Az agyhártyagyulladás tünetei, kezelése és szövődményei

Az agyhártyagyulladás tünetei, kezelése és szövődményei

Az agyhártyagyulladás, tudományos nevén meningitis az agyat és a gerincvelőt körülvevő lágy agyhártya (pia mater) gyulladásos betegsége. Mit érdemes róla tudni és mik a legjellemzőbb tünetei?

Mi válthatja ki az agyhártyagyulladást?

meningococcus
Meningococcus baktériumok, a járványos agyhártyagyulladás kiváltói
Forrás: Oxfort University

A kórokozótól és a szervezet reakciójától függően több típusba sorolhatjuk az agyhártyagyulladásos megbetegedéseket. A fertőzést okozhatják baktériumok, vírusok, illetve más mikroorganizmusok, gombák de egyes gyógyszerek is hozzájárulhatnak a kialakulásához. Az agyhártyagyulladás életveszélyes is lehet, hiszen ez a betegség közvetlenül fenyegeti a központi idegrendszert. Többféle baktérium is okozhat agyhártyagyulladást, így a Haemophilus influenzae vagy egyes Pneumococcus törzsek is, járványos agyhártyagyulladásról azonban csak akkor beszélünk, ha a megbetegedést Meningococcus fertőzés okozta.

 

Aszeptikus agyhártyagyulladásról beszélünk, ha a fertőződés úgy jön létre, hogy a baktériumok a légutakban megtelepednek, ott gyulladást keltenek, a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, majd az agyvízbe (liquorba) kerülnek, ahol a betegség kialakul. A fertőzés ebben az esetben tehát légúti, a baktériumok cseppfertőzéssel terjednek emberről emberre. A szívbelhártya gyulladást (endorcarditis) kiváltó baktériumok is okozhatják az aszeptikus meningitist, de a betegség kialakulhat akkor is, ha a beteg a szifilisz, illetve a Lyme-kór kórokozóival fertőződik. Agyhártyagyulladás kialakulására leginkább azoknak van esélyük, akiknek az immunrendszer a szokásosnál gyengébb, amelyhez hozzájárulhat  stresszes élethelyzet is. A cseppfertőzés elkerüléséhez a gyakori és helyes kézmosás nagyban hozzájárulhat!

Vírusos agyhártyagyulladást leggyakrabban a Herpes simpex vírusa okoz, de kialakulhat mumpsz, övsömör illetve HIV vírussal való infekció esetén is.

Újszülöttek és kisgyermekek megbetegedése

Az újszülöttek és a három hónapnál fiatalabb csecsemők a születés során, illetve a kórházi tartózkodás alatt találkoznak először az úgy nevezett "B" típusú Streptococcusokkal (jellemzően Escerichia coli), amelyek a hüvely- és a bélrendszer normális baktériumflórájában is megtalálhatóak. A csecsemő immunrendszere az első időkben "védtelen" a kórokozók ellen, így a várandós kismamáknál tesztet végeznek arra vonatkozóan, hogy a nem hordozzák-e a veszélyes baktériumot és ha a vizsgálat eredménye pozitív, akkor megteszik a megfelelő óvintézkedéseket. A  Listeria monocytogenes nevű baktérium a placentán is átjut, így ebben az esetben az újszülött már eleve agyhártyagyulladással jöhet a világra.

Magyarországon a Haemophilus influensae "B" okozza a csecsemőknél és kisgyermekeknél az agyhártyagyulladásos megbetegedések többségét, ez ellen irányul a védőoltás is.

Mik a legjellemzőbb tünetek?

tunet
Az agyhártyagyulladás korai tünetei hasonlítanak az influenzáéhoz
Forrás: CureMED

A leggyakoribb és klasszikusnak mondható tünetei a magas láz, az erős fejfájás, a levertség, illetve a nyakmerevség. További tünetként jelentkezhet még zavartság, módosult tudatállapot, hányás, illetve fény- vagy zajérzékenység is. Kisgyermekkorban a betegség tünetei általában teljesen aspecifikusak: jelentkezhet például étvágytalanság, ingerlékenység, illetve álmosság is. Súlyos esetben a testén kiütések jelenhetnek meg, amelyek gyorsan terjednek. Ezek a kiütések valójában apró bevérzések, amik a fertőzés komolyságát jelzik.

 

Korai tünetként kialakulhat még szepszis, gyorsan leeshet a beteg vérnyomása, jellemző lehet a gyors szívverés, előfordulhat abnormálisan magas vagy alacsony testhőmérséklet és gyors légzés. A fertőzés következményében kialakulhatnak vérrögök, illetve vérömlenyek, amelyek  Waterhouse-Friderichsen szindróma kialakulásához vezethetnek, amely rendszerint halálos kimenetelű. Járványos agyhártyagyulladás esetén üszkösödés is előfordulhat.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Amennyiben felmerül az agyhártyagyulladás gyanúja, a beteget minél előbb elkülönítik: ez általában valamelyik kórház fertőző osztályán történik annak érdekében, hogy a kórokozókat a beteg ne tudja továbbadni.  A biztos diagnózist laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a liquor vizsgálatai alapján lehet felállítani, amelyet lumbálással nyernek. Ez alapján lehet különbséget tenni a vírus, illetve a baktérium okozta agyhártyagyulladás között is, illetve a liquor tenyésztésével a fertőzést okozó baktériumot is így azonosítják be pontosan. Vérből is végeznek gyorsteszteket, mert egyes biomarkerek szintén utalhatnak agyhártyagyulladásra. A meningitist, mint lehetséges halálokot a patológusok is gyakran vizsgálják.

Az agyhártyagyulladás kezelése

menin
Az agyhártyagyulladásos tünetek jelentkezése utána  pácienst rögtön kórházba szállítják
Forrás: NY Daily News

Az agyhártyagyulladásos tünetek megjelenésekor az orvos rögtön antibiotikum-alapú kezelésben részesíti a beteget, hiszen nagyon fontos, hogy megelőzzük a fertőzés továbbterjedését és elharapódzását. Az antibiotikum típusát általában a beteg kora és a fertőzés bejutásának módja alapján, illetve a kórtörténet alapos tanulmányozása után állapítják meg. Kiegészítő kezelésként gyakran használnak szteroidokat is. A járványos agyhártyagyulladás kezelésére egyre több és fejlettebb lehetőség áll rendelkezésünkre, ezek segíthetnek például a halláskárosodás minimalizálásában és a rehabilitációban is. Amennyiben vírusos vagy gombás eredetű az agyhártyagyulladás, a kezelés antivirális- és antifungális szerekkel történik. 

Baktérium okozta agyhártyagyulladás esetén a beteg komplex utógondozást (ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, háziorvosi kezelést) és utókövetést igényel. Teljes gyógyulás után a normális életvitel folytatható.

Megelőzés

Az agyhártyagyulladás esetében háromféle védekezési módot tudunk elkülöníteni: hosszú távon a vakcináció a leghatékonyabb, illetve a rövid távú antibiotikum kezelés akkor ajánlott, ha bizonyított megbetegedés van aktuálisan a környezetünkben. Ez utóbbiról azonban tudnunk kell, hogy az antibiotikum kezelés nem véd a későbbi fertőzések ellen. Óvintézkedéseket is tehetünk annak érdekében, hogy kisebb eséllyel juttassuk be szervezetünkbe a kórokozókat. A cseppfertőzéssel terjedő fertőzések elkerüléséről az influenza kapcsán már írtunk, ezek a tanácsok az agyhártyagyulladás kapcsán is jól használhatóak!

oltas
Magyarországon is ajánlott az oltás beadása, az oltóanyagot azonban az OEP nem támogatja
Forrás: HVG

Az 1980-as évek óta bevett gyakorlat a világ fejlettebb országaiban a járványos agyhártyagyulladás elleni oltás. Az oltás beadását nálunk is ajánlják kisgyermekek számára, az OEP azonban nem támogatja ezt a vakcina típust, így ennek beadása 108.000 Ft-ba kerül jelenleg, mivel csecsemőkorban négy oltás beadása javasolt. Egy éves kor felett már csak két oltásra van szükség. A jó hír azonban az, hogy hazánkban nagyon ritka ez a megbetegedés, évi 30-50 esetet regisztrálnak és ezek közül is csak nagyon kevés végződik halálos kimenetellel.

 

Borítókép forrása: HealthTap

Hozzászólások