Jókai Mór

Jókai Mór

Cikksorozatunk februári utolsó híres szülötte Jókai Mór. Most az ő életével foglalkozunk.

 

Ásvai Jókai Móric Komáromban született, 1825. február 18-án kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban, Jókay József ügyvéd és Pulay Mária ötödik gyermekeként. Már apja is szívesen foglalkozott versírással.

 

Jókai Mór

Forrás: mek.oszk.hu


Jókai Mór

Forrás: Wikipedia

  • Iskolába is a szülővárosba járt, ahol már korán kiderült, hogy jó képzelőerővel áldották meg.
  • 1835-ben Pozsonyba adták cserébe Zsigmondy Sámuel ágostai evangélikus líceumi tanárhoz, a német nyelvet tanulni.
  • Az 1841–42-es iskolai évre édesanyja a pápai református iskolába küldte, ahol végül az érettségit letette. A szerencsés véletlen több tehetséges kortárssal, többek közt, Kozma Sándorral és Petőfi Sándorral hozta össze; utóbbival szoros barátságot is kötött.
  • Jókait Kecskemétre ment jogot tanulni. Az alföldi város testére, lelkére egyaránt jó hatással volt. „Itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író”, mondja visszaemlékezésében. Mellbaja teljesen megszűnt, szervezete megerősödött. Megismerte az igazi magyar népéletet, a népjellemet, a puszták világát.
  • A jogi tanulmányok befejezése után egy évig bojtár volt egy komáromi ügyvédnél, ezután mint jurátus helyezkedett el Pesten. Petőfi már ekkor Pesten lakott és ünnepelt költő volt. Örömmel fogadta Jókait és büszkén mutatta be fiatal írótársainak. Ekkor írta Petőfi Jókai Mórhoz c. költeményét, mely a Pesti Divatlapban jelent meg.
  • 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett és egy pert is szerencsésen megnyert, ennek ellenére az ügyvédi pályával hamar szakított. 1846-ban, első regénye, a Hétköznapoknak a sikere után az írásnak szentelte életét.
  • Frankenburg lapjánál vállalt állást, a színházi rovatot vezetve, nemsokára azonban Helmeczy jelenkoránál az újdonságok rovatának vezetését vette át és itt működött három hónapig.
  • 1846 tavaszán Petőfi ösztönzésére a fiatal írói nemzedék legkiválóbb tagjai állást foglaltak a kiadók és szerkesztők ellen. Ígéretet tettek egymásnak, hogy egy évig semmiféle lapba nem írnak, hanem maguk fognak lapot alapítani, mely az ő irányukat képviseli, de a Tízek Társasága nem kapott engedélyt lap kiadására.
  • Jókai eleinte a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkesztette.
  • Petőfiék 1847-ben Pestre, a Dohány utcába költöztek. Szobáik egyikét, melynek a konyhán át külön bejárata volt, Jókainak adták ki, itt is laktak együtt 1848. június 12-ig, amikor is a két barát összezördült, a költő elköltözött tőlük.
  • 1848. március 14-én az ellenzéki kör közgyűlést tartott, melyen az ifjúság, köztük Jókai is, elhatározta, hogy a reformokat 12 pont alakjában a királyhoz fölterjesztik.
  • Másnap, március 15-én Petőfi az ifjak kávéházába, ismertebb nevén a Pilvax kávéházba ment, onnan Vasvári Pállal és Bulyovszky Gyulával pedig Jókaihoz. Itt a négy ifjú megegyezett a sajtó felszabadításában. Fél 12 körül a szabad sajtó első termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt, Irinyi József mutatta be a népnek és ezresével osztották szét. Este a Nemzeti Színházban a színpadra állva szólt a néphez.
  • Jókai és Petőfi kapcsolata barátságból 1849 augusztusában váltott át ellenségeskedésbe, amikor Petőfi egy Vörösmarty elleni cikket közölt le az Életképekben, Jókai akarata ellenére.
  • Jókai ugyanebben az időszakban kötött házasságot Laborfalvi Rózával, amit sem barátai, sem családja nem helyeselt.
  • 1848. szeptember 24-én Kossuth engedélyt kapott az országgyűléstől, hogy az Alföldön népfelkelést szervezzen. Szószólóként ebben Jókai is részt vett.
  • A politikai események alakulása miatt egy év leforgása alatt 4 helyen élt feleségével, közben hírlapírásból és festésből tartotta el a családot.
  • Jókai ezek után is komoly szerepet vállalt a nemzet megmentésében, rengeteg költeményt jelentetett meg saját nevén, vagy írói álnevén (Sajó). 1851-ben élénkebb irodalmi élet kezdődött, Jókai munkatársként támogatta az új szépirodalmi lapokat.
  • 1853-tól sokat volt úton, rengeteget utazott, hogy regényeit még mozgalmasabbá és hitelesebbé tegye.
  • Az 1861. évi országgyűlésen, mint a siklósi kerület képviselője, a határozati párthoz csatlakozott. Az ő humora mindig elbájolónak bizonyult, és bármennyire is népszerűtlen volt az ügy, melyért síkra szállt, az esztétikai siker mindig biztosítva volt számára.
  • 1863-ban megalapította A Hon című nagy politikai napilapot, ami miatt végül börtönbe is került, egy évre.
  • 1875-ben csatlakozott Deák Ferenchez, mivel meggyőződése volt, hogy Magyarország független államisága csak így maradhat meg, és ezentúl, mint az új Szabadelvű Párt tagja vett részt a törvényhozásban és dolgozott újságíróként.
  • 1886. november 20-án vesztette el nejét, Laborfalvi Rózát, s ettől kezdve fogadott leánya Jókai Róza házában élt, aki valójában Laborfalvi Róza unokája volt.
  • Gyermekkorától fogva minden nap hajnalban kelt fel és dolgozott tíz óráig. Egyszerre több munkán dolgozott, és egyik fáradságát úgy pihente ki, hogy másra tért át.
  • Tornázott, kitűnően lőtt és vívott. Két párbaja volt, mint szerkesztőnek: az egyik karddal Bulyovszky Gyulával, a másik pisztollyal Pulszky Ferenccel; amaz az ellenfél megsebesülésével, emez minden baj nélkül végződött.
  • Művészi ügyessége nemcsak a rajzolásban és festésben tűnt ki, hanem a műfaragásban is.
  • 1876-ban a királytól a Szent István-rend kiskeresztjét kapta.
  • A szerb király február 7-én a Szent Száva-rend nagy keresztjét küldte meg neki; a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem február 19-én tiszteletbeli bölcsészdoktorrá avatta.
  • Az idős író 1899. szeptember 16-án Budapesten feleségül vette az akkor húszesztendős Nagy Bellát, aki egy darabig pártfogoltja volt, Jókai járatta színi tanodába. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta.
  • Új feleségével rengeteget utazott, végül Nizzában telepedtek le, továbbra is termékeny író maradt.
  • Életének 80. évében hunyt el, tüdőgyulladásban.
  • Jókai egész vagyonát feleségére hagyta, akik sokáig pereskedett Jókai nevelt lányával.

 

Költészete:

Költészetét a romantika és a realizmus jegyeinek keveredése jellemezte. Művészetének legszembeötlőbb jellegzetessége a cselekményesség, a fordulatos, váratlan meglepetések sokaságát tartalmazó meseszövés, továbbá regényei gyakran anekdoták laza füzéreként állnak össze.

 

Nevéről:

Jókay Móricz néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először levelet „Jókay Mór úrnak”, amit kezdetben bosszantotta Jókait, válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848 március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.

Hozzászólások