Spárga: "a zöldségek királya"

Spárga: "a zöldségek királya"

Májusban a zöldséges standok valósággal roskadoznak a fehér és zöld spárgakötegektől. Szerencse tehát, hogy egyre több a rajongója akad ennek az ókortól nagyra becsült, messziről felismerhető zöldségnek. Miért érdemes ilyen különleges zöldséget fogyasztani? Tényleg rendelkezik rákmegelőző hatással is? Kiderül cikkünkből!

Amit a spárgáról tudni érdemes

mh
A spárga leginkább sárga- és zöld változatban ismert, de mára már kapható a lila változat is!
Forrás: mindmegette.hu

A közönséges spárga (Asparagus officinalis)  a spárgafélék (Aspargaceae) családjába tartozó faj, népies nevei: csirág, nyúlárnyék. A spárga Európában és Ázsiában egyaránt őshonos, mindkét kontinensen tenger- és folyópartokon él leginkább. Hippokrátesz munkáiban, mint gyógyhatású növény tűnik fel, akkoriban még nem fogyasztották mindennapi eledelként. Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni. A 17. századtól kezdve jelent meg mint termesztett kerti növény. Európa egyes országaiban, Japánban, Hongkongban és Szingapúrban is igen kedvelt, ezért kiváló exportnövény, bár mint zöldség, nem igazán jelentős. Üzemi méretű termesztése az egyes földrészeken alig több mint 100 éve kezdődött el.

A spárga lehet fehér, lehet zöld és már a nemesített lila változat is kapható. Ez a különleges zöldség mindenképpen a drága ételek közé sorolandó, mivel termesztése komoly odafigyelést igényel. A fehér spárga homokos talajon terem a legjobban. A kibújt hajtásvégeket kézzel szedik és a talajt elsimítják utána, hogy a következő hajtás rögtön észrevehetővé váljon. A zöld spárgát hagyják szárba szökni, mert az napfényen növekszik (emiatt zöld). Gyors növekedése következtében naponta szedhető.

 

Milyen spárgát vásároljunk és hogy készítsük el?

A friss spárga arról ismerhető fel, hogy ha megnyomkodják a tövénél, akkor sárgás levet ereszt, ellenkező esetben valószínű öreg, szálkás növénnyel van dolgunk. Hűtőszekrényben legfeljebb három napig tároljuk, és akkor is csavarjuk nedves ruhába, hogy megőrizze a frissességét! Semmiképp ne vásároljuk meg a boltban a már egyébként is szíjas zöldségeket, mivel ezek már nem alkalmasak konyhai felhasználásra!

A spárgahajtás legfinomabb része a feje, mert ez a legpuhább és legízletesebb. Lejjebb a szár rostosabb, külső rostjai enyhén kesernyések lehetnek. Főzés előtt fontos meggyőződni arról, hogy a spárga szárának külső része nem kesernyés: amennyiben mégis annak bizonyul, vékonyan hámozzuk meg a zöldséget! Az enyhe mellékíz megszüntetése érdekében a spárgát cukros, csak nagyon enyhén citromos, sós vízben, kevés vajjal főzzük meg! Az erős kesernyésség semmilyen trükkel nem tüntethető el, ezért ilyenkor inkább csak a hajtások hegyét használjuk fel, nehogy az egész étel ehetetlenné váljon. A világos spárga 15-20, a zöld változat 10-15 perc alatt fő puhára.

saprga
Így terem a spárga!
Forrás: Depositphotos

Miért hasznos a spárga?

A növény zsenge hajtásait, amelyeket fogyasztunk, jól emészthető élelmi rostok alkotják. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, illetve folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, amelynek jellegzetes szagát a vizeletben is érezzük, miután spárgát fogyasztottunk. Miután a hajtások 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyagban csak kevés kalória található: 100 gramm spárgában mindössze 20 kalória, illetve összesen 2 gramm szénhidrát van. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot és sok káliumot, így az elektrolit szintünk fenntartásában is komoly segítséget nyújthat. A nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént is tartalmaz. A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb. A spárga gazdag kalciumforrás, így kitűnő fegyver a csontritkulás ellen. Szárított porát fogfájás kezelésére is használták.

1, Vese- és hólyagpanaszok esetén

 

A spárga fogyasztását mindenekelőtt vese- és hólyagpanaszok esetén javasolják. Vizelethajtó hatása gyakran már fél óra múltán is érezhető. Vizelethajtó hatásának köszönhetően huzamosabb fogyasztása enyhíti a reumás fájdalmat, illetve a a köszvényes panaszokat is, azonban ajánlott mellé nagy mennyiségű folyadékot is fogyasztani. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel elengedhetetlen a vesekő kialakulásának elkerüléséhez is, amire rásegíthetünk azzal is, ha elfogyasztunk egy banánt naponta.  Vesekövek kialakulása esetén a spárgalé fogyasztása hatásosan oldja a követ, akár még egy gyengébb homokosodást is meg tud szüntetni. A spárga levét semmiképp ne fogyasszuk erős hatása miatt kizárólag önmagában, érdemes sárgarépa lével, gyümölcslével vegyíteni! A spárga nem csak a vesét, hanem a vért is tisztítja, ettől pedig a bőröd is szebb és egészségesebb lesz!   

2, Fogyókúrázóknak

A spárga, a benne található ásványi anyagoknak köszönhetően gyorsítja az anyagcserét és az emésztést, így kiváló ebéd vagy vacsora készíthető belőle akkor is, ha épp diétázol. Lehet sütni, főzni, párolni, jótékony hatása minden esetben megmarad. Kiemelkedő cinktartalmának köszönhetően még az agy működését is serkenti, illetve pozitív hatással van az immunrendszerre is. A spárga kedvezően hat a belső elválasztású mirigyek működésére is, enyhe hashajtó hatású zöldség.

3, Másnaposság esetén

A spárga az aminosavak és az ásványi anyagok segítségével megszünteti az előző nap elfogyasztott alkohol hatásaként jelentkező gyomorproblémákat, illetve a fejfájás megszüntetésében is segítségünkre lehet.

4, Kismamáknak és szívbetegeknek természetes folsav forrásként

A spárga, mivel nagy mennyiségű folsavat tartalmaz, segíthet megelőzni a születési rendellenességek, ezek közül is leginkább a velőcső-záródási rendellenességek kialakulásának kockázatát, így a zöldséget leginkább a tervezett terhességet megelőzően, illetve a terhesség korai szakaszában  érdemes fogyasztani, minél nagyobb mennyiségben. A spárga remek kiegészítője a különböző gyógyszertári terhesvitaminoknak. A népi gyógyászat emellett erős afrodiziákumként tartja számon a spárgát, mivel magas cinktartalma révén képes ellensúlyozni a cinkhiány okozta libidócsökkenést.

 

Orvosilag kimutatható, hogy a spárga rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Szakértők szerint napi 400 mikrogramm folsav bevitele évente akár 10 százalékkal is csökkentheti a szívinfarktus kialakulásának esélyét!

5, Antioxidáns, tehát rákmegelező hatása is van

A klorofill az egyik leghatásosabb természetes antioxidáns, ebből pedig nagy mennyiséegt találunk a zöld spárgában. Az antioxidánsok csökkentik a szabadgyökök szintjét a szervezetben, ezáltal védenek az oxidatív stressz kialakulásától, illetve megelőzik a sejtek elrákosodását. A spárga a réztartalma szintén semlegesíti a szervezetben zajló káros oxidációs folyamatokat, ami szintén csökkenti a különböző daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. A spárgában megtalálható egy inulinnak nevezett egyedülálló szénhidrát is, amely előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét, ami a káros baktériumok elpusztításáért és a normális emésztésért is felelős.

Spárgából pillanatok alatt készíthetünk finomabbnál-finomabb fogásokat! A legtöbb vitamint és ásványi anyagot természetesen a nyers spárga őrzi. A kissé vaskosabb szálakat zöldséghámozóval hosszanti irányban vékonyra szeletelhetjük és vinegrette mártással meglocsolva azonnal tálalhatjuk is!

 

Borítókép forrása: recipes100.com

A cikkhez felhasznált források:

https://cooking.nytimes.com/guides/22-how-to-cook-asparagus

http://www.health.com/nutrition/asparagus-health-benefits

https://draxe.com/asparagus-nutrition/

Hozzászólások