Autizmus: hogy ismerjük fel a tüneteket gyerekeknél?

Autizmus: hogy ismerjük fel a tüneteket gyerekeknél?

A autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, amelynek rengeteg féle megjenelési módja és mértéke van. Az autisták kommunikációs készségei nem annyira fejlettek, így gyakran nehezen alakítanak ki társadalmi kapcsolatokat, így inkább egyedül, vagy szeretteik körében érzik jól magukat. Az idegenek közelségét kerülik, előfordulhatnak náluk a normálistól eltérő viselkedésformák is. Vajon mi okozza a betegséget? Pár éve erről még semmit sem tudtunk, és jóval kevesebb autista hajlamú emberről hallottunk. Mára azonban már többet tudunk...

Mik az autizmus első jelei?

Az autista hajlamot már hat hónapos csecsemőkön ki lehet mutatni, Amerikában már erre irányuló teszteket is végeznek, amit mi is könnyen elvégezhetünk saját fél éves babánkon. Amennyiben babánkat hátára fektetjük, majd a kis karjait megfogva óvatosan felültetjük, a babának normál esetben már tartania kell fejét és testével együtt emelnie kell azt. Ha ez nem történik meg, tehát a baba feje hátul marad és csak nehezen mozdítja azt a teste után, gyanakodni kel az autista hajlamra.

Szintén árulkodó jel lehet, ha a kisbaba nem mutat különösebb érdeklődést a körülötte lévők iránt: nem keresi a szemkontaktust szüleivel vagy testvéreivel, közeledésükre nem reagál, esetleg elhárítani igyekszik a fizikai érintkezést. Intő jel lehet a mimika hiánya is. Az autista babák nem éreznek késztetést környezetük megismerésére, nemcsak a személyek, hanem a tárgyak, így a játékok is hidegen hagyják őket. Nem próbálják utánozni szüleiket, testvéreiket, ami pedig meghatározó lépése lenne a fejlődésüknek, hiszen az apróságok főként oly módon tanulnak.

Milyen is egy autista gyermek?

Mindenki, aki autista hajlamokkal született, egyedi, nem találunk két ugyanolyan beteget. Az autisták általában kiváló vizuális- és zenei képességekkel és normál- vagy annál is magasabb IQ-val rendelkeznek, de 40 százalékuknak sajnos 70-nél is kevesebb az IQ-ja. Néhányan képtelenek egyedül megszervezni életüket, így nem élhetnek önállóan. Az autisták 25 százaléka nem képes beszélni sem, ám verbális jelekkel meg tudnak tanulni kommunikálni. Az autista gyerekek többsége azonban képes beilleszkedni a közösségbe, de speciális iskolába vagy óvodába is járathatják őket a szülők, ha a betegség súlyossága ezt indokolja.

Egy autista gyermek vagy felnőtt a családban minden családtagot érint: a betegnek több segítségre van szüksége, az emberek pedig sokat kérdezősködnek, főleg arról, milyen is valójában egy ilyen beteggel élni. A válasz persze nagyban függ attól is, hogyan tekint erre a szituációra a család és mennyire elfogadó, milyen lehetőségei vannak. Ám tudnunk kell, hogy az autisták beszéde gyakran zavart: monoton hangon vagy kiabálva beszélnek, de ezeket a készségeket lehet fejleszteni. Ha autista személlyel van dolgunk, az első, amihez hozzá kell szoknunk, hogy a környezetünk furcsának érzi őket, még akkor is, ha mi már hozzászoktunk a betegségük gondolatához, vagy a jelenlétükhöz, az emberek azért még biztos bámulni fognak.

aut
Az autizmust általában 12-18 hónapos korban
ismerik fel.                            Forrás: femina.hu

Ha a családban más gyerek is van az autistán kívül, rá nagyon kell figyelni, mivel a testvér betegsége elveheti a gyermekkorát, ha őt is gyakran bevonják a segítségbe. Ezzel vigyázni kell, mivel felnőve labilisabb, esetleg magányos emberré válhat.

Az autisták szeretnek tehát egyedül lenni és általában kerülik a testi kontaktust. Az érdeklődési körük gyakran korlátozott, esetleg nem tudnak mindent végrehajtani, amire egy egészséges ember képes. A család azonban sokat tehet érdekükben: a rengeteg törődés és fejlesztés, a különböző mozgásformák sokat javíthatnak az autisták állapotán. A betegek számára az állandósághoz való ragaszkodás fontos kapaszkodót jelent a nehezen megjósolható változások világában. Az autisták akár be is pánikolhatnak, ha valami nem a megszokott módon zajlik. Jellemzők még rájuk az egyszerű, ismétlődő mozgások is, így szeretnek például hintázni. Gyakoriak náluk az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, dühkitörések és az agresszió is. Nehezen értenek meg általános élethelyzeteket.

Mégis, az autista gyerekek fényt hoznak családjuk életébe a sok nehézség ellenére. Nagyon szerethetőek, sokkal ragaszkodóbbak, mint egy átlag gyerek. A szülők élete nehezebbé válhat: valakinek lehet, hogy ott kell hagynia a munkáját egy időre vagy otthonról kell dolgoznia, hogy képes legyen az autista gyermek igényeit kielégíteni és fejleszteni, legjobb tudása szerint.  Persze azért segítség is van...

A Kézenfogva Alapítvány négy partnerével a Szociális és Munkaügyi Minisztérium finanszírozásával, elindította a FECSKE szolgáltatást, melynek célja, hogy segítse az autisztikus családtagjával magára maradt családokat, oly módon, hogy a beteg családtag számára otthoni felügyeletet biztosít. A család otthonába érkező és az egyéni szükségletekhez igazodó személyi segítő a szolgáltatás időtartama alatt a családról leveszi a mindennapos ápolási feladatok terhét. Fontos funkciója még a programnak, hogy csökkentse a beteget ápoló család társadalmi elszigeteltségét, elősegítve a társadalomba és a munkaerőpiacra történő visszailleszkedést, illetve a munkahely megtartását. 

Mi áll az autizmus hátterében?

Mint már említettük, az autizmusnak több megjelenési formája van, egyre több betegséget sorolnak be ebbe a csoportba. 5 évvel ezelőtt még senki sem tudta mi az oka annak, hogy valaki autista lesz, de a tudósok az utóbbi években rájöttek, hogy a betegség hátterében ritka genetikai mutációk állnak. Mára már száznál is több autizmusért felelőssé tehető gént ismerünk. Néhány ezek közül már önmagában is képes autisztikus hajlamokat okozni, míg mások a környezeti tényezőkkel kombináltan hozzák létre ezt a betegséget. A terhesség alatti hatások befolyásolják az agy korai fejlődését, így ha az anya beteg volt a terhesség alatt, az is növeli a betegség kialakulásának kockázatát és a szülés körüli bonyodalmak, mint az esetleges oxigénhiány is kockázati tényezőt jelentenek. Azt is biztosan tudjuk, hogy ha a szülők idősebb korban, tehát 40 év felett vállalnak gyermeket, az exponenciálisan növeli egyes betegségek esélyét, így az autizmusét és a Down-kórét is.

Bizonyított tény az is, hogy a terhesvitaminok szedésével csökkenthető az autizmus kockázata, de főleg a folsav bevitel számít. A jelenlegi kutatások az immunrendszer szerepét próbálják felismerni az autizmus kialakulásának folyamatában. Az autizmus első jelei általában 12-18 hónapos korban kezdenek megfigyelhetővé válni, de olyan eseteket is ismerünk, hogy egy gyermek 2 éves koráig teljesen normálisan fejlődik, majd visszaesés mutatkozik képességiben a betegség kialakulásakor. A kutatások jelenleg is folynak annak érdekében, hogy az autista hajlammal rendelkező gyerekeket minél korábban lehessen diagnosztizálni.

Milyen gyakori a betegség?

A statisztikák szerint minden 68. gyermek szenved autizmusban. A fiúk azonban ötször nagyobb eséllyel szenvednek ettől a betegségtől: míg minden 42. terhességből születik autista hajlamú fiúgyermek, addig csak minden 189. kislánynál diagnosztizálják valamelyik formáját a kórnak. Ha hihetünk az adatoknak, az autizmus egyre gyakoribbá válik: az utóbbi években 7 százalékkal több beteget diagnosztizáltak. Ettől  azonban nem igazán érdemes megijedni, leginkább abban keresendő a beteg gyermekek számának a növekedése, hogy egyre több, eddig ismeretlen eredetű betegséget ismernek el autizmusként. Magyarországon ma nagyjából 60 ezer autistát tartanak számon, közülük 34 ezer gyermek.

A Pediatrics 2011. január 10-én publikált, a Columbia egyetem kutatói által készített tanulmány eredményei szerint az autizmus előfordulása szignifikánsan magasabb azon másodszülött gyermekek esetében, akiknél anyjuk első és második terhessége között kevesebb, mint három év telt el. Amennyiben a két testvér között kevesebb, mint egy év a korkülönbség, a második gyermeknek háromszor nagyobb eséllyel jelentkezik autizmus, két év korkülönbség esetén ez az esély kétszeres, három év korkülönbségnél a normális rizikó duplája. Ez is megerősíti azt a feltételezést, hogy az állapot kialakulásáért nem a hideg, elutasító anyai magatartás a felelős, mint ahogy azt korábban gondolták.

 

Nem csak nehézségekkel jár!

gyer
Van, ami könnyen, más nehezebben megy
Forrás: babamama.hu

Az autista gyerekek szülőnek nehéz látni gyermekük nehézségeit. "Az a legnehezebb, amikor a gyereked bocsánatot kér, hogy lassan válaszolt a kérdésedre, vagy más, előtte álló akadályt nehezen vet. Egyszerűen megszakad a szíved, hogy olyan miatt kell szenvednie, amire neki semmi hatása sincs, nem tehet róla." - meséli egy beteg kislány édesanyja.

Azt is nehéz elképzelni, hogyan lesz majd képes egy beteg gyerek egyszer ellátni magát, ám sokan bizonyították már, hogy bármire képesek, amit a fejükbe vesznek. A Kockacsoki manufaktúrában Dénes Ákos például csak autista fiatalokat foglalkoztat: ők jól bírják a monotonitást és szeretik munkájukat, mivel a legtöbb munkafolyamatot egyedül kell végezni: ezekben a helyzetekben pedig kifejezetten jól érzik magukat az autisták. Ha ezt tudjuk nekik biztosítani, náluk jobb munkaerőt el sem tudunk képzelni, munkájukat mindig alaposan és lelkiismereten végzik, kiváló kollégák.

Az autizmussal meg lehet tanulni élni, még akkor is, ha néha nehéznek látszik, gyógymód azonban egyenlőre még nem létezik ellene. Persze mindenki felteszi néha a kérdést, hogy miért az én gyermekem lett autista és a betegek is gyakran kérdezhetik ezt maguktól, de mindenki jobban jár, ha elfogadja a helyzetet és élni a lehetőségekkel, amit ez teremt, kihasználni a különleges képességeket, amik a betegséggel járnak...

 

Borítókép forrása: femina.hu

Hozzászólások