Influenzavírus: miért kell minden évben új oltás?

Influenzavírus: miért kell minden évben új oltás?

Az influenza minden évben megállíthatatlanul terjed és betegít meg több milliárd embert, illetve évi 200 ezer halálos áldozatot is szed. A legtöbb vírusfertőzés ellen elő tudunk már állítani vakcinát, aminek tartós a hatása, az influenzavírussal azonban mégsem bírunk. Miért van ez, és hogy védekezhetünk ellene? 

Influenzavírus és folyamatos mutációk

Minden évben eljön az az időszak, amikor mindenki az influenzától retteg, hiszen nagyon kevés esélyünk van elkerülni ezt a meglehetősen veszélyes kórt:elég csupán egy légtérben tartózkodnunk a fertőzött betegekkel, az általuk kilélegzett levegőben van olyan mennyiségű vírus, amely fertőzni képes. Tehát a cseppfertőzéshez éppen elég, hogy egy influenzát hordozó közelében álljunk meg a tömegközlekedési eszközökön. Persze a vírust átadhatjuk közvetlenül is: elég egy kézfogás vagy egy puszi és máris megfertőződünk. 

Miért rettegünk ennyire az influenzavírustól? Mert a gyerekekre, gyenge immunrendszerrel rendelkezőkre és az idősekre komoly veszélyt jelent: az influenza könnyen átalakulhat tüdőgyulladása, ez pedig az a betegség, ami a legtöbb, még erős szervezetet is legyűri, nem beszélve az egyébként is megviselt, influenza által legyengített immunrendszerről. 

Az influenza a déli féltekéről indul, minden évben más törzs üti fel a fejét, amely folyamatos mutációk során jött létre és ezért másképp néz ki és másként kapcsolódik a légutak sziálsavas receptoraihoz, mint az előző évi, tehát másképp betegít meg. Ez okozza évről-évre a pandémiákat (nagy területet érintő vírusos megbetegedések). Hiába voltunk tehát előző évben is influenzásak, illetve hiába kaptunk influenza elleni oltást, a szervezetünk nem képes a megváltozott "alakú" (kémiai szerkezetű) influenzavírust felismerni, tehát az adaptív immunrendszerünk csődöt mond. 

Hogy készül az influenzaoltás?

Amikor a déli féltekén feltűnik az új vírus, azt a kutatók gyorsan begyűjtik és sokszorosítják, majd elküldik minden ország epidemiológiai központjába. Ekkor megkezdődik a nagyüzemi munka: elkezdik legyártani az influenzavírus gyengített változatát, amelyet később majd beadnak az oltással. Ehhez legalább 3-4 hónapra van szükség, tehát késlekedésre nincs idő. Az influenzavírust tojásokban szaporítják, egyelőre ez a leghatékonyabb és legolcsóbb módszer: az oltás tehát tojásból származó fehérjéket is tartalmazhat, így az erre érzékenyeknek vigyázniuk kell az influenzaoltás beadásával.

A legyengített kórokozók mellett az oltás tartalmaz még úgy nevezett adjuváns is: ezek általában alumíniumsók, amelyek a szervezet számára veszélyt jeleznek, mivel hirtelen gyulladást okoznak, amely aktiválja az immunrendszert. Az adaptív immunrendszer citotoxikus T-limfocitái képesek elpusztítani a vírust: "szétbombázzák" azt saját perforin fehérjéikkel, majd a kórokozókat bekebelezik a specifikus makrofágok, amik a nyirokcsomóba szállítják és itt megkezdődik a memóriasejtek termelése, amelyek jó pár évig képesek megőrizni az adott vírus darabjait és gyorsan aktiválódni, ha ez újra a szervezetbe kerülne. 

Mivel azonban minden évben megváltozik kicsit az influenzavírus, az előző évi vírus elleni védettség semmit nem jelent a következő évben. A kutatók pedig egyszerűen nem tudnak mit kezdeni ezzel, hiszen kiszámíthatatlan, hogy milyen változás következik be a következő évre és a vírusban, hogy abban az évben melyik törzs kerül elő, az pedig még inkább kérdéses. 

Oltás ellen, vagy oltás mellett?

Biológusként én egyik mellett sem foglalok állást, mindenkinek a saját döntésében és ítéletében kell bíznia. Az oltás legyengített kórokozókat tartalmaz, így már az oltás által is megbetegedhetünk, ha az immunrendszerünk nincs a helyzet magaslatán (az immunrendszerünket gyengíthetik más betegségek és a stressz is). Ami pedig biztos, hogy mire már eljut hozzánk a vírus, addigra már szintén nem a kiindulási formát fogja mutatni, amit még hónapokkal előtte begyűjtöttek, mivel minden átadásnál kicsit módosul a vírus genomja, tehát az influenzaoltás csak hellyel-közel véd az influenza ellen, és a beadása ellenére is ugyanúgy megbetegedhetünk, sőt.

Sokszor hallottuk már, hogy ha valaki beoltatta magát, sokkal betegebb volt: ezt az okozhatja, hogy már az oltás beadásával is gyengyítettünk az immunrendszerünkön, illetve az is hozzájárul, hogy valamilyen szinten mégis felismeri már a szervezetünk a megkapott kórokozót, tehát beindul a gyors védekezés: ez azonban lázzal és elesettséggel járhat, mivel ezek a szerveztünk természetes védekező reakciói. Tehát egy ideig súlyosabbnak tűnhet a dolog, mégis sokkal gyorsabban lezajlik, mint oltás nélkül.

Az influenzaoltás beadatása vagy elhagyása tehát nem fekete vagy fehér: mindenkinek meg kell tudnia becsülni, milyen állapotban van saját szervezete és ez alapján kell eldöntenie, hajlandó-e beadatni magának az oltást. Amíg meg vagyunk fázva, semmiképp ne adassunk be magunknak oltást! Tudni kell azt is, hogy a védettség kialakulásához 1-2 hét szükséges, így azt sem lehet kizárni, hogy valaki azelőtt betegszik meg, hogy ez a védettség kialakulna. 

Az oltás beadása ősszel javasolt, még az influenzaszezon kitörése előtt, mivel el kell telnie legalább 2 hétnek, hogy a hatása érvényesüljön. Beadathatjuk azonban influenzás időszakban is, ha épp tünetmentesnek érezzük magunkat, azonban ilyenkor érdemes kerülni a közösséget, nehogy az oltás beadása után betegedjünk meg, amikor még nem hat a hatóanyag.

Mi a különbség a nátha és az influenza között?

A náthát és az influenzát is vírusfertőzés okozza, de az influenza lefutása sokkal súlyosabb, mint egy banális nátháé. Az influenzás megbetegedések és a megfázás vagy nátha között az egyik legjellemzőbb különbség, hogy míg az influenza panaszai hirtelen jelentkeznek, addig a náthás beteg állapota lassan rosszabbodik. Az influenza esetében igen magas láz alakul ki, erős fejfájással és végtagfájdalommal, ugyanakkor rendszerint tüsszögés nélkül. A megfázás esetén alacsonyabb láz vagy hőemelkedés alakul ki rendszerint, nem jellemző tünet az izomfájdalom vagy a fejfájás, ugyanakkor vezető panasz lehet a tüsszögés. 
 

Az influenza kezeléséről és az influenzás időszak túléléséről is olvashattok következő cikkünkben. 

Borítókép forrása: Lifehack

Hozzászólások