunyt el birtokán. Halála után itt talált örök nyugalomra és a falut az ő tiszteletére 1927-ben Benczúrfalvának nevezték el.
  • Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint több vidéki és külföldi múzeum őrzi.

 

A szerzői jog a festőt illeti. Címe: Emperor Franz Forrás: commons.wikimedia.org

Hozzászólások