Csukás István

Csukás István

Folytatódik híres emberekről írt sorozatunk, mostani cikkünkben Csukás István 80.születésnapja kapcsán írunk a Kossuth-díjas magyar költő életéről és munkásságáról.

 

Csukas István

Forrás: mediaklikk.hu

  • Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Apja kovácsmester volt. Szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. Itt járt elemi iskolába.
  • A háború után nagyot változott élete: egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművész akart lenni. Menekülés is volt ez számára, mert a család nagyon elszegényedett.
  • A fiatal diák életének második boldog korszaka volt az intézet, tanult, olvasott, s naphosszat gyakoroltak a kastélyban, a hatalmas parkban, kamarazenéltek, előadásokon szerepeltek, becsvággyal készült a hegedűművészi pályára. Itt is érettségizett.
  • Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Erről így nyilatkozott a költő a könyv7-nek:

„A Magyar Rádió diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátom beküldte pár versemet, és azokkal megnyertem az első díjat. Aztán ezeket eljuttattam egy pesti folyóirathoz, és ott megjelentek. Aztán ezeket eljuttattam egy pesti folyóirathoz, és ott megjelentek. Amikor tizenhét évesen nyomtatásban láttam a saját nevemet, végérvényesen eldőlt, hogy költő leszek. Attól fogva tudatosan készültem erre a pályára, ösztönösen pedig gyerekkorom óta, olyanformán, hogy szerettem a könyveket bújni. Első kedvencemet, Petőfi Sándor összes verseit úgy olvastam, mint valami mesét.”

  • Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen. Felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadémiára, ő mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be.
  • Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját.
  • Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt.
  • 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa.
  • Kormos István hatására állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel.
  • Feleségével, Porga Máriával 1975-ben kötöttek házasságot.
  • 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
  • 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
 

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány.

Forgatókönyv írónként alkotott ismert művei:Le a cipővel!, A nagy ho-ho-ho-horgász, Sebaj Tóbiás, Töf-töf elefánt.

Fontosabb díjak, elismerések:

  • 1977, 1987 – József Attila-díj
  • 1978, 1982 – Ifjúsági Díj
  • 1984 – a Művészeti Alap irodalmi díja
  • 1985 – Andersen-díj
  • 1987 – az Év Könyve jutalom
  • 1989, 1995 – Déry Tibor-jutalom
  • 1990 – MSZOSZ-díj
  • 1996 – a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja
  • 1997 – a Tekintet Alapítvány díja
  • 1999 – Kossuth-díj
  • 2011 – Prima Primissima-díj
  • 2015 – Szép Ernő-különdíj

 

Sajdik Ferenc: Csukás István (portré)
Forrás: pim.hu

Költészetéről így nyilatkozott: „A mese, akár a jó vers, kicsit elszáll a földtől.”

„Esetemben a verseket és a meséket ugyanaz az „albatrosz” írja. A mese elemel a földtől, szemben a kicsit lúdtalpas prózával és az általam becsült, ámde nem igazán kedvelt szociográfiával. A mesében benne van minden: születés, halál, túlvilág, kaland, és nagyszerűen működnek az őskortól kezdve, szájról szájra járva, később aztán papírra vetve.”

Mitől kezd működni a mese?

„ Attól, hogy még a legelrugaszkodottabb mesének is van valóságtartalma. Nincs olyan, hogy nincs valóság! Ahogy a természetben sincs légüres tér. Bármit ír az ember a papírra, mindenből kikerekedik valami. Erről most Weöres Sándor egyik verse jut eszembe, Az elveszített napernyő, jó hosszú vers, négy oldalon át nem szól az égvilágon semmiről, arról viszont zseniálisan.

  • Jó figurákat kell kitalálni, jó szituációba kell helyezni őket. Ifjúsági regényben, filmben figyelembe kell venni, hogy a gyerekek még túlzásra hajlamosak, tehát ehhez kell igazítani a karaktereket, aki gyáva az nagyon gyáva, aki bátor, az nagyon bátor.
  • Kicsit túlozni kell azért is, mert például ifjúsági könyv vagy film esetében nincs idő hosszas, több ezer oldalas jellem vagy jellemfejlődés ábrázolásra, ott a figura kvázi készen érkezik a történetbe.
  • Fontos még a jó névválasztás, és persze elengedhetetlen, hogy az olvasmány maga élvezetes legyen, különben a kutyát sem fogja érdekelni, akármilyen magvas mondanivalója van.”

Hozzászólások