Kanyaróhelyzet: miért van szükség a védőoltásra?

Kanyaróhelyzet: miért van szükség a védőoltásra?

A védőoltások az úgynevezett immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Muszáj tisztában lennünk a védőoltások fontosságával annak érdekében, hogy az országban ne nőhessen a fertőzések kockázata emberi tudatlanság miatt.

 

Miért van újra kanyaró? 

Hetekkel ezelőtt kanyarós megbetegedések jelentek meg Romániában, illetve Kelet-Magyarországon is, így az oltás téma újra aktuálissá vált. Jakab Ferenc, virológus, a Pécsi Tudományegyetem docense nemrégiben az MTI-nek nyilatkozott arról, hogy mi történik, ha bármilyen okból fellazul az oltási háló. Nyilatkozatából kiderült, hogy az oltásokra azért van szükség, mivel a lakosság nagy többsége így immunizálható. A fertőző betegségek sosem tűnnek el: azért nem törnek ki, mert kordában tartjuk őket oltásokkal. Amennyiben azonban sokan bedőlnek az oltásellenes propagandának, mint ahogy Romániában is történt, újra elkezdődnek a megbetegedések.

Az oltásellenesség már hazánkban is tért hódított magának, a szakember azonban cáfolta, hogy az oltások bármilyen negatív hatással lehetnek az emberi szervezetre. Az oltóanyagoknak komoly klinikai teszteken kell átesniük az engedélyeztetési folyamatok során és semmilyen vakcina nem kerülhet forgalomba, aminek egészségkárosító hatása lehet. Az egyetlen dolog, amit nem tudunk előre jelezni, az a túlérzékenységi reakció, amit bárkiből kiválthat nemcsak vakcina, de akár egy pohár bor, vagy egy alma is, ez azonban nagyságrendileg egymillióból egy esetet jelent!

Jakab azt is cáfolta, hogy az oltások beadásával csak a gyógyszergyártó cégek bevételét akarják növelni: és valóban igaz, hogy a gyógyszergyártó cégnek csak nagyon kevés bevétele származik a vakcinák előállításából, főleg a többi készítményhez képest. A szakember tehát fontosnak tartja a kötelező vakcinák beadását, köztük a kanyaró-mumpsz-rózsahimlő elleni oltást is.

 

Amit a kanyaróról tudni kell

A kanyaró rendkívül gyorsan terjedő fertőző megbetegedés, amely már négy nappal a kiütések megjelenése előtt fertőzhet. A fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti, tehát a betegek papírzsebkendőjéhez, vagy más, váladékot tartalmazó anyaghoz hozzáérni tilos szabad kézzel! A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

kanyaro
A kanyaró kezdeti tünetei az influenzához hasonlóak.
Forrás: HáziPatika.com

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat: ennek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal, 15 hónapos, majd 11 éves korban kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99 százalékos védelmet biztosít a vírussal való fertőződés ellen.

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. A veszélyeztetett csoportok közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el.

Borítókép forrása: bien.hu

A cikkhez felhasznált forrás: MTI

 

Hozzászólások