Bangó Margit

Bangó Margit

Ebben a hónapban is készültünk nektek egy híres énekesnővel, nem is akárkivel. Egy olyan embert választottunk ebben a hónapban, aki vérében ott csordogál a zene, hiszen évszázadokra visszamenőleg muzsikusokat számon tartó családba született. A Kossuth-díjas művésznő ebben az évben egy szép szimmetrikus születésnapot ünnepel, 66 éves.

  • Szabó Margit, a cigánydalok királynője, Vásárosnaményban született, 1950. április 4-én. Édesapja cimbalmozott, édesanyja énekelt. Erről honlapján így ír a művésznő:

„ Amikor édesanyám énekhangját hallottam a konyhából kiszűrődni határtalan szeretet és nyugalom vett körül, nem csak engem, hanem minden testvéremet is…”

  • 1967-ben, 17 évesen édesanyja biztatására jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyére, a vonatjegyet az összespórolt pénzéből fizette a család. A rádióba érkezve személyesen találkozott azokkal a zenészekkel, akiket addig csak a rádióban hallhatott, saját szemével láthatta hol és hogyan készülnek azok a műsorok, amiket otthon családi körben hallgattak.

„ Egy hang nem jött ki a torkomon. Csak álltam szótlanul és pityeregtem. Körülöttem a sok híres muzsikus, én azonnal haza akartam szaladni. Boross Lajos bácsi odajött hozzám, és nyugtatni kezdett. –énekelj leányom, ha már olyan messziről idejöttél- Lajos bácsinak nem mertem ellent mondani és énekelni kezdtem. Amíg élek hálás leszek Lajos bácsinak, hisz abban a pillanatban indult el egy élet munkája, mely hála istennek a mai napig tart.”

 
  • A tehetségkutató verseny meghozta a gyümölcsét, a Magyar Rádió 1967-ben felvételt készített az akkor 17 éves kislánnyal, ráadásul dalait és a Rádió ”mindenható zenei kuratóriuma” sugárzásra alkalmasnak találta.

„ Ott elindult valami, amelyről akkor még senki sem tudta meddig tart, mikor lesz vége. De én nem bíztam semmit a véletlenre. Már Budapesten laktam, munkát vállaltam, 3 műszakban dolgoztam.”

Bangó Margit és Horváth Pista

  • Fiatalon ment férjhez, első férje Bangó Lajos volt, de a házasságuk csupán másfél évig tartott; ebből a kapcsolatból született a lánya, Marika. Első férjével történt válása után már nem tudta elhagyni a Bangó nevet, ezzel a névvel, Bangó Lajos mellett, feleségeként, Bangóként lépett be a zenei köztudatba, azóta művésznévként használja.
  • Hosszú kitartó munka következett külföldön és belföldön egyaránt. A művésznő énekelt Brüsszeltől – Vásárosnaményig. A magyar nóta és cigánydalok százait tanulta meg és adta elő ahol csak lehetett. Sorban készültek a Rádiófelvételek, és a Magyar Televízióban is egyre többet láthattuk énekelni. A 80-as években úgy hozta a sors egyre többet került Horváth Pistával azonos műsorba, így jött létre a mai napig legendás Bangó Margit & Horváth Pista kettős. (a képen)

Bangó Margit

„Ebben az időszakban nagyon sokat jártunk fellépni. ORI műsorokba és akkor még éttermekbe, csárdákba egyaránt. Akkor még létezett szinte minden vendéglőben a cigányzene. Ma már sajnos ez nem így van.”

A 90-es évek elején a 100 tagú cigányzenekar szólistája lett. Ebben az időszakban számos külföldi és hazai koncerten, nagyszabású gálaelőadáson szólalhattak meg a több száz éves hagyománnyal rendelkező magyar nóták és cigánydalok. A tradicionális magyar hagyományok és nyelvjárás alapján született nóták olyan közegbe kerültek Bangó Margit által a világ számos táján ahová talán soha nem jutottak volna el, ha nincs az a vele született hitelesség.

Lemezei:

  • 2000-ben jelent meg a Benned láttam életemnek minden boldogságát című albuma, melyen a 100 Tagú Cigányzenekar kíséri.
  • 2001-ben jelent meg a Halk zene szól az éjszakában.
  • 2004-ben adták ki a Felnézek a nagy égre című lemezét.
  • 2007-ben jelent meg a Két gitár című album, melyen Rigó Mónika is szerepelt.
  • 2008-ban Mulatok, mert jól érzem magam címmel jelent meg lemeze.
 

A zenei stílusról, melyet képvisel, így nyilatkozik a Művésznő:

„ A magyar nóta vagy a cigánydalok műfaja, nehéz műfaj. Akik értenek hozzá, tudják. De nem elég jól énekelni, át kell tudni adni a sok száz éves nótákban benne rejlő érzéseket, vidámságot és szomorúságot, a közönségnek. Vannak dalok, amelyek évszázadok alatt formálódtak és formálódnak a mai napig olyanná, hogy mindenki bánatát, vagy örömét kifejezzék. Ezt kell hitelesen elénekelni az embereknek, legyen szó lemezfelvételről, vagy koncertről.”

Díjai:

  • 1994: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
  • 2000: Vásárosnamény Díszpolgára
  • 2000: Magyar Örökség díj
  • 2004: A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat)
  • 2006: Kossuth-díj
  • 2010: Fonogram díj - Az év hazai szórakoztató zenei albuma
  • 2011: Magyar Toleranciadíj
  • Lyra-díj

Érdekességek:

 
  • Annak idején ő volt az ország legfiatalabb nagymamája.
  • A Hal a tortán adása után szakácskönyvet írt, Határtalan lakoma címmel. (A magyar és a roma különlegességek mellett erdélyi finomságok receptjét is közreadta kiadványában.)
  • Ha ideje engedi, tavasztól őszig a velencei házában babusgatja rózsáit. Madárcsicsergésre ébred, a kertben reggelizik, beszélget a rózsáival és a tulipánfa virágait számolgatja.

Hozzászólások