Erdő Péter, bíboros

Erdő Péter, bíboros

Minden nemzet, minden nép a gondviselő Isten szeretetétől kísérve alakult ki a történelem folyamán, így nyerte el sajátos arculatát. Ezért van mindegyiküknek pótolhatatlan méltósága, zsenialitása, az élet gondjainak megoldásában senki mással össze nem téveszthető ötletessége és elszántsága, mindegyiküknek Isten akarta hivatása. ” - vallja Erdő Péter, aki komolyan esélyes volt a pápai posztra, a magyar történelemben másodikként.

1952június 25-én született Budapesten. Bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

 

Erdő Péter a 2013-as pápaválasztáskor
Erdő Péter a 2013-as pápaválasztáskor

Anyai nagyszülei székelyek voltak, így a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek. Hatgyermekes értelmiségi családba született, első gyermekként. 1970-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban. Ebben az évben felvételt nyert az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet növendékei közé, és az Esztergomi Hittudományi Főiskola hallgatója lett. Egy évvel később elöljárói a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték.

 

1975-ben szentelte pappá Lékai László Budapesten, a Bakáts téri templomban. Ezt követően 1977-ig káplán volt Dorogon, és még mindig csak 24 éves volt teológiai doktori címe megszerzésekor.

 

Rómában 1977 és 1980 között a Pápai Lateráni Egyetemen tanult kánonjogot, hogy az egyház működésének alapját adó kánonjogból ledoktoráljon (1980). 1983-as habilitálása után az USA-ban (Berkeley, Kalifornia) kutató-ösztöndíjas volt.

 

"Alapvetően személyes munkabírását és tudományos teljesítményét látom a mögött, hogy idáig eljutott" - jellemezte Erdőt tömören egyik ismerőse.

Erdő Péter abban különbözött például a II. János Pálként megválasztott Karol Wojtylától, hogy nem a papi tevékenysége révén került be az egyházi köztudatba, hanem a tudományos pályájának köszönhetően, tudósként ismerte meg a világ. "A világegyház szintjén is nagyon komoly szaktekintély, akinek a véleménye perdöntő bármilyen kánonjogi kérdésben." - mondta róla Mazgon Gábor esztergomi szemináriumi elöljáró.

Erdő hatalmas előnye volt hazai kortársaival szemben, hogy több évet élt külföldön, amellett, hogy tanult Rómában, később tanított ott, és Buenos Airesben is, ösztöndíjasként pedig Kaliforniába jutott el.

"A római tartózkodása kinyitotta előtte a világot, a vatikáni kérdéseket szemlélve tudott gondolkodni, ennek fényében másként látta az egyházat, mint a magyarországi papok. Megismerte a katolikus egyház globális trendjeit" - mondta egy másik ismerője. Szerteágazó nyelvtudásának is köszönhető, hogy ilyen fontos szerepe lett a világegyházban, ógörögül, latinul, olaszul, németül, franciául, spanyolul kitűnően beszél, és angolul is megérteti magát.

A tökéletes tudós

Valamennyi megkérdezett remek tanárként írta le, akinek élvezetes előadásaiban sok konkrét, tényszerű tartalom van. Nem ragad le a paragrafusoknál, hanem a jog értelmét, átfogó kontextusát is látja. "Alapvetően tanárember. A kánonjog nem népszerű tantárgy, de olyan világosan tanítja, hogy élvezet bejárni az óráira." – mondta egyik tanítványa. "Nagyon széles látókörű, nyitott gondolkodású ember. Az egyházjogászok általában szűk kategóriában gondolkodó emberek, de Erdő gyakran ütköztetett és bemutatott különböző álláspontokat, sok mindent behozott külföldről." - állította róla Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola teológiatanára. Erdőt nagyon tájékozott és olvasott embernek tartják, aki ráadásul remekül rendszerezi a megszerzett tudását. Tudományos pályája, széleskörű tudása és nyelvismerete mellett céltudatosságát és jó diplomáciai érzékét tartják sikere legfőbb zálogának.

 

Erdő 1988 óta a Pázmány Hittudományi Karának jogelődjén (PPHA), majd a HTK-n is tanított, ezen intézményen dékánként és rektorként is szolgált az ezredforduló környékén. Püspökké 2000-ben szentelte Rómában II. János Pál pápa, 2003 januárjában hivatalba lépett a Magyar Katolikus Egyház vezetőjeként. A jelenlegi bíboros tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is. Erdő Péter az Apostoli Szentszék hat központi hatóságának is tagja!

 

Erdő Péter a nevelés kérdésköréhez kapcsolódóan fejtette ki: „Ha az embert a külső kényszer nem befolyásolja olyan erősen, akkor a belső hajtóerőt kell növelni. A hitnek, a vallásos meggyőződésnek éltető szerepe van. Minden kultúra szívében egy világnézet áll, az európai kultúra középpontjában történetesen a zsidó-keresztény örökség helyezkedik el. Ennek kell a belső motivációt nyújtania…

A bíboros rámutatott: „Napjainkban tapasztalható félelmünk igazi oka a pillanatnyi kellemes közérzet kultusza. Ha nem látom a világmindenség, a személyes életem értelmét, akkor csak a kellemes közérzet marad. Ez pedig magával hozza a bizonytalanságtól való félelmet... Ha adunk a magunkéból, akkor csak a feleslegtől szabadulunk meg, vagy az önkiüresedés gesztusával fordulunk a másik felé? A klasszikus katolikus morálteológia egyébként kidolgozott egy fokozatos rendszert a felelősség súlya alapján. Legfontosabb ezek szerint a hozzánk közel állók iránti felelősség.” (Forrás: hirado.hu)

2013-ban, mikor XVI. Benedek lemondása után megrendezésre került a pápaválasztási ceremónia, a konklávé, Erdő Péter neve is felmerült az esélyesek között, mint új pápa. Erdő Péter megválasztása megfelelt volna II. János Pál óhajának is, aki kifejezetten kérte, hogy a pápai trónra innentől csak európaiakat válasszanak. Megválasztása stabilizálhatta volna az egyház helyzetét, hiszen akkoriban még csak 60 éves volt, így hosszú ideig tölthette volna be a pozíciót, mint pápa. Sokan azonban tudni vélték, hogy nem kerül magyar megválasztásra, hiszen túlságosan kis nemzet vagyunk a kereszténység térképén.


 

Hozzászólások