Demencia: az időskori elbutulás kóros változata

Demencia: az időskori elbutulás kóros változata

A demencia kifejezés orvosi használatban a szellemi képességek hanyatlásával, csökkenésével azonos. A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma, Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel számolhatunk.  

Demencia és szellemi hanyatlás

demens
A demencia tüneteit a 65 év felettieknél észlelhetjük és ilyenkor fontos rögtön orvoshoz is fordulni!
Forrás: Pinterest

A demencia kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő: a 65 éves korosztályban minden tizedik, a 90 évesek között minden harmadik embert érint a betegség, A demencia azonban nem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással, ami teljesen természetes! Minden olyan betegség esetén, amely demenciás megbetegedések csoportjába tartozik, az agy bizonyos területein az idegsejtek károsodnak elhalnak, vagy megszűnik a sejtek közötti kapcsolat.  Az, hogy milyen tüneteket észlelünk, milyen funkciók károsodnak, attól függ, hogy az agynak melyik része, illetve melyik idegsejtek érintettek. A demens betegekre jellemző az emlékező képesség jelentős károsodása, valamint a tájékozódási képesség elvesztése mind térben, mind pedig időben. Emellett a betegek viselkedése, személyisége is megváltozik, önkontrolljuk elvész, hangulatuk is ingadozik, és nem képesek már mindennapi tevékenységeik önálló ellátására.

Mi okozhatja a demenciát?

 

A szellemi leépülés hátterében leggyakrabban a közismertnek mondható Alzheimer-kór áll. Emellett az úgynevezett vaszkuláris típusú demencia is gyakran szerepel a kiváltó okok között: a két betegség együtt az összes demencia 90 százalékát teszi ki. A maradék 10 százalékban már ritkább agyi kórképek, így például a Parkinson-kór vagy egyéb betegségek okozzák a problémát, amelyek között vannak gyógyítható megbetegedések is. Visszafordítható demenciát okoz például a máj, a vese vagy a pajzsmirigy megbetegedése, néhány tumoros kórkép illetve az elektrolit-szint eltérései. Szintén szellemi hanyatláshoz vezethet a B-vitaminok hiánya (B1, B6, B12, folsav), illetve fertőző betegségek, mint a HIV vagy a szifilisz is okozhatja a megbetegedést, csakúgy, mint a drog, az alkoholizmus vagy az alkoholelvonás, sőt a nehézfém-mérgezések és a többszöri fejtrauma is. Fejsérülést vagy szívmegállást követő agykárosodás is vezethet demenciához.

Egyes betegségek és életmódbeli szokások hajlamosítanak a demencia kialakulására: ilyenek például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a depresszió, a veseelégtelenség, de a túlzásba vitt alkoholfogyasztás, a dohányzás és az elhízás is hajlamosít a kialakulására. Éppen ezért törekedni kell az alkoholfogyasztás minimalizálására, a dohányzásról való leszokásra, az egészséges táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra és az agy trenírozására pedig nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni.

Tünetek, felismerés és diagnózis

dem
A demenciában szenvedő betegeknek szükségük van családtagjaik segítségére.
Forrás: dementia.org

A demencia kezdeti stádiumában gyakran jelentkeznek memóriazavarok: a betegeknek például hirtelen nem jut eszébe az ismerős neve, akivel az utcán találkozik, vagy elfelejtik, hogy hová is indultak és miért. Persze a fiatalok is gyakran keresik kulcsaikat és mobiltelefonjukat, ha azonban ez egy idős embernél gyakorta megfigyelhető jelenség, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Aki a 65 éves kort betöltötte, és azt veszi észre magán, hogy egyre feledékenyebb, forduljon specialistához, és végeztesse el a standardizált memóriatesztet. Fontos a környezet szerepe is: amennyiben ilyen tüneteket tapasztal valamelyik családtagjánál, minél előbb juttassa el őt orvoshoz!

A memóriazavar mellett fennálló egyéb tünetek, mint például az érzékszervi úton történő ingerek komplex felismerésének zavara, a beszéd megértésének vagy a kifejezésnek a zavara, az összerendezett mozgások zavara vagy az ítélőképesség elvesztése miatt az érintett egyén szociális funkciói is károsodnak. A két leggyakoribb demencia típus, az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia tünetei között már kezdetben különbségek mutatkoznak. Míg az előbbinél kezdeti stádiumban nehéz a meghatározás, mivel inkább a hangulati eltérések dominálnak és gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki, addig a vaszkuláris demenciára a hirtelen kezdet, a hullámzó lefolyás és a lépcsőzetes leromlás jellemző, gyakran előforduló éjszakai zavartság és nyugtalanság kíséretében. Ebben az esetben a hangulati és testi panaszok mellett azonban a személyiség változása nem kifejezett.

A betegség lefolyását alapvetően a kiváltó ok határozza meg. Alzheimer-kór esetén fontos a korai felismerés, de az okokat megszüntető terápiára egyelőre nincs lehetőség. A cél ilyen esetekben a betegség rosszabbodásának lassítása specifikus terápiával. Más demenciák esetén a kiváltó ok kezelésével, megszüntetésével jelentősen csökkennek a tünetek, javul az állapot, bár előfordulhat, hogy a javulás mértéke nem éri el a kiindulási szintet.

A diagnózis felállításában fontos a panaszok és tünetek részletes feltérképezése, amelyet a beteg mellett a hozzátartozóktól nyer az orvos. Az ezt követő pszichiátriai vizsgálatok után, amelyek a beteg kognitív funkcióit térképezik fel, részletes neurológiai vizsgálat, majd belgyógyászati kivizsgálás következik, amelynek célja a kiváltó ok feltérképezése. Alapvető szerepe van a laborvizsgálatnak, amely az esetleges anyagcserezavarok, toxikus állapotok, endokrin kórképek, vitaminhiány és fertőzéses eredet kizárásában segítenek. Fontosak az agyi képalkotó vizsgálatok is, amelyek az agy szerkezetében és működésében beállt változásokat mutatják. 

 

A demens betegek kezelése

Az enyhe és közepesen súlyos demenciában szenvedő betegek képességei rendszerint a megszokott környezetben a legjobbak, és otthon maradásuknak nincs akadálya, azonban folyamatos felügyeletük feltétlenül javasolt, hiszen előrehaladott állapotban a beteg már önmagára is veszélyes lehet, nem beszélve arról, hogy a gyógyszerek előírásszerű bevételét is kontroll alatt kell tartani. Figyelmet kell fordítani az inkontinencia kialakulásakor a katéter vagy a pelenka használatára is. Tovább stabilizálható a demens beteg állapota, ha a megőrizzük a beteg hozzátartozónk környezetének állandóságát, illetve fix napirendet igyekszünk fenntartani, miközben bő táplálék-, vitamin- és folyadékfogyasztásra ösztönözzük családtagunkat. Folyamatos testmozgással megelőzhetjük az egyéb viselkedészavarok kialakulását. A beteg állapotában javulást tudunk elérni, ha a mindennapi tevékenységeket egyszerűsítjük, és ha a beteggel szemben támasztott elvárások reálisan alacsonyak. Legyünk jókedvűek és vidámak, legalábbis próbáljunk a lehető legtöbbet mókázni és viccelődni! A szeretett személynek éreznie kell, hogy mennyire fontos nekünk, és az is lényeges a számunkra, hogy ő kiegyensúlyozott legyen. A humor sok nehézségen képes átsegíteni az embereket.

Gyógyszeres kezelés

Amennyiben elsősorban az emlékezést, tanulási képességet szeretnénk javítani, akkor az ún. nootrop szerek közül választ az orvos. Ide tartoznak a gingko biloba, a piracetam, a vinpocetin, a nicergolin és a cerebrolysin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek. Amikor ezeket kellő dózisban alkalmazva, 3-4 hónap után sincs hatás, akkor érdemes az alkalmazott szer helyett ennek a csoportnak egy másik tagját kipróbálni. Ha az állapot romlását akarjuk lassítani, akkor Alzheimer-kórral együtt jelentkező egyéb demenciák esetén az E-vitamin és selegilin terápia jöhet számításba. Amennyiben depresszió is súlyosbítja a beteg állapotát, akkor korszerű antidepresszánsok vagy orbáncfű-kivonat adható a tünetek javítására. A depresszió mellett ezek a szerek a szorongás feloldásban is  segíthetnek. Amikor téveszmék, hallucinációk és ezeket kísérő agresszió jelentkezik, akkor antipszichotikumokat is felír az orvosa a beteg számára.

Nem gyógyszeres terápia

A nem gyógyszeres terápiának minden esetben egyénre szabottnak kell lennie és a beteg mellett az őt gondozó hozzátartozókra is ki kell terjednie! Enyhe demenciában a kognitív terápiával a beszéd- és memóriazavar kezelhető, a magatartásterápia pedig egy jól kiválasztott tünet (inkontinencia, éjszakai elkóborlás) kezelésében lehet hangsúlyos. A hosszantartó gondozás, az állapot nem kellő javulása felemésztheti a gondozó hozzátartozót is, akinél kialakulhat testi vagy lelki betegség, például depresszió is, ezért a hozzátartozóknak saját egészségükre is gondot kell viselniük!

Egyéb tippek:

A lakást úgy alakítsuk ki, hogy a beteg számára könnyű legyen a tájékozódás. Ne legyenek felesleges dekoratív elemek és bútorok, mert ez megzavarhatja a demens személyt az eligazodásban. A tükröket jobb eltávolítani a lakásból vagy takarja le azokat, mert a demens személy egyes esetekben még saját magától is megijedhet, ha nem ismeri fel önmaga tükörképét. A lakásban uralkodjon rend, a beteggel néha még azt is gyakorolni kell, hogy melyik az ő szobája, vagy milyen helyiségek vannak a lakásban. Fontos, hogy a beteg azt is tudja, hogy melyik szekrényben milyen dolgok vannak, mert az is pánikot válthat ki, ha keres valamit és nem találja. Soha ne bántsuk meg, és soha ne hányjuk családtagunk szemére a betegségét, hiszen a sorsát előre senki sem tudhatja, és senki sem magának választ betegséget!

 

Borítókép forrása: Star2.com

A cikkhez felhasznált források:

http://commhealthcare.com/dementia-forgetfulness-differences/

http://www.webmd.com/alzheimers/guide/alzheimers-dementia

http://www.healthline.com/health/dementia/early-warning-signs

Hozzászólások