A magyar űrhajós: Farkas Bertalan

A magyar űrhajós: Farkas Bertalan

Farkas Bertalan, mint űrhajós, űrkutató és vadászpilóta vált ismertté, miután 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó Bajkonurból. A fedélzeten Farkas és parancsnoka, Valerij Nyikolajevics Kubaszov utazott. Bár sokan azt gondolhatnánk, hogy a születésnapos mindent megkapott az élettől, azonban interjúiból kiderült, hogy a űrrepülés után élete teljesen megváltozott.

 

Farkas Bertalan Gyulaházán született, 1949. augusztus 2-án. Gyermekkorában szorgalmas tanuló és kitűnő sportoló volt, életét focistaként képzelte el. A repülést a nyíregyházi sportreptéren szerette meg és itt határozta el, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkezik.  1972-től, mint a magyar légierő tisztje, a pápai repülőtéren szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadászrepülő lett.  Űrhajós kiképzését 1978-ban kezdte meg.

A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. Erre az időre így emlékezik vissza Farkas.:
"A Csillagvárosban tartott kiválasztás volt számomra a legnehezebb. Két hét után, amikor már csak négyen voltunk, jött egy olyan pillanat, mikor azt mondtam, köszönöm, én nem akarok űrhajós lenni, de egy orvos barátom meggyőzött, hogy csináljam tovább. Ottmaradtam, kitartottam, végigcsináltam, végül ez lett az eredménye."

Az űrrepülés
Farkas a kiválasztás után két évig készült Csillagvárosban az utazásra. Elmondta: a tengeri túlélési gyakorlatot - mely során azt szimulálták, hogy a tervezett landolási pont helyett az óceánba érkeztek - rendkívül megterhelőnek találta. "Tartottam kicsit attól, hogyan fogom bírni a súlytalanságot. A mérnököknek, barátoknak annyit mondtam, ha mosolyogva megyek át a Szojuzból az űrállomásra, akkor minden rendben - és végül mosolyogtam. Óriási volt az egymásra utaltság, óriási volt a bizalom."

sulytalanseg
Súlytalanság
Forrás: planetologia.elte.hu

Magyarország az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó 1980. május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A látványról visszatértekor így mesélt a magyar űrhajós: "Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. - Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött."

1976–1980 között több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan világűr programját, melynek alapján orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. /Forrás: harkanyturizmus.hu/

A visszatér pillanatairól így nyilatkozott:

 

"Az első születésemre nem emlékszem, de a másodikat, a Földre visszatérést a legapróbb részletekig képes vagyok felidézni. Mert minden űrhajós, mikor visszatér a világűrből, újjászületik. Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz."

Magyarországra való visszatérésekor azonban komolyan beleszólt a politika az életébe: "Miután egy űrhajós visszatér, teljesen megváltozik az élete. És ez teljesen független attól, milyen nemzetiségű vagy melyik kontinensről száll fel. Én vadászpilóta voltam, és egy vadászpilóta legnagyobb boldogsága, ha repülhet. Mikor visszajöttem Magyarországra, nem volt kérdés: mint nemzeti értéket letiltottak a repülésről, helyette beültettek az íróasztal mögé. A talajon tartásom másik oka talán a protokoll volt. A visszatérésem után rengeteg meghívásnak kellett eleget tennem, ráadásul végig kellett látogatni a magyar néphadsereg alakulatait, országos, európai, világ körüli turnéra kellett menni."

Farkas Bercinek négy gyermeke van, legidősebb fia, Gábor első kapcsolatából származik. Felesége Farkas Anikó, három gyermekük van, Aida, Bertalan és Ádám.

A második esély nem adatott meg, az okokat így magyarázza az asztronauta a HVG-nek: "Minden erőmmel azon voltam, hogy még egyszer feljussak az űrbe. Akkor még mutatkozott rá valamiféle esély, hogy ez talán sikerülhet. A nyolcvanas évek közepe táján már érezhető volt, hogy valami mocorog a kétpólusú világrendszerben, a rendszerváltást követően pedig egyértelművé vált, a szovjetek az egykori feltételek mellett többé nem fogják engedni a nemzetközi űrrepüléseket."

Farkas 2006 óta politikai tevékenységet folytatott MDF-es, majd KDNP-s színekben indult a parlamenti választáson. 2014-ben Szíjártó Péter felkérte űrhajós tanácsadónak, melyről így nyilatkozott: "Kikérik a véleményemet, az ilyen típusú kapcsolatépítésben pedig biztosan óriási lehetőségek rejlenek számunkra, a magyarok számára. Elvégre én 1980-ban magyar űrhajósként mentem fel a világűrbe, a magyar nemzetet képviselve."

Kitüntetések és tagságok:

1980-ban részesült a Szovjetúnió Hőse, A Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésekben, továbbá Gyulaháza díszpolgára is lett. 2003-ban tüntették ki Kijevben a  Társadalmi Elismerés és Nagyság Érdemrenddel, 2010-ben pedig Prima Primissima díjat kapott.

Az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja (The Association of Space Explorers), az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa volt 1991-ig, továbbá A Space for Earth Alapítvány alapító tagja is.

Borítókép forrása: astronautswiththemustache.tumblr.com

Hozzászólások