Vérszegénység, anémia: tünetek és természetes gyógymódok

Vérszegénység, anémia: tünetek és természetes gyógymódok

A vérszegény (anémia) akkor alakul ki, amikor a szervezetünk nem képez elegendő vörösvértestet, vagy a vörösvértestekben nem található elég hemoglobin, ami az oxigénszállításért felelős molekula a vérben. A hiány következtében pedig szerveink és sejtjeink nem jutnak elegendő oxigénhez. Cikkünkben elsősorban a vashiányból adódó anémiával foglalkozunk.

A vérszegénység okai

Az anémia az a kóros állapot,  amelynek során a vérben a normálisnál kevesebb vörösvértest és/vagy hemoglobin található meg. A hemoglobin egy vas tartalmú fehérje, ettől lesz vörös színű a vérünk. Feladata az oxigén elszállítása a tüdőtől a többi szervig, sejtig, illetve az ott keletkezett szén-dioxid leadása a tüdőben. Amikor valaki anémiában szenved, szervezetének összes sejtje kevesebb oxigént kap, mint ami szükséges lenne, így a vérszegénység következtében gyakran alakul ki fáradtság és gyengeség

Az anémia oka gyakran a vashiányban keresendő. Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) felmérései alapján a vashiány az egyik leggyakoribb tápanyaghiány, melyben az amerikai lakosság szenved. A vérszegénység általában a nőket érinti, statisztikák szerint tíz nőből minimum egy szenved vérszegénységtől. A szervezetnek sok folyamathoz van szüksége vasra a megfelelő működéshez, sokan azonban mégis alacsony vasszinttel élnek, amihez például a havi menstruáció is hozzájárul nők esetében. A legtöbbször a vashiány azonban leggyakrabban a hiányos táplálkozás következménye. A vas felszívódása a bélcsatornából történik. A táplálékban jelenlévő vastartalmú vegyületek a gyomorban még oldott állapotban vannak, majd a nyombélben a bélbolyhokon át szívódnak fel. Ez a folyamat a vérképzés igényei által szabályozott, de jelentősen befolyásolhatja a tápcsatorna aktuális állapota, sőt a táplálékbevitel és a táplálék minősége is. A felszívódott, de még fel nem használt vas tárolása a csontvelőben történik.

 

A vészes vérszegénység oka szintén tápanyaghiányban keresendő: ebben az esetben a B12-vitamin hiánya okozza a vérszegénység kialakulását, amely adódhat a vitamin elégtelen beviteléből is, illetve a felszívódás hatékonyság csökkenése is okozhatja, amely valamilyen kóros állapotra utalhat. A vészes vérszegénység során a vérsejtek száma akár a tizedére is csökkenhet, így nagyon veszélyes betegségként ismerték korábban, ám a B12-vitamin felfedezése után ez vált az egyik legkönnyebben gyógyítható hemopoetikus zavarrá.

Az autoimmun hemolítikus anémia esetén az immunrendszer a saját sejtjei ellen fordul, ellenanyag termelésbe kezd ellenük, így a megtermelt vörösvértestek pusztulnak. Az autoimmun hemolítikus anémia ritka, bármely életkorban előforduló betegség, nőknél gyakrabban fordul elő. A betegség okát a legtöbb esetben nem sikerül meghatározni (idiopátiás típus), míg más esetekben valamilyen más betegség, például szisztémás lupusz állhat a hátterében, vagy ahhoz társulhat, illetve egyes gyógyszerek, például aszpirin szedése is hozzájárulhat az anémia ezen típusának kialakulásához.

A vérszegénység tünetei

Amennyiben a vérben nincs jelen elegendő vörösvértest,  a szövetekhez, az agyhoz, az izmokhoz és sejtekhez lehetetlen elegendő mennyiségű oxigént juttatni. A fáradtság és az elnyűttség gyakori tünet felnőtteknél, amelyet okozhat a stressz, az alváshiány, a nagy leterheltség a munkahelyen, de kiválthatja valamilyen fertőzés is, amivel az immunrendszer épp megküzd. Ha tehát fáradtnak érezzük magunkat, nem kell rögtön vérszegénységre gondolni, mivel az anémiás tüneteket könnyen el tudjuk különíteni a kimerültség más tüneteitől.

tunet
Az anémia tünetei képekben
Forrás: draxe.com/ munkahet.hu

Az anémia leggyakoribb tünetei felnőtt korban

  • fáradtság
  • gyengeség
  • sápadtság
  • gyors vagy rendszertelen szívverés
  • nehézlégzés, az állóképesség csökkenése
  • mellkasi fájdalmak
  • szédülés
  • gombóc a torokban
  • kognitív zavarok: csökkent koncentrációs képesség, nehézkes munkavégzés
  • hideg kezek és lábak vagy a testhőmérséklet gyakori változása
  • fejfájás

Az anémia tünetei gyakran annyira általánosak, hogy évekig észre sem vesszük őket. A tünetek általában akkor rosszabbodnak, ha az okok közül egyszerre több is fenn áll.

Kinél alakul ki anémia?

 
  • Az anémia kialakulásának leggyakoribb okai a vashiány és a B12-vitamin hiánya, amelyek adódhatnak felszívódási zavarokból, illetve abból is, ha valaki valamilyen betegség következtében nem tud enni, restriktív diétát folytat, illetve vega vagy vegán életmódot él. 
  • A nőknél jóval nagyobb eséllyel alakul ki ki anémia, amelyhez a havi menstruáció alatt elvesztett vérmennyiség is nagyban hozzájárul.
  • Kutatások szerint 65 éves kor felett nagyobb eséllyel alakul ki anémia.
  • A terhesség szintén növeli a vérszegénység kialakulásának kockázatát.
  • A Candida albicans is hozzájárulhat a vérszegénység kialakulásához, mivel a gomba elterjedése befolyásolhatja a felszívódási képességet.
  • Más betegségek, így egyes autoimmun tünetegyüttesek, a lupusz, a HIV/AIDS, a rheumatoid arthritisz, egyes vesebetegségek és bizonyos ráktípusok (leukémia) is hozzájárulhatnak az anémia kialakulásához. 
  • Az emésztési zavarok, amelyek a tápanyagok felszívódását is befolyásolhatják, így a gyulladásos bélbetegségek, a Crohn-betegség és a gyomorfekély szintén növelik az anémia kialakulásának kockázatát.
  • A fájdalomcsillapítók számolatlan szedése szintén csökkenti a tápanyagok felszívódási hatékonyságát. Az aszpirin szedése is okozhat vérszegénységet.
  • Egy G6PD hiánynak nevezett genetikai betegség szintén kiválthat anémiát.
  • A Thalamasszanémia olyan örökletes vérképzési zavar, amely a hemoglobintermelést befolyásolja. A szervezet nem képes normális hemoglobin előállítására, ennek következtében vérszegénység alakul ki. 
  • A vashiány kialakulását okozhatja bélférgesség is.

A vérszegénység diagnózisa

A vashiány megállapítása laborvizsgálatok során történik: egy egyszerű vérképből már látható, ha vérszegénységről van szó, illetve az is megállapítható, hogy a vér oxigénszállító alakos elemeinek mérete kisebb-e a kelleténél, valamint hogy mennyire festődnek erősen a vérsejtek: ezekből az anémia típusát lehet kikövetkeztetni. Vizsgálható továbbá az is, hogy a vérben milyen mennyiségben van jelen vas és vasszállító fehérje, mérhető az úgynevezett vastelítettség (transzferrin szint) is.

A vérkép elemzése:

ver
Anémia: túl kevés a vérben a vörösvértest
Forrás: munkahet.hu

A vérképen megtalálható rövidítések és a rövid jellemzés után a normál értékeket tüntettük fel a megfelelő mennyiséggel együtt, kocsoportok és/vagy nem szerint. 

  • A hemoglobin (HGB): a vérben található vörösvértestek mennyisége: ha kevesebb, vérszegénységről beszélünk. Férfiak: 130-180 g/l   Nők: 120-160 g/l. 
  • Hematokrit (HCT): a hematokritérték a vérben lévő szilárd véralkotók (ún. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) aránya. Amennyiben az étékek alacsonyabbak a normáléréknél, vashiánya és vérszegénységre következtethetünk. Magas értéke a vér sűrűsödését, illtve egyes keringési betegségek (infarktus, agyvérzés) veszélyének növekedését okozza. Férfiak: 45-51%    Nők: 37-48%.
  • Vörösvértest-térfogat, Mean Cell Volume (MCV): a vérszegénységáltalában a vörösvérsejtek térfogatának növekedésével vagy csökkenésével jár attól függően, hogy mi volt a kiváltó oka. Az MCV vizsgálat segíthet tisztázni a vérszegénység okát. Csökkent MCV esetén vashiányos vérszegénységre lehet következtetni, míg a növekedett MCV májzsugorra, valamint a  folát, illetve B12-vitamin-hiány okozta vérszegénységre jellemző. Normálérték: 80-100 fl.
  • Vasszint (Fe): vashiány következtében, mint már említettük is vérszegénység alakul ki, a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál. Amennyiben a vasszint a normálistól magasabb, plakkok képződhetnek a májban és a lépben, amely máj- és szívkárosodáshoz is vezethet hosszútávon. Csecsemő: 7-18 umol/l (40-100 mg/dl)   Gyermek: 8-22 umol/l (8-22 mg/dl) Felnőtt férfi: 12-31 umol/l (65-175 mg/dl)    Felnőtt nő: 9-30 umol/l (50-170 mg/dl).
  • Transzferrin: A transzferrin a vér fő vasszállító fehérjéje, a vassal való telítettség mértékéből a szervezet vasraktárainak feltöltöttségét ismerhetjük meg. A trenszferrin szintje nő vashiány esetén. Csecsemő: 210-400 mg/dl   Gyermek: 240-360 mg/dl    Felnőtt: 200-340 g/dl.

 

A vérszegénység kezelése

A vérszegénység általában nem önálló betegség, hanem valamilyen kóros állapot következménye, így a kezelés első lépése az, hogy megtaláljuk a váltó okot: ehhez általában elég egy egyszerű vérvizsgálat is. Amennyiben a rejtett vérvesztés  lehetősége is felmerül, további vizsgálatra is szükség lehet. Az ok megszüntetése után a vitaminpótlás a legfontosabb: megfelelő mennyiségű B12-vitamint, illetve folsavat (folátot) is be kell juttatni a szervezetbe, így komplex B-vitamin tabletták szedése ajánlott. A vaspótlás tabletták formájában történik, a kúra általában 3-6 hónapot vesz igénybe. A vaspótlás nem egyszerű: gyakran gyomorpanaszok, hányás, hasmenés, étvágytalanság jelentkezik a tabletták hatására, így az érzékeny gyomorral rendelkező számára a vastabletták szedése étkezés után javasolt. A bevitt vas feketére színezheti a székletet, ez a kúra során nem számít kórosnak. A vas felszívódását a teafogyasztás és a savlekötők csökkentik, míg a C-vitamin és a gyümölcsök fogyasztása növeli. Gyermekek számára a vastabletták lenyelése mérgező lehet, így a tablettákat elzárva kell tartani!

Anémiás diéta

A vitamin-és ásványi anyag pótlásán kívül a legfontosabb a vérszegénység kezelése során, hogy megpróbáljuk az előre elkészített termékeket, finomított összetevőket és a gyorséttermi kosztot kiiktatni az étrendünkből. A sok értéktelen kalória bevitele, amit a szintetikus összetevőkből és gyorskajákból beviszünk, sokféle tápanyaghiány kialakulásához vezethet, mivel ezek helyett a kalóriák helyett értékes tápanyagokkal is elláthatnánk a szervezetünket. Az üres kalóriák és a sok cukor bevitele pedig elhízáshoz, fáradtsághoz és gyengeséghez, illetve gyulladásos bélbetegségek, Candida kialakulásához is vezethetnek.

Amit kerülni kell:

 
  • Hozzáadott cukor és szintetikus édesítők,
  • Csokoládé: a csoki egyik természetes összetevője elvonja a szervezetből a vasat.
  • Korpa: a korpa sok emészthetetlen rostot tartalmaz, amelyek megakadályozzák a vas felszívódását.
  • Tejtermékek: a tejtermékekben sok kalcium található, amely a vashoz kötődve csökkenti annak felszívódási hatékonyságát.
  • Üdítők: az üdítőkben sok cukor/ édesítő van, ráadásul csökkentik a vas felszívódását is.
  • Kávé és fekete tea: a túlzásba vitt koffeinfogyasztás szintén gátolja a vas felszívódását.

Ezeket iktassuk be étrendünkbe:

anemia
Az anémia esetén ezeket az ételeket érdemes fogyasztani
Forrás: beautyheaven.com.au
  1. Máj: a marhamáj jelentős mennyiségű vasat és B12-vitamint tartalmaz, ráadásul sok más fontos tápanyag forrása is.
  2. Sörélesztő: az élesztőben sok a folsav (folát),  B12-vitamin és a vas is, így érdemes ezt is beiktatni az étrendünkbe.
  3. C-vitaminban gazdag ételek: a C-vitamin elősegíti a vas felszívódását, így érdemes sok paprikát, paradicsomot és epret fogyasztani, mivel ezek kiváló C-vitamin források.
  4. A zöld, leveles zöldségekben sok fontos tápanyag megtalálható: a kelkáposzta és a brokkoli is kiváló választást jelenthet. A spenót fogyasztása csak párolva ajánlott, mivel a nyers spenótban sok oxálsav van, ami csökkenti a vas felszívódási hatékonyságát.
  5. Természetes édesítőszerek: a cukor helyettesítésére váló alternatívát jelenthet a méz és a stevia. 

Természetes gyógymódok

1. A lép egészségének védelme

Az anémia kezelése során a lép egészsége elsődleges, mivel ez a szervünk felelős a vörösvértestek képzéséért. A lépegészségét javíthatjuk azzal, ha sok tökfélét és narancssárga ételeket fogyasztunk. A leveles zöldségek fogyasztása szintén hozzájárul a lép egészségéhez, a fehérrépa és a római saláta fogyasztása is kifejezetten ajánlott az anémiában szenvedőknek. A keserű ételek szintén javítják a lép állapotát.

2. Probiotikumok fogyasztása

A bélrendszer egészsége elengedhetetlen a tápanyagok hatékony felszívódásához, így a vaséhoz is. A mondás, miszerint "Az vagy, amit megeszel!", sokkal inkább igaz abban a  formában, hogy "Az vagy, amit meg tudsz emészteni!". Sokan hiába fogyasztanak étrendkiegészítő formájában vasat, mivel a bélrendszerük nem működik megfelelő hatékonysággal, esetleg áteresztő bél szindrómával küzdenek, így a táplálékból nem képesek magnéziumot, cinket, vasat, illetve B12-vitamint felszívni.

A Stanford Egyetem kísérletei arra mutattak rá, hogy ha valaki elegendő mennyiségű probiotikumot fogyaszt, a B-vitamin és a vas szintje szignifikánsan emelkedik. Nem érdemes tehát ész nélkül vastablettákat szedni, inkább vissza kell nyúlni a probléma forrásához és javítani kell a gyomor-bélrendszer egészségén. A legjobb probiotikumok a házi joghurtok, a kefír és a savanyú káposzta.  

3. Vasban gazdag ételek fogyasztása

A vas leginkább hasznosuló formája a hem típusú vas, amely leginkább a sovány húsokban és a tengergyümölcseiben van jelen. Jól hasznosuló vasforrások még a csirke- és marhamáj, ami mellé a répa, a hagyma kiváló köretként szolgálhat. Az ételek ízesítésére használjunk tengeri sót és főzés helyett inkább csak pároljuk őket. 

4. A stressz csökkentése

Amennyiben emocionális stressztől szenvedsz és feledékeny vagy, esetleg állandóan ideges, azt a szerveid is megérzik és a hangulatod hatással van a lépedre is. Fontos tehát a stressz csökkentése és egy kis kikapcsolódás, relaxáció beiktatása akár a hét közepén is, hogy kiszakadhassunk a napi rutinból és megszabaduljunk némi stressztől. A megfelelő és pihentető alvás is sokat segíthet a stressz csökkentésében, de a stressz egyébként alvászavarok kialakulásához is vezethet.  

5. Étrendkiegészítők

A felsorolt tippek mellett sokat segíthet a vérszegénység kezelésében a komplex B-vitaminok szedése is, amelyekben folát is megtalálható. A hagyományos kínai orvoslás szerint a ginzeng segíti a lép egészségének fenntartását, mivel természetes módon csökkenti a stresszhormon, a kortizol szintjét, így segít a stressz csökkentésében. 

Lehetséges, hogy természetes gyógymódokkal és az életvitelünk megváltoztatásával sokat javíthatunk a vérszegénység tünetein, fontos azonban, hogy orvosunkkal rendszeresen ellenőriztessük magunkat, illetve ha a vérszegénység bármilyen más betegség következménye, megfelelő időközönként kontroll vizsgálatokra is járjunk.  

 

Borítókép forrása: Food NDTV

Források:

https://draxe.com/anemia-symptoms/

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/
anemia/symptoms-causes/syc-20351360

Hozzászólások