Gluténérzékenység: tünetek, kezelés, diéta

Gluténérzékenység: tünetek, kezelés, diéta

A glutén egy fehérje, amely a legtöbb gabonafélében, így a búzában, árpában és a rozsban is megtalálható. Annak ellenére, hogy a glutén az ősi gabonafélékben, mint a zab, a quinoa, a rizs vagy a kukorica nincs jelen, a modern élelmiszeriparban mégis szinte minden termékben megtalálható, mivel az élelmiszer feldolgozási- és előállítási lépések során ugyanazokat a gépeket használják a gyárakban a különböző gabonafélék feldolgozására. 

Ezen felül, a glutént sokféle előre gyártott élelmiszerhez adják hozzá a különböző kémiai adalékanyagok hatékonyságának növelése miatt. A gluténérzékenyek tehát gondban vannak, mivel az elvileg gluténmentes élelmiszerekbe is gyakran kerül glutén: ilyenek például a salátaöntetek, a különböző fűszerek, a felvágottak és a cukorkák. Mivel a gluténmentes élelmiszerek előállítására külön gyáregységeket kell berendezni, előállításuk meglehetősen költséges, így a különböző, gluténérzékenyeknek szánt termékek ára csillagászati lehet. 

Gluténérzékenység és cöliákia: mi a különbség?

A glutén a gabonák egyik fehérjeösszetevője, amelyet két alcsoportra oszthatunk: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység (gluténérzékenység) a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. A gliadin a búza, a rozs, a zab és az árpa egyik összetevője. A gluténérzékenység nem egyenlő az orvosi néven cöliákiának nevezett betegséggel, mert cöliákia esetén a beteg allergiás reakciókat mutat a gluténre. A cöliákia egy ritka betegség, a felnőtt lakosság kevesebb, mint 1 százaléka szenved tőle. A leggyakoribb tünetei az alultápláltság, a fejlődésben való visszamaradottság, rákos megbetegedések, neurológiai vagy pszichológiai megbetegedések. Annak ellenére azonban, hogy valaki bizonyítottan nem szenved cöliákiában, még mindig lehet gluténérzékeny. 

A nyugati kultúrákban sokáig azt gondolták, hogy ha valaki pozitív tesztet kap cöliákiára, akkor gluténérzékeny, de ha nem, akkor nincs oka elkerülni a glutént. Mára azonban több kutatásban is rávilágítottak arra, hogy a gluténérzékenység nem egy egyszerű, feketén-fehéren leírható betegség. A gluténérzékenységnek is sokféle megnyilvánulása lehet, az utóbbi időben pedig már leírták egy új formáját is, a Nem cöliákiás glutén szenzitivitást (NCGS). Az NCGS-es betegek valahol a spektrum közepén helyezkednek el: nincs cöliákiájuk, de sokkal jobban érzik magukat, amennyiben elkerülik a glutént. Minden NCGS-es beteg másképp reagál a gluténra, de bennük közös, hogy:

  • Negatív a cöliákia tesztjük (akár a hisztopatológiás, akár az immunglobulin-E teszten negatív eredményt kapnak), annak ellenére, hogy a tüneteket produkálják.
  • A cöliákia emésztőrendszeri- és egyéb tünetei is jelentkeznek náluk (áteresztő bél szindróma, puffadás, ködös gondolkodás.)
  • Javulnak a tünetek, ha a beteg gluténmentes diétára tér át.

A gluténérzékenység tünetei

A gluténérzékenység és a cöliákia nem kizárólag az emésztőrendszerre vannak negatív hatással, az agyra, a endokrin rendszerre, illetve a szív- és érrendszerre is hatással vannak, nem is beszélve a reproduktív szervekről. A gluténérzékenység autoimmun reakciókat is kiválthat és növelheti a gyulladás mértékét a szervezetben, sokféle más betegség kialakulásához is vezethet. Az emberek pedig gyakran nem társítják a fennálló tüneteiket a fennálló ételintoleranciával, így túl sok ideig szenvednek annak tüneteitől, illetve a felszívódási zavarok következményeitől.

A leggyakoribb tünetek gluténérzékenység esetén:

  • Emésztési problémák, irritábilis bél szindróma, hasi fájdalom, puffadás, székrekedés vagy hasmenés.
  • Gyakori koncentrációs problémák, memóriazavarok, fejfájás.
  • Kedélyváltozások, idegesség, depresszivitás.
  • Állandóan alacsony energiaszint, krónikus fáradtság szindróma.
  • Izom- és ízületi fájdalom.
  • A kezek és a láb állandó zsibbadása, bizsergés.
  • Reproduktív problémák, terméketlenség.
  • Bőrproblémák, dermatitisz, ekcéma, rosacea és kiütések.
  • Felszívódási zavarokból adódó hiánybetegségek, anémia.
  • Megnövekedett esély a Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra (ADHD), illetve az autizmusra.
  • A gluténérzékenyeknél megnövekedhet az esély a neurológiai és pszichológiai problémákra is: például az Alzheimer-kórra, a demenciára, illetve a skizofréniára.

Hogy lehetséges az, hogy a gluténérzékenység ennyiféle problémát képes okozni? Annak ellenére, hogy a legtöbb ember azt gondolja, hogy a gluténérzékenység csak és kizárólag emésztési zavar, ez nem így van. A glutén szignifikáns változásokat képes létrehozni az bél mikrobiótájában, amely komoly problémákhoz vezethet, mivel a test teljes egészsége azon múlik, hogy mennyire egészséges az emésztőrendszerünk. A gluténérzékenység majdnem minden sejtre, szövetre és szervre hatással lehet, mivel az emésztőrendszer a felszíváson keresztül a hormontermelésen át, szinte mindenre hatással van.

A gluténérzékenység okai, genetikai háttere

A gluténérzékenység kiváltásáért többféle tényező lehet felelős: az étrend és az ételekben található tápanyagok, a bélflóra pusztulása, immunológiai okok, genetikai faktorok, a hormonháztartás felborulása mind-mind hozzájárulhatnak a túlérzékenység kialakulásához. A glutén egy nehezen emészthető vegyület mindenki számára, megemésztése nemcsak a gluténérzékenyeknek okoz gondot, emésztésgátlóként is szokták emlegetni. Az emésztésgátló anyagok természetesen megtalálhatóak a növényekben, arra szolgálnak, hogy a növényevők ne akarják őket elfogyasztani, jelen vannak többek között a gabonafélékben, a hüvelyesekben, a diófélékben és a magvakban is. Mivel a növények nem tudnak elmenekülni, ez az ő evolúciós válaszuk a növényevők ellen. A gabonafélékben található gliadint, ami tehát a glutén egyik alkotója, a beteg szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, ami a szervezetben autoimmun folyamatot indít el. Az elfogyasztott glutén mennyiségétől függően eltérő immunreakciók lehetségesek. Vannak, akik szélsőséges immunválaszt produkálnak a legkisebb mennyiségre is, és vannak, akik bizonyos mértékig képesek tünetmentesen tolerálni.

A cöliákia kialakulásának okaként leggyakrabban az örökletes tényezőket jelölik meg a kutatások, családi halmozódás jellemző a betegség előfordulására.
Genetikai kiindulópontként a HLA DQ2 és DQ8 antigéneket sikerült azonosítani, amelyek minden gluténérzékeny szervezetében megtalálhatóak, a felsorolt antigének azonban csak hajlamosítanak a betegségre, hordozóiknak csak 2%-ban alakul ki autoimmun megbetegedés.

Miért fontos tudni a gluténérzékenységről?

A kezeletlen gluténérzékenység a rosszindulatú nyirokrendszeri daganatos betegségek fokozott kockázatával jár. A lisztérzékenyek körében sokkal gyakoribb a  cukorbetegség, az autoimmun májgyulladás és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány. A nem diagnosztizált lisztérzékenység a női meddőség egyik gyakori oka. Egyes kutatások szerint a lisztérzékenység hatással van a pajzsmirigy működésére, és a gluténmentes étrend segít visszaállítani a normál pajzsmirigyműködést is.

Az áteresztő bél szindrómát gyakran kapcsolják a gluténérzékenységhez: ebben az állapotban a bél sejtjei közötti kapcsolatok meggyengülnek, így a bélfalon nagy fehérjemolekulák és mikrobák is átférnek, amelyek egyébként a bélfalon belül maradnának. Ezek a részecskék így bekerülnek a véráramba és a test különböző pontjain kisebb-nagyobb gyulladásokat váltanak ki, amely mint már tudjuk, sok betegség kialakulását válthatja ki. 

A gluténérzékenység diagnózisa

Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása az elfogadott. Pozitív laboreredmény esetén általában a vékonybél nyálkahártyájáról biopsziás mintavétel történik gyomortükrözés során és a szövettani vizsgálatokból kimutathatóak a gluténérzékenységre jellemző szöveti elváltozások (boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám). További, a betegségre utaló jelek még:

  • A cöliákia tipikus tünetei (hasmenés, hasi fájdalmak, puffadás, fáradtság, letargia, alultápláltság)
  • A tünetek mérséklődése, amennyiben a beteg gluténmentes diétát folytat.
  • Genetikai faktorok, amelyek a hajlamosíthatják a beteget a gluténérzékenység kialakulására.

A legtöbb szakember azt mondja, hogy gluténérzékenységben tízszer többen szenvednek, mint cöliákiában: ez azt jelenti, hogy 10-ből egy ember tapasztal gluténérzékenységre utaló jeleket magán, a diagnosztika azonban meglehetősen nehézkes, mivel nincs egy meghatározott szabályrendszer arra, hogy ki minősül gluténérzékenynek, illetve sokan nem is fordulnak orvoshoz tüneteikkel. A glutén fogyasztása által kiváltott tünetek ráadásul elég általánosak (fáradtság, fájdalom, hangulatváltozások) és sok átfedés van hasonló betegségekkel, mint például az irritábilis bél szindrómával. Sok irritábilis bél szindrómás (IBS) beteg is jobban érzi magát, amennyiben gluténmentes diétát folytat, de az is lehet, hogy a gabona más összetevői okoznak tüneteket az IBS-es betegek esetén, amelyek elhagyása szintén pozitívan befolyásolja a tünetek megszűnését. Tehát lehetséges, hogy egyáltalán nincs kapcsolat a gluténfogyasztás és az irritábilis bél szindróma között. 

Kizáró diéta

Az orvosok néha hezitálnak, hogy a beteg tüneteit gyakran a gluténérzékenység okozza-e, vagy esetleg más betegségek felelősek kialakulásáért, ezért a betegnek ilyenkor érdemes a saját kezébe vennie a diagnosztikát és ki kell tapasztalni, hogy valóban a glutén okozza-e a tüneteket. Ez úgy lehetséges, hogy feljegyezzük mit eszünk és mennyit és melyik nap, majd megpróbáljuk feljegyezni, hogy milyen tüneteket tapasztalunk magunkon amennyiben gluténmentesen étkezünk és amikor glutént fogyasztunk. A glutént kizáró diéta 30 napig tart, ez alatt az idő alatt semmilyen mennyiségben nem szabad glutén fogyasztani. Amennyiben a tünetek megszűnnek a gluténmentes időszakban és újra jelentkeznek a glutén fogyasztásával, egyértelmű, hogy a glutén váltja ki a tüneteket. Ezt persze ugyanígy eljátszhatjuk tejjel, tojással és bármilyen más allergiát kiváltó étellel is, egyszerre azonban csak egy összetevőt szabad tesztelni, mivel így kapunk valós képet arról, hogy mire is vagyunk érzékenyek. 

A gluténmentes étkezés előnyei

1. Megszűntetheti az emésztési problémákat

Az emésztési problémák, így a puffadás és a hasmenés a gluténérzékenység jellemző tünetei, amelyeket fáradtság és állandó hangulatváltozások is követhetnek. A cöliákia további tünetei lehetnek még a hányinger, hányás és a felfúvódás is. Amennyiben ezeket a tüneteket észleled magadon a gluténes étkezések után, érdemes megpróbálni a kizáró diétát gluténnal, hogy meggyőződhess róla, hogy tényleg ez okozza a tüneteket. 

Az American Journal of Gastroenterology-ban publikált kutatásban azt vizsgálták, hogy hogyan hat a glutén az NCGS-es betegekre. A kísérlet részvevőivel minden nap gluténes ételeket etettek hat héten keresztül és az összes beteg arra panaszkodott, hogy a glutén okozta tünetek erősödtek, állandó puffadás jelentkezett és fáradtabbak is voltak a betegek. 

2. Extra energiát biztosít

A gluténérzékenyek gyakran panaszkodnak arra, hogy a gluténtartalmú ételek fogyasztása után fáradékonnyá válnak. Amennyiben te is tapasztalod magadon ezt a tünetet, a gluténmentes diéta számodra is kiváló lehetőség arra, hogy egészségesebb legyél és több energiád legyen, illetve elkerüld a krónikus fáradtság szindróma kialakulását. A cöliákia felszívódási zavarokat is okoz, ami szintén hozzájárulhat a fáradtság kialakulásához. Azoknál, akik ezeket a tüneteket tapasztalják, a glutén fogyasztása után valószínűleg beindulnak az autoimmun folyamatok a vékonybélben, így egyes tápanyagok nehezebben szívódhatnak fel. Ez pedig a szervezetben csökkent vas, folsav, B12-vitamin, D-vitamin, cink és magnézium szintet okoz, ami a gluténérzékenységből adódó betegeknél gyakori. A legtöbb esetben éppen a felszívódási zavarok okozta vitaminhiány kapcsán diagnosztizálják a gluténérzékeny és cöliákiás betegeket is.

A vashiány kifejezetten gyakori a felszívódási zavarokkal küzdőknél, ami azonban veszélyes lehet, mivel vashiányos vérszegénység kialakulását okozhatja.

3. Segíthet az autizmussal küzdő gyermekeken

Az autizmus egy fejlődési rendellenesség, amely szocializációs és kommunikációs nehézségeket is okoz. Annak ellenére, hogy autizmussal idősebb emberek is élnek, általában az első két életévben diagnosztizálják a betegséget. Az autizmus gyógyítására különböző, speciális terápiákat és gyógyszereket alkalmaznak. Az egyik legújabb, ígéretes kutatás azonban rámutatott arra, hogy a gluténmegvonás segíthet mérsékelni az autizmus tüneteit, amennyiben ezt a konvencionális kezelések mellett vetik be. Egy iráni kutatás szerint a gluténmentes étkezés a gyermekek esetében szignifikánsan csökkentette a viselkedési zavarokat, és az emésztési problémákat az autizmussal élő gyermekek körében. Az autizmus és az anyák D-vitamin hiánya között is mutattak már ki összefüggést.

4. Csökkentheti a gyulladásokat

Amennyiben a cöliákával diagnosztizált betegek továbbra is fogyasztanak glutént, az szisztémás gyulladásokhoz is vezethet. A gyulladások a normális immunvédekezés részei, de a krónikus gyulladás már veszélyes sokféle betegség kialakulásához vezethet, így egyes szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák kialakulásának kockázatát is növelik. Amennyiben tehát a fent említett betegségben szenvedsz, a gluténmentes diéta segíthet elkerülni a gyulladások kialakulását és megvéd a veszélyes következményektől, amelyek a glutén fogyasztásának eredményeként jelentkezhetnének. 

5. Hozzájárul a zsírvesztéshez 

Egyes kutatások szerint a gluténmentes diéta hozzájárul a fogyókúrák során a zsírvesztés hatékonyságához. Egy 2013-as, egereken végzett vizsgálat során egyértelműen kiderült, hogy amennyiben az egerek táplálékából elvonták a glutént, nagyobb hatékonysággal adták le a fölös testsúlyukat és a zsírt, még akkor is, ha a táplálkozásuk során ezen kívül semmit sem változtattak. Azt azonban még nem sikerült tisztázni, hogy ez a hatás valóban embereknél is működik-e, ennek érdekében még több vizsgálatot kell végezni.

6. Segít az irritábilis bél szindróma (IBS) leküzdésében

Az irritábilis bél szindróma egy bélbetegség, amely puffadást, gázképződést székrekedést vagy hasmenést okoz. Az IBS esetén speciális diétát ajánlanak, amely kevés szénhidrátot tartalmaz. Az IBS kezelése során a gluténmegvonás is ajánlott, mivel a gluténtartalmú ételek oligoszacharidokat tartalmaznak, amelyek rövid szénláncú szénhidrátok, így könnyen fermentálódnak a bélrendszerben, ez pedig negatívan hat az IBS-es betegek egészségére. 

Gastroenterology című lapban megjelent kutatás szerint azok, akik glutént fogyasztanak, nagyobb bélaktivitással rendelkeznek, és nagyobb az esélyük az áteresztő bél szindrómára azokhoz képest, akik nem esznek glutént. A kutatást egyébként IBS-es betegeken végezték.

Gluténmentes diéta

mitehet
Mit ehetnek azok, akik gluténmentes diétát követnek és mit kell kerülniük?
Forrás: draxe.com/ munkahet.hu

Mit kell kerülni?

Annak érdekében, hogy a glutént teljesen száműzhesd a diétádból, fontos lesz minden termék összes összetevőjét elolvasnod, amelyet beteszel a kosaradba. Sokszor a glutén nincs konkrétan feltűntetve a címkén, ezért fontos a következő összetevőket is elkerülni:

  • gabona
  • árpa
  • rozs
  • maláta
  • élesztő
  • zab.

Érdemes azokat a termékeket keresni a polcokon, amelyeket egyébként kifejezetten gluténmentesnek titulálnak, mert ezekbe a gyártási eljárás során sem kerülhet glutén. A glutén sok kozmetikumban is megtalálható, azzal azonban a legtöbb kutató egyetért, hogy ezek a termékek nem jelentenek egészségügyi kockázatot, kivéve ha olyan kozmetikumokban vannak, amelyek könnyen az emésztőrendszerben végzik, például a rúzsokban, szájfényekben. 

Az persze mindenképp nagy kérdés, hogy mit is jelent valójában a gluténmentes kifejezés. A válasz az, hogy ez minden ember esetén mást jelent: sokan teljesen száműzik a glutént az életükből, mások viszont csak a táplálkozási szokásaikat állítják át gluténmentesre. 

A kenyér és a pékáru valószínűleg az első dolgok közé tartoznak akkor, ha arra gondolunk, hogy miben is van glutén. Ezen kívül azonban sok más, beugratós forrása is van a gluténnek, amiket szintén fontos elkerülni, mivel rejtett glutén tartalmaznak:

  • Leveskonzervek és -porok
  • Bolti szószok
  • Sör és más malátatartalmú italok
  • Ízesített burgonyachipszek
  • Szójaszósz
  • Salátaöntetek
  • Sonkák és felvágottak
  • Fűszerkeverékek
  • Instant kávé
  • Pudingok
  • Mustár

A legjobb gluténmentes ételek

  • Quinoa
  • Barna rizs
  • Amaránt
  • Kukoricadara
  • Cirok
  • Gluténmentes zab
  • Köles
  • Diófélékből készült lisztek
  • Gyümölcsök és zöldségek
  • Vörös húsok, csirke-, pulykahús, tengeri ételek
  • Magvak és diófélék
  • Bab és hüvelyesek
  • Tejtermékek

Milyen alkoholt ihatunk, ha gluténérzékenyek vagyunk?

Sokakat meglephet, hogy egyes alkoholféleségekben is megtalálható a glutén, ez azonban azért van, mert ezeket bizonyos gabonafélékből állítják elő, amelyek glutént tartalmaznak. Az árpa, a gabona és a rozs is tartalmaznak glutént, ezek a gabonafélék pedig sokféle alkoholos ital alapösszetevői. Azok számára, akik nem gluténérzékenyek, allergiásak, vagy nincs cöliákiájuk, ezeknek az alkoholoknak az elfogyasztása nem veszélyes, fogyasztásuk azonban hizlalhat. Az alkohol kis mennyiségben pozitív hatással lehet a szervezetre, túlzásba azonban semmiképp nem szabad vinni!

Sör és cider

A sör az egyik legveszélyesebb ital azok számára, akik valamilyen gluténnel kapcsolatos érzékenységgel küzdenek, mivel a legtöbb sört valamilyen gabonaféléből, illetve a legtöbb esetben malátából állítják elő. A sörök többsége 1-2 gramm fehérjét tartalmaz 3,5 dl-ben, ez azonban éppen elég, hogy az arra érzékenyeknél beinduljanak a különböző autoimmun reakciók. Ahogy a gluténérzékenység egyre gyakoribbá válik, a sörgyártók egyre több gluténmentes termékkel állnak elő, amelyek rizsből és cirokból készülnek. 

A ciderek általában valamilyen fermentált gyümölcsből készülnek, például almából, így ezek gluténmentesek. Bizonyos ciderekhez azonban adnak különböző gabonaféléket is a jobb ízek elérése érdekében, így érdemes elolvasni, hogy mit is iszunk, amikor kinyitunk egy cidert.

cucc
Milyen alkoholokat fogyaszthatnak a gluténérzékenyek?
Forrás: draxe.com/ munkahet.hu

Tömény italok

A tömény italok általában gluténmentesnek mondhatóak, mivel a desztilláció során elvileg az alkoholt minden más "szennyeződéstől" megtisztítják. Az azonban előfordulhat, hogy a desztillálás után különböző adalékokat adnak az italokhoz, hogy jobb ízük, illatuk, színük legyen, ezek az adalékok pedig tartalmazhatnak glutént is akár. Azt is érdemes megjegyezni, hogy mindenki másképp reagál az alkoholokra, nagyobb mennyiség esetén könnyen szenvedhetünk alkoholmérgezést is, így ekkor általában nem a glutént kell okolni a kellemetlen tünetekért, hanem inkább alkoholt.

Rum

A rumot cukorrépából állítják elő, így a rumban biztosan nem találunk glutént, bármilyen fajta is legyen.

Vodka

Amennyiben valaki fokozottan érzékeny a gluténra, érdemes odafigyelnie rá, hogy milyen vodkát iszik, mivel ennél az italnál nagy különbségek lehetnek: egyeseket kukoricából állítanak elő, míg másokat burgonyából, vannak azonban különböző glutént tartalmazó termékek is. 

Whiskey

A whiskey fogyasztása nem ajánlott gluténérzékenyeknek, mivel ezek a termékek általában gabonából készülnek. A végső termék elvileg nem tartalmazhat glutént, legalábbis nem akkora mennyiségben, ami veszélyes lehet, de a gluténérzékenyeknek azért érdemes kerülniük ezeket az italokat.

Bor, pezsgő és brandy

A bor az egyik természetesen is gluténmentes alkoholos ital, teljesen mindegy, hogy milyen típusú és színű szőlőből készül, nem tartalmazhat glutént. Mivel minden gyümölcs gluténmentes, így leginkább ezt az alkoholfajtát ajánljuk azoknak, akik valamilyen gluténérzékenységben szenvednek. A vörösborok ráadásul kifejezetten egészséges alkoholnak számítanak, például védenek az elhízás ellen és bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is megakadályozzák. 

A pezsgő és a habzóbor és kiváló választást jelenthetnek a gluténérzékenyek számára. Mivel a brandyt és a konyakot borból állítják elő, ezeket is fogyaszthatják a gluténérzékenyek. 

Hasznos tudnivalók

Amennyiben azt gyanítod, hogy cöliákiád van, vagy gluténérzékeny vagy, mindenképp érdemes felkeresni egy gasztroenterológust még akkor is, ha te már esetleg egyértelműen kiszűrted a kizáró diétával a gluténra való érzékenységed. Amennyiben gluténmentes diétát követsz, fontos szem előtt tartani, hogy az étrended továbbra is változatos legyen, és semmiből ne szenvedj hiányt. A glutént tartalmazó ételek sok esszenciális tápanyagot tartalmaznak, ezért fontos, hogy minél többféle táplálékot fogyassz, hogy a kieső tápanyagokat biztosan pótold.

A gyermekek számára nem ajánlott a gluténmentes diéta, amennyiben ez nem feltétlenül szükséges, és akkor is csak dietetikus és szakorvos felügyelete szabad a gluténmentes diétát folytatniuk, mivel számukra még inkább fontos az esszenciális tápanyagok kiegyensúlyozott bevitele, így számukra a dietetikus által összeállított étrend betartása ajánlott. 

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a rizs nagymennyiségű arzént és higanyt, illetve más nehézfémeket tartalmaz, ezért fogyasztását nem szabad túlzásba vinni.

Borítókép forrása: Greeley Tribune

Források:

https://draxe.com/gluten-free-diet/

https://draxe.com/gluten-intolerance-symptoms/

https://draxe.com/gluten-free-alcohol/

Hozzászólások