Az aranyér tünetei, kezelése és megelőzése

Az aranyér tünetei, kezelése és megelőzése

Mi az aranyér és hogy néz ki?

Az aranyér tulajdonképpen a vérerek megnagyobbodását takarja, amely főleg az ánusz környékén és a végbél végső szakaszán jellemző. Végbélnek a vastagbél végét (disztális részét) nevezzük, mielőtt az ánuszba torkollna. Az ánusz pedig a bélcsatorna legutolsó tagjai, ahol a széklet távozik a szervezetből.

Az aranyér néha megduzzad, amikor a vénák megnagyobbodnak és az érfalak vékonnyá, nyújtottá válnak és a továbbhaladó salakanyag irritálja azokat. 

Az aranyér kétféle lehet: 

  • belső, jellemzően a rektális tájékon kialakuló, illetve
  • külső, ánusz eredetű aranyérről beszélhetünk.
 

Az aranyér komoly fájdalmakat és irritációt okozott az emberiségnek a történelem során. Amennyiben te is átélted már az aranyér okozta kellemetlen tüneteket, nem vagy egyedül! Statisztikák szerint négyből három ember találkozik élete során aranyér problémákkal, ez tehát egy meglehetősen gyakori kellemetlenségnek számít az emberek életében. Sokan azt gondolják, hogy az aranyér egy abnormális tünetegyüttes, ez azonban nincs így. Mindenkinek van aranyere, mivel ez is hozzájárul a béltartalom mozgásának koordinálásához. Az aranyér csak akkor okoz gondot, amikor az erek megnagyobbodnak. Az emberek 75 százaléka tehát elszenvedi az aranyér okozta fájdalmat élete valamelyik szakaszában, orvoshoz azonban csak négy százalékuk fordul a tünetekkel. Az aranyér megjelenésének leginkább kitett korcsoportot a 45 és 65 év közöttiek alkotják és a kialakulás esélye férfiak, illetve a nők esetében nagyon hasonló.

Az aranyér tünetei

  • viszkető érzés
  • váladékozás
  • égő érzés az ánuszban
  • erős fájdalom
  • állandó teltségérzet a végbélben
  • vérzés, fájdalom nélkül.

Belső, rektális aranyér és tünetei

belso
Belső, rektális aranyér
Forrás: onhealth.com

A rektumban jelentkező aranyér problémák nem azonosíthatóak egyértelműen, amíg azok olyan jelentősen meg nem nagyobbodnak, hogy már egyértelműen kitapinthatóak. Az aranyér ezen típusa általában fájdalommentes, leggyakrabban csak azért érzékeljük, mert a bélmozgások hatására az erek megrepednek, ami vérzéshez vezet. Egyes esetekben a belső, megnagyobbodott erek akár ki is türemkedhetnek az ánuszon kívülre, ekkor nyirkos, apró párnácskákat érzékelhetünk, amik rendszerint rózsaszínűbbek a szomszédos területekhez képest. Ezek már fájdalmasak is lehetnek, mivel az ánusz környékén rengeteg fájdalomérző idegvégződéssel rendelkezünk. Szerencsére ezek a tünetek nem tartanak sokáig, mivel az ilyen aranyér általában magától visszahúzódik a végbélbe. Amennyiben azonban ez mégsem történne meg pár napon belül, óvatosan vissza is tolhatjuk azt a helyére.

A belső aranyerek rendszerint akkor türemkednek ki az anális csatornából, amikor azokat valamilyen irritáció éri, amit a továbbhaladó, esetenként nagyon kemény béltartalom okoz. Ez a trauma gyakran vezet vérzéshez és esetenként fájdalmas is lehet. A folyamatos duzzadás és gyulladás, illetve állandó nedvesség pedig viszkető érzést és folyamatos székelési ingert is eredményezhet. A kitüremkedő aranyér rendszerint visszasegíthető az anális csatornába ujjal, a kitüremkedés azonban általában minden újabb székeléskor bekövetkezik. 

kituremkedes
Kitüremkedő belső aranyér
Forrás: onhealth.com

Külső, ánusz eredetű aranyér

A külső aranyér az ánusz körüli bőr ereinek megduzzadását jelenti. Ez a típus jól kitapintható, főleg, amikor az erek jelentősen megduzzadnak és viszkető, fájó érzést idéznek elő, illetve irritáció hatására vérezni kezdenek. A külső aranyérben akár vérrögök is kialakulhatnak: ezt a fájdalmas állapotot trombózisnak nevezzük. Az aranyér ilyenkor rendszerint lilás-kékes árnyalatot ölt és akár vérezhet is. Ez az állapot nagyon kellemetlen lehet, azonban a vérrög a legtöbbször magától felszívódik pár hét alatt. Amennyiben elviselhetetlen lenne a fájdalom, keressük fel orvosunkat, aki eltávolítja a trombózisos aranyeret, ezzel megszűntetve a fájdalmat.

Mi okozhat aranyér megnagyobbodást?

Az aranyér kialakulását a vérérek tágulása váltja ki, ami az érfalat irritábilissé teszi. Az erek megnagyobbodását több tényező is kiválthatja:

  • elhízás
  • várandósság
  • hosszú ideig tartó ülés vagy álldogálás
  • erőlködés a  toaletten
  • krónikus székrekedés vagy hasmenés
  • alacsony rosttartalmú étrend
  • köhögés
  • tüsszentés
  • hányás
  • a lélegzet visszfolytása fizikai munkavégzés közben.

Az aranyér okozója: alacsony rosttartalmú étrend

Az étrend nagy befolyással van az aranyér kialakulására, illetve megelőzésére. Azoknál az embereknél, akik magas rosttartalmú ételeket fogyasztanak, jóval kisebb eséllyel alakul ki aranyér, mint azoknál, akik sok készételt fogyasztanak és kevés gyümölcsöt, illetve zöldséget. Az alacsony szénhidráttartalmú étrendet követők gyakran szenvednek székrekedéstől, ami két úton is elősegíti az aranyér kialakulását. A székrekedéssel küzdők rendszerint többet erőlködnek a toaletten, illetve a nagyon kemény széklet továbbítása nehezebb, ezáltal az aranyerek fala egyre irritáltabbá válik.

 

A vérző aranyér problémája

Az aranyeret leginkább csak akkor észleljük, amikor vérzést tapasztalunk a székletürítés során. A vérzést többféle úton is észlelhetjük: a toalettpapíron, a WC csészén, illetve a széklet felületén is láthatjuk, attól függően, hogy mennyire súlyosak a tünetek. Ettől nem kell megijedni, a vérzés a legtöbb esetben magától eláll. Amennyiben azonban többször tapasztalunk vérzést, mindenképp forduljunk orvoshoz, mivel a vérzés, ami a székletürítéshez köthető, egyáltalán nem normális. A legtöbb esetben ugyan tényleg a kifakadt aranyér okozza a vérzést, azonban tumorok, fertőzés és gyulladásos bélbetegségek is okozhatnak ilyen tünetet, ezért nem árt óvatosnak lenni.

Az aranyér problémák kategorizálása

Az aranyér problémák négy kategóriába sorolhatóak:

erek
A külső aranyér és a kitüremkedő belső aranyér
Forrás: onhealth.com
  • Egyes stádiumú aranyér: az olyan megnagyobbodott vérerek tartoznak ebbe a kategóriába, amik nem türemkednek ki az ánusz szövetéből, de vérzésre hajlamosak.
  • Kettes stádiumú aranyér: kitüremkedő majd maguktól visszahúzódó aranyerek, amelyek akár vérezhetnek is. Rendszerint a székletürítés során türemkednek ki, majd annak végeztével vissza is húzódnak a végbélbe.
  • Hármas stádiumú aranyér: kitüremkedő aranyerek, amelyek csak külső segítséggel kerülnek vissza a helyükre.
  • Négyes stádiumú aranyér: olyan kitüremkedő aranyerek, amik nem nyomhatóak vissza az anális csatornába még külső segítséggel sem. A trombózisos aranyerek is ebbe a kategóriába tartoznak.

A diagnózis felállítása

A legtöbben úgy szembesülnek az aranyérproblémákkal, hogy csomókat észlelnek az ánuszuk környékén a székelést követő tisztálkodás során, észreveszik a vérnyomokat a toalettpapíron, vagy a WC csészében, vagy észlelik a kitüremkedő aranyereket székelés után. Az orvos ezek alapján a tünetek alapján, illetve a körültekintő vizsgálatok elvégzését követően képes diagnosztizálni az aranyeret, illetve kizárni a további betegségeket, amelyek hasonló tünetekkel járnak, így:

  • az anális fisszúrákat,
  • fisztulákat,
  • perianális bőrbetegségeket,
  • fertőzéseket, illetve
  • tumorokat.

Az orvos a vizsgálatok előtt rendszerint az észlelt tünetekről érdeklődik, ezután pedig beható vizsgálatot végez: megnézi, hogy nem gyulladt-e az ánusz környéke, illetve hogy valóban kitüremkedik-e a duzzadt ér. Az anális vizsgálat talán kicsit kínosnak tűnik, viszont semmilyen fájdalommal nem jár! Az orvosok ráadásul elég gyakran találkoznak olyan páciensekkel, akik aranyér problémáktól szenvednek. Az orvos további vizsgálatokat is előírhat, ezek között a leggyakoribb a végbéltükrözés, amelynek során egy apró kamera segítségével megvizsgálják a végbélben található erek nagyságát és állapotát. Anoszkópos vizsgálat is szükséges lehet annak érdekében, hogy az orvosok meggyőződjenek róla, hogy a páciens nem bélrákban vagy vastagbélgyulladásban szenved, illetve nincsenek bélpolipjai.

Az aranyér kezelési módjai

A megnagyobbodott aranyér kezelése nagyon fontos, mivel az idő előrehaladtával a tünetek egyre csak rosszabbá válhatnak. A különböző aranyér típusokra különböző kezelési módok léteznek:

 

Orvosságok

Az aranyér kezelésére az orvos ajánlhat krémeket, balzsamokat, végbélkúpot, illetve különböző párnákat is. A krémek, gélek és balzsamok rendszerint az ánusz környékén alkalmazandóak: finom réteget kell képezni belőlük a fájdalmas részek körül. Egyes termékeket a végbélben szükséges alkalmazni, ezek helyes használatáról a gyógyszertárban adnak felvilágosítást. A kenőcs és a kúp használata rendszerint az első és a második stádiumban adható, a további fázisokban általában az injekciós és a lézeres kezelések az elfogadottak.

Amennyiben valaki hajlamos a székrekedésre, ajánlott a székletlágyítók használata is, ezek a szerek azonban az aranyér kialakulásának megelőzését szolgálják, nem pedig azok megszüntetését célozzák.

Ülőfürdő

Az aranyér problémák megszüntetésében segíthet napi három 15-20 percig tartó ülőfürdő is, meleg vízben. Ez a módszer csökkenti a gyulladást és az aranyér duzzadásának megszűnését is segítheti. Fontos, hogy az ülőfürdő után  az ánusz környékét jól szárítsuk fel, mivel a nedvesség további irritációt okozhat.

Szkleroterápia és infravörös koagulátor

szklero
Szkleroterápia
Forrás: onhealth.com

A szklerotápia az egyik legősibb módszer az aranyér kezelésére. Ennek során injekciós tűvel egy olyan oldatot fecskendeznek be a vénába, amely segíti a véralvadást: ezáltal az aranyér fala megduzzad és a benne lévő vér megalvad. A véna kisebesedik, majd egy rövid idő után eltűnik. A beavatkozás napján felléphet fájdalom, ez azonban rendszerint elmúlik a következő napra. Az aranyér kiújulhat, így pár év után újabb szkleroterápia kezelésre is lehet szükség. Az infravörös koagulátor ugyanezeken az elven működik, ez az eljárás azonban nem csak az aranyeret, de a környező szöveteket is roncsolja, ami azonban ugyanúgy sebesedéshez vezet. 

Ligálás

ligalas
Forrás: onhealth.com

A harmadik stádiumban a legtöbbször már gumigyűrűt helyeznek fel az aranyér eredési helyére (tövére), ezzel megszűntetve annak vérellátását. A vénák így egy idő után szó szerint elszáradnak és a széklettel együtt távoznak. Ez az eljárás komoly fájdalommal járhat, illetve veszélyesnek is mondható, mivel az aranyér elszáradása után vérzés és bakteriális fertőzés is jelentkezhet.

Műtét

A negyedik stádiumban már kizárólag műtéti eljárással távolítható el az aranyér, tehát ezen az eljáráson csak nagyon kevés (10 százalék) páciens esik át, amennyiben időben elkezdik az aranyér kezelését. A sebészi eljárással a külső-, illetve belső aranyerek egyaránt kivágásra kerülnek. Ezekhez  műtétekhez speciális műtéti technikákat alkalmaznak, amelyeket a sebész részletesen ismertet a beavatkozás előtt.

A nem operáns technológiák előnye, hogy sokkal rövidebb a felépülési idő, kevesebb a komplikáció, illetve a fájdalom is, így a harmadik stádiumban még inkább ezeket alkalmazzák, amennyiben lehetséges.

Megelőzés és életmódváltás

Az aranyerek kialakulását megelőzhetjük azzal, ha étrendünkbe sok friss- és szárított gyümölcsöt és zöldséget, illetve gabonafélét építünk be. A zab és zabkása fogyasztása kifejezetten ajánlott azok számára, akik székrekedésben szenvednek. A gyümölcsökben sok rost és pektin található, amik segítik a bevitt tápanyagok felszívódását és megkönnyítik a székletürítést. Napi 20-30 gramm rost fogyasztása ajánlott! A székrekedést szintén megelőzhetjük úgy is, ha több folyadékot viszünk be a szervezetünkbe. Amennyiben sokat ülünk, például az irodában, érdemes gyakran testhelyzetet változtatni, így elkerülhetjük, hogy az ereket mindig ugyanott érje terhelés: ezáltal szintén csökkenthetjük az újonnan kialakuló aranyerek esélyét.

 

Borítókép forrása: onhealth.com

Hozzászólások