A Föld 100 év múlva

A Föld 100 év múlva

2016-08-10

Mostanában mindenki ki van akadva azon, hogy mennyire nagy a forróság. És ha Te még nem lennél tudatában, tényleg nagyon-nagyon meleg van! 2016 hivatalosan is a feljegyzett legmelegebb év, az átlag hőmérséklet 1,3 Celsius fokkal magasabb, mint az előre megjósolt hőmérséklet. Ez pedig már igen közel áll ahhoz a bűvös, 1,5 Celsius fokos határhoz, amelyet a tudósok a globális felmelegedés maximális hőlimitjének állítottak.

gronland
2050-re Grönlandon nem lesz nyáron jegesedés
Forrás: Flickr

Gavin Schmidt, a NASA klimatológusa szerint a klímaváltozás megállíthatatlan és a környezetszennyezés, amit elkövetett az emberiség, már teljesen beleégett a Földi folyamatok körforgásába. Ez azt jelenti, hogy ha holnaptól nem lenne szénvegyület-égetés, akkor is több száz évig tartana, mire a már lezajlott folyamatok visszatérnének a 300 évvel ezelőtti értékre, amikor még nem voltak gyárak, sem benzin hajtotta autók. Persze mind tudjuk, hogy holnaptól nem áll meg az élet és a károsanyag-kibocsájtás sem fog csökkenni jelentősen pillanatok alatt.

Az egyetlen megoldás tehát az, mondja a kutató, hogy megpróbáljuk annyira lelassítani a klímaváltozást, amennyire csak lehet és megpróbálunk hozzá alkalmazkodni, bármennyire is küzdelmes lesz. Az előrejelzések szerint a 1,5 Celsiusos hőmérséklet-emelkedést a mostani kibocsájtási szint mellett legkorábban 2030-ban érhetné el a világ, azonban reménykedik, hogy az alternatív energiák felhasználási arányának növelésével a kritikus 2 Celsiust sosem érjük el. Szóval, ha a két érték közé szorul majd a hőmérsékletemelkedés, az évszázad végére akkor is körülbelül 1,8 Celsius- fokkal lesz melegebb a klíma folyamatosan, mint most, 2016-ban.

korallzátony
A korallzátonyok fele is elpusztulhat
Forrás: Flickr

A hőmérsékletemelkedés azonban nem minden, hiszen ez rengeteg más időjárási tényezőt is befolyásol. A hőmérsékleti anomáliák egy-egy területen így is szélsőséges határok között mozoghatnak majd, nagyban eltérve attól, ami az adott területen "normálisnak" számítana. Tavaly télen például volt egy nap az Északi-sarkon, amikor a hőmérséklet fagypont felé emelkedett. Floridában még mindig hideg volt, de az Északi-sarkon ez már extrém melegnek számít, tehát ez egy időjárási anomália. Az ilyen típusú jelenségek pedig egyre gyakrabban történnek majd meg.

Az idei év olyan meleg volt, hogy a sarki jégtakaró már mérhetően csökkent, ezzel az eddigi legkisebb területet beborítva, amit eddig regisztráltak. Ha pedig ez így folytatódik, Grönlandon 2050-re nem lesz jég nyáron.

bozóttüzek
A bozóttüzek nagyon gyakoriak lesznek
Forrás: Reuters

Jó hír is van azonban: az Antarktisz jege annyira stabil, hogy ennek minimális olvadása nem növeli meg majd jelentősen a világóceánok szintjét. Azonban 2100-ra így is 0,7 méterrel nőhet vízszint, ami azt jelenti, hogy 4 millió ember jelenlegi lakhelyét fogja víz borítani.

Nem csak a jégtakaró egy része tűnik majd el, de az Óceánok savasodása is folytatódni fog a trópusokon. A széndioxid kibocsájtás harmadát nyelik el az Óceánok, ami által kémhatásuk a savas felé tolódik. Ez a folyamat felelős például a korallfehéredésért is, amely a korallok pusztulását jelenti. Ez a folyamat a korallzátonyok felét is elpusztíthatja néhány évtizeden belül.

Az Egyenlítőnél az extrém meleg napok száma akár megduplázódhat a mostanihoz képest, míg észak felé haladva 20 és 10 százalékkal nő. Ez pedig azt is jelenti, hogy sokkal gyakoribbak lesznek a bozóttüzek és más természeti katasztrófák és nő a sivatagok aránya is.

Borítókép forrása: Getty Images

Hozzászólások