Az anorexia intő jelei, okai és kezelése

Az anorexia intő jelei, okai és kezelése

Az anorexia (anorexia nervosa) lelki eredetű, önértékelési zavarból adódó, kóros soványsághoz vezető betegség. Sokáig azt gondolták, hogy ez az étkezési rendellenesség csak a nőket érinti, az utóbbi időben azonban már egyre több fiatal férfi is szenved a betegségben.

Az anorexia, mint betegség

Az anorexia az amerikai National Eating Disorders Organization álláspontja szerint egy nagyon súlyos étkezési zavar, amely akár a beteg életét is veszélyezteti egyes esetekben, mivel az anorexiások saját magukat kényszerítik éhezésre és túlzott fogyókúrára. A Webster szótár szerint az anorexia egy súlyos fizikai és érzelmi betegség, amelyben az irreális, elhízástól való félelem miatt a betegek éheztetik magukat és veszélyes súlyvesztéseken mennek keresztül.

anorexia
Az anorexiás betegek súlyosan alultápláltak, mégsem hajlandóak enni.
Forrás: SlideShare

Anorexia nervosa esetén a betegek súlyosan alultápláltak és vékonyak. Ez nem azt jelenti azonban, hogy mindenki, aki kórosan sovány, anorexiában szenved, mivel sok más étkezési rendellenességet is diagnosztizálhatnak még ezen kívül, illetve alkati adottság is lehet a soványság. Az anorexia általában 12-18 éves kor között jelentkezik, megjelenését gyakran valamilyen trauma okozza.

Az anorexia okai

 

Az anorexia a szakértők egybehangzó véleménye szerint nem szervi eredetű megbetegedés annak ellenére, hogy egyes esetekben a hipotalamusz éhség- jóllakottság központjának zavarára lehet következtetni, ami azonban lelki okokban keresendő. Az anorexiás megbetegedések oka a társadalmi megítélésben is keresendő, mivel a XXI. század nőideálja a nádszálvékony testalkat, aminek azonban csak nagyon kevesen tudnak megfelelni komoly erőfeszítések nélkül. A fejlett nyugati társadalmakban pedig regisztráltan egyre több nő szenved anorexiában és egyéb étkezési zavarokban. A 16-25 éves korosztály egy százaléka feltehetően anorexiás, a betegség általában a jobb társadalmi helyzetben lévő nőknél jelenik meg, akiknek fontos a siker és ahol a család elvárásai nagyon magasak. Az anorexia a maximalisták betegsége: gyakoribb a szorongásra, depresszióra hajlamos emberek között, akik állandóan nagy nyomás alatt állnak és teljesítési kényszerük is van.

Az anorexiás betegek 90-95 százaléka nő, a férfiak közül általában a homoszexálisok és a testépítők a leginkább hajlamosak a betegségre. Bizonyos sportágakban elvárás a vékony testalkat, amelynek fenntartása sok esetben evési zavarhoz is vezet. Egyes sportversenyek előtt kötelező a koplalás, ilyenek például a body building versenyek is: ez azért fontos, hogy az izmok minél inkább láthatóvá váljanak a verseny idejére. A betegség kialakulásához öröklött tényezők is hozzájárulnak, azokban a családokban gyakoribb az anorexia, ahol már korábban is előfordultak táplálkozási zavaros betegek.  

Az anorexia tünetei, jelei

Az anorexia intő jelei lehetnek:

  • Drasztikus fogyás vagy gyakori és nagymértékű súlyingadozások.
  • A bevitt kalóriák számolgatása és az elfogyasztott étel mennyiségének limitálása.
  • Intenzív félelem a súlygyarapodástól, ami gyakran rögeszmévé válik és idegességet okoz.
  • Állhatatos ragaszkodás a diéta szigorú szabályaihoz: az anorexiások például gyakran csak a nap bizonyos szakaszaiban esznek, akkor is kis adagokat.
  • A szabályok megszegése gyakran vezet extrém bűntudathoz vagy félelemhez attól, hogy a beteg elhízik.
  • Alacsony önbecsülés, testképzavar.
  • Az étkezési zavar következményeit a betegek általában képtelenek belátni, illetve be sem ismerik, hogy problémájuk van a súlyukkal.
  • Az éhségérzet letagadása, az étel elfogyasztásának megtagadása. A betegek gyakran nem hajlandóak mások előtt enni és gyakran minden eszközt bevetnek, hogy elkerüljék az evéssel kapcsolatos szituációkat. 
  • Az anorexiások gyakran túlzásba viszik az edzéseket, mozgásfüggők: ennek oka abban keresendő, hogy a betegek ezzel csökkentik a bűntudatokat az evés után, illetve a mozgás csökkenti az idegességet is, amit az elhízás lehetősége kelt bennük.
  • A barátokkal és a családdal az anorexiások gyakran megpróbálják megszakítani a kapcsolatot, a szociális kapcsolataikat rendszeresen leépítik.
  • Nem ritka az úgynevezett „habzsoló és kitisztító” magatartás: ezt azt jelenti, hogy a beteg mások előtt bőségesen étkezik, majd utána félrehúzódva hánytatja magát, vízhajtókat, hashajtókat vesz be nagy mennyiségben.

 

Az anorexia mellé gyakran más betegségek is társulnak, így a depresszió vagy a testdiszmorfiás zavar. Az anorexiás betegek panaszait elsősorban a kóros soványság következtében jelentkező egyéb betegségek vagy tünetek, mint pl. a székrekedés vagy a puffadás képezik. Pulzusszámuk, testhőmérsékletük alacsony, test szerte fokozódik a szőrnövekedés, testükön vizenyők jelentkezhetnek. Gyakran csontritkulás is kialakul, de az anyagcsere- és elektrolit-háztartás felborulása, szívritmus problémák, végső esetben a vérkeringés összeomlása és halál is előfordulhat. 

Az anorexia kórlefolyása, típusai

Az anorexiának két típust ismerjük: a korlátozó és a purgáló típust.

anor
Restriktív anorexia: a beteg csak nagyon kevés kalóriát visz be a szervezetébe.
Forrás: Today Show

Purgáló anorexia

Az anorexiás betegek a purgáló anorexia során jellemzően evési rohamokkal küzdenek, önfeledten zabálnak, majd gyakran kényszerítik magukat purgálásra: jellemző az önhánytatás, illetve a hashajtók, diuretikumok alkalmazása is. Az anorexiások csoportjába tartoznak azok a bulimiásokhoz hasonlóan táplálkozó emberek is, akik a bevitt kalóriáktól úgymond purgálással, önhánytatással, hashajtók fogyasztásával szabadulnak meg.

 

Korlátozó (restriktív) anorexia

Az anorexia nervosa restriktív típusában a páciensnek nincsenek ismétlődő falásrohamai és purgáló viselkedésformái, ehelyett a beteg nagyon alacsonyan tartja a napi kalóriabevitelét. Az anorexiások kalóriabevitele akár napi 600 kalóriára is lezuhanhat, ami az egészséges kalóriabevitel harmad része. Az anorexiásoknál ebben az esetben tilos süteményeket, csokoládét, hizlaló ételeket enni, ehelyett fehérjedús, kalóriaszegény étrend jellemző. A betegek gyakran vattát is fogyasztanak, ami teltségérzetet okoz. 

Az enyhe tüneteket mutató esetek prognózisa jobb, mint a súlyos, komplikációkat mutató betegeké. Az anorexia mortalitása a testi komplikációk, valamint az öngyilkossági hajlam miatt eléri a 8-9 százalékot.

Az anorexia diagnózisa

Az anorexia diagnózisa leginkább az aktuális súly alapján történik, amelyet a normális, átlagos testsúlyhoz viszonyítanak. Nem azt veszik tehát figyelembe, hogy az adott személy mennyit fogyott, mennyire volt drasztikus a súlyvesztés. Anorexiásnak minősül, aki az elvárt testsúlynál minimum 15 százalékkal könnyebb.

Az anorexia kezelése

Az anorexia kezelése a normális kalóriabevitel visszaállításával kezdődik, a testsúlyt kell normalizálni, hogy a közvetlen életveszély megszűnjön: ehhez dietetikus segítségére van szükség. Az anorexiások visszatáplálása lassú folyamat, mivel a hirtelen fokozott kalóriabevitel nagyon megterhelheti az emésztőrendszert, illetve a szív- és érrendszert is, ami akár halálos is lehet. Az anorexiás betegek étrendi kezelése során a kezdeti 600-1000 kalória után a napi kalóriaszám emelése csak kismértékű, közben pedig arra is nagy gondot fordítanak, hogy a szervezet lesoványodás alatt megcsappant kalcium-, kálium-, magnézium- és foszfáttartalma normalizálódjon. A testsúly visszaállítása érdekében csak a legritkább esetben alkalmaznak mesterséges táplálást.

A súly normalizálása után a mentális zavart kell kezelni, amely a testképzavart okozza, lelki okait is meg kell találni, beszélni kell róla. Az anorexia gyógyításához emiatt gyakran kórház, sőt pszichiátriai kezelésre is szükség van. Az anorexiásak ritka esetben, támogató családi körben is képesek meggyógyulni, a pszichológus bevonása azonban ebben az esetben is ajánlott, mivel mentális betegségről van szó és az anorexiás betegek meglehetősen kiszámíthatatlanok, illetve gyakran maguknak is hazudnak.

A gyógyszeres kezelés, ami antidepresszánsokkal, benzodiazepinekkel és lítiummal történik, csak a legritkább esetben vezet bármilyen eredményre is. Az anorexiás betegek mindössze 75 százalékánál sikerül a normális testsúlyt visszaállítani, bármilyen kezelés ellenére, ők azonban normális életet élhetnek a kezelése befejeztével. 

Alternatív kezelés

Testtudat-terápia

Kutatások szerint egy egyszerű testtudat-terápia sokat segíthet az anorexiából való gyógyulás során. A terápia során az edző kifejezetten a test finom mozgásainak megfigyelését tanítja meg a betegnek, aki ezáltal képes lehet megbarátkozni testével. A bulémiás, anorexiás és egyéb, nem specifikus étkezési zavarokban szenvedők szignifikáns javulást mutattak önbecsülés szempontjából és testképük is sokat javult.

 

Jóga

A jóga csökkenti a stresszt és elősegíti a tisztább gondolkodást, illetve a jóga segítségével harmóniába kerülhetünk testünkkel is, a jógát tehát kifejezetten ajánlják anorexiás betegeknek. A jógázó nők általában sokkal pozitívabban gondolkodnak, jobban érzik magukat a testükben, kisebb eséllyel tárgyiasítják magukat, illetve pozitívabb a testképük is azokkal a nőkkel szemben, akik ezt a mozgásformát nem gyakorolják. 

Akupunktúra

Az akupunktúra a több ezeréves, tradicionális kínai orvoslás egyik technikája, amelynek során steril, vékony tűket szúrnak a test specifikus pontjaira, ezzel javítva az általános egészségi állapotot. Az akupunktúrás kezelések étkezési zavarok esetén kezelhetik a depresszió tüneteit, illetve javíthatnak az általános egészségi állapoton, a mentális egészségen is. Sokan választják ezt a kezelést, mivel ez egy gyógyszermentes terápia, így abszolút nem megterhelő a szervezet számára. 

Relaxációs terápia

A relaxációs masszázs segíthet az ellazulásban, a feszültség csökkentésében, a negatív gondolatok elengedésében és jobb közérzetet is adhat, mivel általa növelhető a szervezet szerotonin és dopamin szintje is. Egy kísérlet során anorexiás nőket 5 hétig, heti két alkalommal részesítettek masszázsban, majd összehasonlították a kiindulási és a végső értékeiket: a kísérlet végeztével a nők stresszhormon szintje alacsonyabb volt, elégedettebbek voltak testükkel, illetve dopamin és noradrenalin szintjük is növekedett. Az aromaterápia és a rendszeres meditáció is hasonló eredményekhez vezetett.

Az anorexia és más betegségek kapcsolata

Az anorexia és más, diagnosztizálható étkezési zavarok között könnyen felismerhetjük a kapcsolatokat, legalábbis a szakértők ezt állítják. Mivel az étkezési rendellenességek sok közös vonást mutatnak, az anorexia viszonylag nehezen diagnosztizálható és kezelhető, ebből adódóan olyan betegségnek tekintik, amiből nehéz meggyógyulni. Az anorexia tüneteit egy skálán lehet ábrázolni az egészséges emberek étkezési szokásival: amíg a normál emberek megpróbálnak jól és nagyjából egészségesen, kiegyensúlyozottan étkezni és kielégítik szükségleteiket (ők helyezkednek el a skála egyik végén), addig a táplálkozási rendellenességgel küzdők a skála másik végén korlátozó (restriktív) vagy abnormális módon táplálkoznak: ide tartoznak az anorexiások, a bulémiások, de a mértéktelen evészavarral küzdők is. A spektrum közepén elhelyezkedők sokféle módon táplálkozhatnak, de általában kiegyensúlyozatlan az étrendjük vagy ők is megpróbálják magukat visszafogni evés szempontjából. Ebbe a csoportba tartoznak a yo-yo diétát folytatók is: ők rendszerint leadnak pár kilót kemény munka árán, majd feladják a sportot és/ vagy a diétát, majd visszahízzák a leadott kilókat. A folyton ismétlődő fogyókúrák és koplalások pedig komolyan megerőltetik a szervezetüket. A fent leírt tünetegyüttesek bármelyike vezethet komoly étkezési zavarokhoz. Az anorexiát a skizofréniától is meglehetősen nehéz elkülöníteni.

 

 

Borítókép forrása: thebubble.com

Források:

https://draxe.com/anorexia-nervosa/

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/
anorexia/symptoms-causes/syc-20353591

https://www.healthline.com/health/
eating-disorders-alternative-treatment#alternative2

Hozzászólások