Czeizel Endre

Czeizel Endre

Minden hónapban írunk Nektek híres magyarokról, akiknek az adott hónap valamelyik napján van a születésnapjuk. Most egy újabb világszerte ismert magyar kutató életútját mutatjuk be, aki nem más, mint Czeizel Endre orvos-genetikus.

  • Czeizel Endre Budapesten született, 1935. április 3.-án.
  • Tanulmányait a budapesti cisztercita gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte. Így nyilatkozott egyik utolsó interjújában középiskolai vágyairól.

„Most meg fog lepődni, mert az én életemnek a nagy tanulsága, hogy soha nem az lettem, ami akartam. Először is mindent odaadtam volna azért, hogy futballista lehessek, aztán történész akartam lenni, végül apám hatására mentem az orvosi egyetemre. Orvosként szülész volt a vágyam, de genetikus lettem. De meg kell mondanom, hogy mindig jobban alakultak a dolgok, mint ahogyan én azt eredetileg elterveztem.”

Czeizel Endre

Forrás: hir.club.hu

  • 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a Humángenetikai és Teratológiai Osztály munkatársa lett.
  • Mellékállásban a János Kórházban dolgozott 1973-ig, mint a szülészeti osztály családtervezési tanácsadója, majd 1973-tól főorvosként vezette a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot. Ekkor lett a WHO központ igazgatója is.
  • 1973 óta végez genetikai tanácsadást.
  • 1978-tül a Magyar Tudományos Akadémia doktora volt.
  • Egy időben az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) dolgozott. Kutatásai kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemiológia. Kiemelkedő szerepet vállalt a genetikai ismeretterjesztésben.
  • Létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, bevezette a genetikai tanácsadás szervezett módszerét, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az optimális családtervezési modellt.
  • Évekig foglalkozott zsenik családfáinak kutatásával. A tehetségről így nyilatkozott:
 

„ De mi is a tehetség? Azt jelenti, hogy a gyerek adottságai az átlagosnál számottevően jobbak: azaz sokra viheti, benne van a lehetőség. Ám amit nem nagyon értenek a magyar emberek: a tehetség – jó szerencse, semmi más. Minden ivarsejtben más-más DNS van, ezért különböznek egymástól a testvérek. A tehetség csak adottság, lehetőség, ígéret, a kérdés az, megvalósul-e. Ennek meghatározásánál három faktort szoktak megkülönböztetni: mentális képesség, kreativitás, motiváció. Amikor ebben elmélyedtem, rájöttem, hogy a mentális faktort így említeni: súlyos hiba. Vannak képességek, amiket nagyon könnyű meglátni. Bolyai Jánoska ötéves korában felkiáltott, amikor pityókát, azaz burgonyát hámozott: „Mama, én értem a szinusztételt!” Vagy: Neumann Jancsi hétéves korában feltalálta az integrálszámítást. Weöres Sanyika nagybetűkkel négyévesen már írt, verseket is.„

  • 1991-ben a magzatvédő vitaminok hatásának leírása miatt esélye volt a Nobel-díjra is.
  • Pályája során 35000 gyermeket segített a világra a lombikbébi program keretei között.
  • Első feleségével, Judittal, 1958. december 31-én kötött házasságot. Három gyermekük született, Gábor, aki színházi rendező, Balázs vizuális művészetekkel foglalkozik, Barbara pedig gyógypedagógus. Judit 1981-ben hunyt el. Második felesége Mécs Erzsébet, akivel közös gyermekük nem született. 2001-ben ismerkedett meg a nála 43 évvel fiatalabb joghallgatóval, Dórával, akitől két gyermeke született, András (2006) és Fanni (2014). Az apaságról így nyilatkozott:

„Mindig úgy gondoltam, jó apa vagyok, külföldön spóroltam, hogy ajándékot tudjak nekik hozni, csütörtökönként vittem moziba őket, szombaton kirándulni mentünk, megvoltak tehát a közös programok, de amikor felnőttként beszélgettem velük ezekről az időkről, azt mondták, nem nagyon érezték a szeretetet, inkább csak azt látták, hogy apu a munkába van beleszeretve, és szinte csak olyan kötelességszerűen apa. És ez bánt. Tudom, hogy a tudományos eredményeim közül lesznek, amelyek fennmaradnak, de azért sokszor eszembe jutnak Shakespeare sorai, miszerint „a kaszással, ki holnap elragad, csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad. „ Mára már sokkal érzelmesebb a kapcsolatom a gyermekeimmel, mint korábban.”

Kitüntetései közül a fontosabbak:

Forrás: nepszava.hu

  • Kiváló orvos (1988)
  • Markusovszky-díj (1970, 1973)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
  • Gyermekekért Díj (1996)
  • Kennedy-díj (2000)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)

Művei közül a fontosabbak: (Rengeteget publikált angolul is!)

  • Tudósok, gének, dilemmák (2002)
  • A magyarság genetikája (2003)
  • Sors és tehetség (2004)
  • A Czeizel-ügy (2004)
  • Tudósok, gének, tanulságok (2006)
  • Festők, gének, szégyenek (2007)

Életének 81. évében, 2015. augusztus 10-én hunyt el, leukémiában. 2015. szeptember 11-én kísérték utolsó útjára az Óbudai temetőben. De vajon mit temettek mellé?

 

„Azt ma már kevesen tudják, hogy annak idején azért temették a föld alá az embereket vagy égették el a testüket, mert a legtöbben fertőző betegségekben haltak meg. De ma már ez megváltozott. Közben ötvenhárom óta tudjuk, hogy mindannyiunkban ott van egy emberi tervrajz, amely meghatározza életünk lehetőségbirodalmát. Ez a DNS. És én azt gondolom, ezt kellene eltenni! Ennek lenne egy mitikus üzenete, hogy abban az urnában ott van belőlünk a lényeg. De lenne praktikus haszna is, ha a gyermekeinkben, unokáinkban kiderül egy genetikai betegség, akkor a DNS alapján utána lehetne járni, honnan ered, mi a teendő. Szóval igen, én ezt már megtettem, ott van a DNS-em egy fiolában, az öcsémet megkértem, hogy ha eljön az idő, akkor ezt mindenképpen tegyék be az urnába. Remélem, ezért nem tartanak majd bolondnak az emberek, de egy nemzeti génbank létrehozását a temetkezési kultúra megváltoztatásával el lehetne érni.”

Hozzászólások