Magas vérnyomás: tünetek, felismerés és kezelés

Magas vérnyomás: tünetek, felismerés és kezelés

A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít: a népesség mintegy 15 százaléka szenved tartósan a magas vérnyomás tüneteitől. Más becslések szerint még ennél is többeket érint valójában ez a kór. Évente közel 5000 magyar halála írható a betegség számlájára. Mit érdemes tudni a magas vérnyomásról?

Mi számít magas vérnyomásnak és milyen típusai vannak?

A szív nagyjából percenként nyolcvanszor húzódik össze, az összehúzódás ereje kilöki a vért a verőerekbe: ekkor mérhető a szisztolés vérnyomás.  A két szívösszehúzódás között mérhető érrendszeri nyomás a diasztolés vérnyomásérték. Mindkét értéket higanymilliméterben adjuk meg. Akkor beszélhetünk magas vérnyomásról, ha két vagy több vérnyomásmérés átlaga eléri vagy meghaladja szisztolés nyomás esetén a 140 Hgmm-t, diasztolés nyomás esetén a 90 Hgmm-t. A magas vérnyomást más néven hipertóniának nevezzük. Megkülönböztetünk elsődleges, illetve másodlagos hipertóniát és egyes szakemberek külön típusként tartják számon az időskori magas vérnyomást is.

Elsődleges hipertónia

Az elsődleges vagy esszenciális hipertónia több okból kialakulhat: genetikai hajlam és környezeti tényezők együttese alakítja ki. Esszenciális hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni: a betegségek mintegy 80 százaléka ide sorolható. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszes, illetve mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben fokozza a vérnyomást. A kávé napi 1-2 csésze mennyiségig általában nem befolyásolja a magas vérnyomás kialakulását, ennél nagyobb mennyiség azonban már egészségtelen lehet.

Másodlagos hipertónia

A másodlagos, vagy szekunder hipertónia, az elsődlegessel szemben, más betegségek egyik jele vagy következménye.  A magas vérnyomású betegek 10-15 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A kiváltó kórok lehetnek a kiválasztó-, illetve az érrendszer betegségei: renális hipertónia, veseartéria szűkület, illetve endokrinológiai kórképek is kiválthatják: pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. fokozott aldoszteron termelés, illetve Cushing-kór. A hipotalamusz betegségei, adrenalint termelő daganatok, illetve fejlődési rendellenességek is kiválthatják a másodlagos hipertóniát. A másodlagos eredetű magas vérnyomás esetében az orvosok az ezt előidéző betegség mielőbbi felismerésére- és gyógyítására törekszenek.

Leggyakrabban a vese elégtelensége okoz magas vérnyomást: a vesekárosodásért felelős lehet cukorbetegség, autoimmun betegségek, vesekövek vagy akut gyulladások. Idősebb korban az érelmeszesedés is okozhat elégtelen szívműködést. Az érszűkület szintén jelentős tényező lehet, de más szív és érrendszert érintő betegségek is okozhatnak magas vérnyomást. A túlsúly szintén kiváltó ok lehet, illetve az elsősorban kövér férfiaknál bekövetkező alvási apnoé is. A pajzsmirigy nem megfelelő működése is kiválthat magas vérnyomást, de a hormonális eredetű betegségek viszonylag ritkák.

A magas vérnyomás tünetei és szövődményei

A magas vérnyomás tünetei sokszor nem jellegzetesek. Az első tünetek egyike lehet a visszatérő, jellemző módon reggel jelentkező fejfájás, a tompa tarkótáji lüktetés, ami a fej lehajtása esetén fokozódik. Gondolhatunk magas vérnyomásra akkor is, ha romlik a koncentrálóképességünk vagy az egyensúlyérzékünk, illetve a szívünk visszatérően túl szaporán dobog. A magas vérnyomásban szenvedők gyakran panaszkodnak tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra is.

A magas vérnyomás korai szövődménye lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban érfalgyengeség esetén. Érfalrepedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat: a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén az agyvérzés akár végzetes kimenetelű is lehet. A hypertonia késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs vagy stroke, a szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki. 

A hipertónia kezelése

A magas vérnyomás kezelésének célja, hogy a páciens vérnyomását tartósan sikerüljön 138/83 Hgmm-re csökkenteni ahhoz, hogy valóban csökkenjen a magas vérnyomás szövődményeinek kockázata. A magas vérnyomás nem gyógyítható meg teljesen, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható, hogy a lehetséges szövődmények ne következzenek be.

Gyógyszeres kezelés

A hipertóniás betegek vérnyomása vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel állítható be, de a kezelést egyénre szabottan kell végezni. A korszerű vérnyomáscsökkentők közül megemlítendők az angiotenzin II receptor-blokkolók, illetve a kalciumcsatorna-gátlók. Az előbbiek egy érszűkítő hatású hormon hatását megakadályozva tágítják az ereket, az utóbbiak pedig az erek simaizomzatának elernyedésén keresztül érik el az erek tágulását.

A ß-blokkolókat általában szívinfarktus után, koszorúér-betegségek, szívelégtelenség, szívritmuszavarok és szapora szívverés esetén alkalmazzák, továbbá szóba jönnek még a vízhajtó, ún. diuretikus hatású készítmények is, amelyek a szervezet vízleadásának serkentésével csökkentik a vérnyomást, de mellékhatásként növelhetik a cukorbetegség kialakulásának esélyét is. A másodlagos hipertónia kezelése a kiváltó ok függvénye.

Diéta magas vérnyomásban szenvedőknek

A magas vérnyomásban szenvedők diétájában elsődleges dolog a sóbevitel csökkentése, illetve ha van, akkor a túlsúly leadása.

A napi sóbevitelnek 2300 mg alatt kell maradnia. El kell kerülni azokat a termékeket, amelyek a napi sóbevitelnek több mint a 20%-át tartalmazzák, és olyan ételeket kell fogyasztani, ahol ez a szám 5% alatti. A gyorséttermi és feldolgozott ételek, konzervek fogyasztása tilos. A dohányzásról minden esetben le kell mondani.

Érdemes magnéziumban, káliumban és rostokban gazdag ételeket fogyasztani, ezek ugyanis csökkentik a vérnyomást. A gyümölcsök, zöldségek, magvak gazdagok rostokban és ásványi anyagokban, és nem tartalmaznak nátriumot.

A DASH-diéta

A DASH egy kimondottan magas vérnyomás kezelésére kitalált diéta. A diéta rengeteg gyümölcsöt, zöldséget, gabonafélét, hüvelyest és sovány húst ajánl. Tilos viszont az édességek, az üdítők, a vörös húsok, a zsírok fogyasztása. A vérnyomást szinte azonnal csökkenti, és pár év alatt a szívbetegségek és a stroke kialakulásának valószínűsége is drasztikusan lecsökken.

Az alábbi irányelveket kell követni a diéta során (2000 kcal bevitelig):

  • Napi 6-8 adag teljes kiőrlésű gabonafélét kell fogyasztani! Egy alkalommal legyen benne egy szelet kenyér, 3 deka gabonaféle, vagy fél bögre teljes kiőrlésű, főtt tészta, rizs vagy zabpehely. 
  • Naponta fogyasszunk 4-5 alkalommal zöldséget és gyümölcsöt!
  • Fogyasszunk naponta 2-3 alkalommal alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes tejtermékeket: tejet, vajat, joghurtot, zsírmentes sajtot!
  • Napi 2 alkalommal fogyasszunk halat vagy csirkehúst!
  • Hetente 4-5x együnk olajos magvakat és hüvelyeseket: diót, babot, borsót!
  • Korlátozzuk a zsírbevitelt napi 1-2 adagra ami 1 evőkanál majonéz vagy 1 kiskanál növényi olaj lehet! Sütéshez és főzéshez használjunk olívaolajat!
  • Ne együnk több édességet heti 5 alkalomnál! 1 alkalommal maximum 1 evőkanálnyi cukor vagy dzsem a megengedett!

Mozgással a magas vérnyomás ellen

A rendszeres testmozgás csökkenti a testsúlyt, erősíti a keringési rendszert és csökkenti a vérnyomást. Mielőtt bárki rendszeres mozgásba kezdene, konzultáljon orvosával!

A legjobb mozgásformák a magas vérnyomás kezelésére a kardio edzések. Erősítik a szívet, csökkentik a vérnyomást. Lehet ez futás, kocogás, gyaloglás, úszás, síelés, aerobik. Közepes intenzitású edzést (gyaloglás) legalább napi 30 percet kell végezni és heti 5 nap! A nehezebb edzésekből, mint például a futás, elég csak napi 20 percet heti 3-4 alkalommal. Mindig figyeljünk oda, hogy megfelelően melegítsünk be, ami legalább 5-10 perc legyen, és az edzés végén nyújtsunk és legyen levezetés is. Utóbbi nagyon fontos a magas vérnyomásban szenvedőknél, ne álljunk meg azonnal!

Az izzadás, a nehezebb légzés és a gyorsabb szívverés az edzés alatt teljesen normális, azonban ha mellkasi fájdalmat, szédülést, gyengeséget vagy nyaki, vállba esetleg karba sugárzó fájdalmat érzünk azonnal álljunk meg!

Borítókép forrása: American Pregnancy Association

A cikkhez felhasznált források:

http://www.medicalnewstoday.com/articles/150109.php

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMH0041082/#conssmbp.s3

http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/high-blood-pressure/basics/treatment/con-20019580

Hozzászólások