Mit okoznak a dezodorok a hónalj baktériumflórájában?

Mit okoznak a dezodorok a hónalj baktériumflórájában?

Mint minden testrészünkön, a hónaljunkon is baktériumok, gombák és egyéb mikroszkópikus előlények élnek. Ebben az esetben is fontos tehát, hogy vigyázzunk a természetes baktériumflóránk egészségére, mivel ez felelős azért, hogy ne fertőzhessék meg testfelületeinket más baktériumok vagy gombák, amelyek komoly megbetegedések kialakulásához is vezethetnek. A napi rutin részeként az emberek nagyjából 90%-a használ izzadásgátlókat vagy dezodorokat, annak ellenére, hogy nagyon kevés teszt irányul arra, hogy milyen hatással van ez a hónaljbőr baktériumflórájára. Mire mutatnak rá a legfrissebb kutatási eredmények?

alma
Az izzadtság önmagában szagtalan, a baktériumok azonban lebontják azt és ezek a bomlástermékek okozzák a kellemetlen szagot.
Forrás: almapatika.hu

Mindenki hallhatott és olvashatott már rémhíreket arról, hogy az izzadásgátló spray-k és dezodorok egészségtelenül nagy mennyiségben tartalmaznak alumíniumot, azon azonban valószínűleg kevesen gondolkodtak el, hogy hogyan képesek ezek a termékek megakadályozni az izzadást, milyen hatásuk van biológiailag.  

A legújabb felmérések arra mutattak rá, hogy ezek a termékek nagyban befolyásolják a bőrünkön élő mikrobák mennyiségét és a baktériumflóra összetételét. 

 

Miért izzadunk?

A verejtékezés a szervezet egyensúlyát, a homeosztázist hivatott fenntartani. Amikor környezetünk hőmérséklete magasabb, mint testünk maghőmérséklete, izzadni kezdünk. Ilyenkor egy vízből és ásványi sókból álló váladék jut ki verejtékmirigyeinken keresztül bőrünk felszínére, melynek párolgása hőelvonással jár: így szervezetünk képes saját magát hűteni. Amennyiben ez a folyamat nem működne, egészen egyszerűen túlhevülnénk. 

Miért kellemetlen szagú az izzadtság?

Kétféle verejtékmirigy létezik: az ekkrin verejtékmirigyek a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt állnak, a tenyéren, az arcon, a talpon és hajtöveknél találhatók. Vízszerű, szagtalan váladékukat a bőrön található baktériumok kezdik el bontani, valamint a levegővel érintkezve még oxidálódni is kezd: így keletkeznek a kellemetlen szagok. Az apokrin verejtékmirigyeknek nemcsak testünk hűtése a feladatuk, hanem a szagjelzés is, amiket érzelmi és hormonális ingerek váltanak ki. Ezek a verejtékmirigyek hormonális és idegrendszeri szabályozás alatt állnak, váladékuk sűrű, tejszerű, az emlőbimbók területén, a hónaljtájékon, a külső nemi szervek körül, és a gáttájékon találhatók a bőrben. Szőrtüszőkhöz kapcsolódva termelnek váladékot, mely ugyanúgy, mint az ekkrin mirigyeknél, eleinte szagtalan, a bőrön lévő gombák és baktériumok azonban ezeket is lebontják és a fermentációnak köszönhetően válnak szagossá ezek az anyagok is. 

deo
A legjobb választást a dezodorok között is a természetes alapú termékeke jelentik.
Forrás: encrypted-tbn3.gstatic.com

A hónalj baktériumflórája minden embernél nagyon eltérő és nagyban függ attól is, hogy használunk-e valamilyen kozmetikai terméket izzadásgátlásra –derült ki egy 2016-os mikrobiológiai kutatásból–. A kísérletben  három csoport vett rész: az első csoport semmilyen szert nem használt, a második csoport izzadásgátlót alkalmazott, ami csökkenti az izzadás mértékét, míg a harmadik csoportban dezodort alkalmaztak, ami elpusztítja a kellemetlen szagokért felelős mikrobákat. A felmérés nyolc napig tartott és a kutatók ara kívántak fényt deríteni, hogy mi történik, ha valaki hosszú távon használ izzadásgátlót vagy dezodort, illetve hogy a hónalj természetes mikrobióta közössége mennyi idő után települ vissza teljesen, amennyiben a baktériumok száma valóban csökken a különböző kozmetikai cikkek használata során.

 

A tesztek során kiderült, hogy amennyiben hosszú távú használat után az emberek lemondtak az izzadásgátlókról, 2-5 nap után sokkal többféle baktérium volt jelen a hónaljukon és nagyobb számban, mint a kísérlet kezdetekor. A dezodort elhagyó emberek hónalján lévő baktériumok száma is komoly növekedésnek indult, már ilyen rövid idő után is. A baktérium összetétel pedig minden valószínűség szerint annak függvénye, hogy milyen terméket használunk. A kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy az izzadásgátló szerek minden esetben radikálisan csökkentik a hónaljon élő baktériumok mennyiségét, míg a dezodorok csak minimális változást okoznak a baktériumflórában.

Miután a kísérletben résztvevők öt napig nem használtak semmilyen terméket, a hónaljukon található baktériumok száma meghaladta azt a számot, amelyet a készítményeket nem használó emberek hónalján találtak. Ennek magyarázata az ökológiában keresendő, miszerint a kolonizáció kezdetén a baktériumok gyakorlatilag korlátlanul tudnak növekedni, majd számuk beáll arra a szintre, ami tartósan képes fennmaradni a hónaljon (K=1).

Mi a különbség az izzadásgáltók és dezodorok hatása között?

A legtöbb dezodor etanol alapú és több vízben oldható komponenst tartalmaz, így könnyebben lemosható, mint az izzadásgátlók. Az utóbbi termékek így hosszú távon "ott ragadnak" a bőrön és regenerálódásra még a fürdés és a következő izzadásgátló használat között sincs lehetőség. És eljutottunk az alumíniumsók kérdéséhez is: az izzadásgátló szerek jóval nagyobb mennyiséget tartalmaznak ilyen összetevőket, amelyek fizikailag gátolják a verejtékmirigyek működését, így mivel a hónalj baktériumflórája nem jut "táplálékhoz", nem is tud olyan gyorsan növekedni.

Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy hosszútávon a dezodorok és az izzadásgátlók használata is növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát.

alufree
Vannak abszolút alumíniummentes hónaljápolási termékek, amelyeket a drogériákban is megtalálunk.
Forrás: onelittlevice.blogspot.hu

A kutatók azonban kiemelik, hogy ebben a kísérletben csak egyetlen lehetséges hatásmechanizmusát vizsgálták ezeknek a szereknek, tehát más mellékhatásai is lehetnek a használatuknak. Amennyiben tehát nem vagyunk benne biztosak, hogy milyen készítmény is válasszunk izzadásgátlásra, válasszunk természetes alapanyagokból készülteket, amelyeket minden biobolt polcain megtalálunk, hiszen ezekben biztosan nincs alumínium sem.

 

Borítókép forrása: zandalife.blogspot.com

A cikkhez felhasznált forrás: https://peerj.com/articles/1605/

 

Hozzászólások