Árthat a tejfogyasztás? A tejcukorérzékenység nem betegség!

Árthat a tejfogyasztás? A tejcukorérzékenység nem betegség!

A tejcukorérzékenység vagy laktóz intolerancia sokak vélekedésével ellentétben nem egy betegség, ez a felnőttek esetében a szervezet normális reakciója a tejre. Évmilliókkal ezelőtt az emberek nem fogyasztottak tejet, csak csecsemő- és kisgyermek korban, azonban akkor sem más állatok tejét! Miért is lennénk tehát képesek arra, hogy lebontsuk a tejben levő cukrot, amikor sosem voltunk erre rákényszerítve, kivéve az elmúlt 10-15000 évet.

 

A társadalom és az orvoslás a mai napig betegségként kezel olyan mechanizmusokat, amiket a szervezetünk védekezésnek szán: így a lázat, a hasmenést és a köhögést is tünetként kezeljük, pedig ezek mind a szervezetünk védekező reakciói mérgek és ártalmas anyagok ellen. Ilyen méregként kezeli a tejcukrot is a felnőttek szervezete, legalábbis egy adott mennyiség fölött: ez okozza a laktóz érzékenységet. 

Génjeinkben a hiba?

Az ember sosem volt képes más állatok tejét hatékonyan hasznosítani, de mivel kisgyermekkorban aktívak a tej lebontásáért felelős gének, kis mennyiségben az állatok tejét is képesek vagyunk feldolgozni ebben az életszakaszban. Ez a gén 20-25 éves korunkra azonban megszűnik működni. Ez okozza azt, hogy a világon a felnőtt lakosság 75 százaléka nem képes teljes mértékben lebontani a laktózt. A sokat emlegetett tejcukor egy összetett cukor, és csak akkor tud hasznosulni a szervezetünkben, ha a laktáz enzim a vékonybélben glükózra és galaktózra bontja. Ezek már egyszerű cukrok, amelyeket a sejtek fel tudnak használni anyagcseréjük során. 

Az, hogy képesek vagyunk-e laktózt bontani, nagyban függ attól, hogy milyen rasszból származnak az őseink: az észak-európai emberek 95 százaléka képes tejcukrot feldolgozni, de a kínai és afrikai lakosság esetén már csak 10 százalék. Miért is lehetséges ez? Pár ezer évvel ezelőtt, amikor a pásztorkodó népek nagy mennyiségben fogyasztottak tejet felnőtt korban is, történt egy génmutáció: a felnőttek laktáz termelése már nem állt le, egész életükben fennmaradt. Ez komoly szelekciós előnyt jelentett, hiszen a pásztoroknak csak a tej ez állt rendelkezésre, mint táplálékforrás. A mutáció pedig hasznosnak bizonyult, így képes volt fennmaradni hosszú távon is és egy idő után már szülőről-gyermekre adódott a tulajdonság. Így lehetséges, hogy az egyes népek másképp képesek hasznosítani a tejet: akik sokat fogyasztanak egész életükben, mert ez társadalmi szinten hagyomány, jóval nagyobb eséllyel képesek le is bontani azt. 

elte
A laktóz bontása így zajlik a szervezetben: a galaktóz is glükózzá alakul majd a májban.
Forrás: ELTE Prompt

Férfiak és nők egyforma gyakorisággal érintettek a laktózérzékenység terén. A laktózérzékeny nők egy része azonban a terhesség alatt visszaszerzi a tejcukorbontó képességet, ennek oka valószínűleg a lassabb bélmozgás és a megváltozott bélflóra lehet. Hazánkban  az egészséges lakosság 14 %-a, közel másfél millió ember tejcukorérzékeny.

Mik a laktózérzékenység tünetei?

A laktóz intolerancia alapvetően nem feltűnő, ám a gyakran ismétlődő tünetek könnyen észrevehetőek. A tejfogyasztás puffadást és hasmenést okoz. A tejcukor, mivel nem képes megemésztődni, a belekben a tej fogyasztása után felhalmozódik és "beszívja" a környező szövetekből a vizet és vészreakciót vált ki a szervezetből. Méregként viselkedik, amitől meg kell szabadulni: ez okozza a hasmenést. A széklet rossz szagú, bűzös, csecsemőnél híg, habos, zöldes, savanyú szagú. A puffadást az okozza, hogy a bélbaktériumok a bejutó cukrokat kiválóan képesek táplálékként hasznosítani, végtermékként gázokat termelve. A felszabaduló gázok nemcsak hányingert és általános rossz közérzetet okozhatnak, de a hidrogén felszabadulása a központi idegrendszert is befolyásolhatja, így komoly fejfájást is létrehozhat.

intol
A teljes emzimhiány csak a populáció 1-5 százalékát érinti, nekik azonban nagyon tudatosan kell élniük!
Forrás: Wikipédia

A tejcukorérzékenység különböző mértékű lehet. A legtöbb ember minden következmény nélkül el tud fogyasztani egy pohár tejet. A mennyiség növekedésével azonban előbb-utóbb megjelennek a laktóz intoleranciára jellemző kellemetlen tünetek. Teljes enzimhiány a tejcukor-érzékenyek között csak néhány százalékban fordul elő (1-5 %-ra becsülhető). Ebben az esetben már rendkívül kis mennyiségű tejcukor is súlyos emésztési zavarokat okozhat. A tejcukorérzékenység nem azonos a tejallergiával (tejérzékenység), ami a fehérje-érzékenység egyik fajtája. A kettő gyakran fordul elő együtt, de a tejallergia gyakoribb a gyermekeknél és ritkábban fordul elő felnőttkorban.

Mik a következmények? 

Mivel a laktóz lebontás képességét egyelőre nem lehet visszaállítani, a legjobb megoldás a laktózmentes diéta. (Később talán génsebészettel képesek lehetünk ezt a "problémát" is megjavítani, de ez a biológus- és orvostudomány számára most még nagy dilemmát okoz, etikai okokból is.) Ma már rengeteg laktózmentes tejtermék érhető el hazánkban is, ezeket tehát a diagnosztizált betegeket is fogyaszthatják.

A cukorbetegeknek azonban vigyázniuk kell a laktózmentes termékekkel, mivel a tejhez adott laktáz enzim a laktózt egyszerű cukrokra bontja, amik gyorsan felszívódnak, nagy a glikémiás indexük, így gyorsan és nagy mértékben emelik a vércukorszintet! 

A tej és a tejtermékek fogyasztása mégis létfontosságú, mivel a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok sorozatát tartalmazzák: a csontfejlődéshez szükséges D-vitamin, kalcium és foszfor legfontosabb forrásai. A tejmentes diéta megoldás lehet a laktóz intoleranciára, de okozhatja a csontrendszer működésének valamilyen zavarát, így például csontritkuláshoz is vezethet. Az állandóan ismétlődő hasmenések és a bélbaktériumok bontotta laktózból keletkező erős savak magas koncentrációja a vastagbélben nem maradhat következmény nélkül: orvosi publikációk tárgyalják a tejcukorérzékenység és a vastagbél rosszindulatú daganata közötti összefüggést. A diétával karbantartott és probiotikumokkal kompenzált laktóz intoleranciának azonban már nincsenek ilyen következményei.

Hogyan étkezzünk?

Ha időben nem ismerik fel a tejcukorérzékenységet, akkor a laktóztartalmú termékek további fogyasztása, a vékonybél állandó irritációjával, tovább csökkentheti a laktáz enzim termelését. Ez a folyamat, mint egy negatív visszacsatolású ciklus, a teljes laktózérzékenységig juthat el. Ezért pl. hasmenés esetén nem ajánlott a tejfogyasztás. A folyamat megfordítva is igaz lehet. Egy hosszabb, teljesen laktózmentes diéta részben vagy teljesen helyreállíthatja a laktáz termelődését. 

Az optimális megoldás, hogy mindenki határozza meg egyéni tejcukor tűrő képességét, és utána rendszeresen fogyasszon annyi laktóztartalmú tejterméket, amennyivel még elkerülhetők a tünetek. A legfontosabb a megfelelően alkalmazott diéta, ami nem jelenti a létfontosságú tejtermékek teljes elhagyását. A diétával elérhető a tünetmentesség, és biztosíthatók a szükséges tápanyagok. A diéta egyik lehetősége az ázsiai konyha preferálása. A szója alapú, tejmentes kínai-, thai- és  egyéb ázsiai konyha ideális a tejcukorérzékenyek számára. Az ázsiai éttermek, üzletek választéka szinte teljesen laktózmentes élelmiszerekből áll.

 A diéta fontos része a magas kalciumtartalmú élelmiszerek fogyasztása. Ilyenek például a kelkáposzta, a hüvelyesek, a dió, a mandula, a mogyoró és a lágy, ehető csontú halak, mint a szardínia, a makréla. Az egyébként magas kalciumtartalmú parajt, fehérrépát és rebarbarát azért nem említettük, mert oxalát tartalmuk blokkolhatja a kalcium felszívódását. A hüvelyesek ugyan jó kalcium források, de felfúvódást okozó hatásuk miatt, ami felerősítheti a laktózintolerancia hasonló tünetét, óvatosan fogyasztandók. Ahhoz, hogy a kalcium hasznosuljon, szükség van a szervezet megfelelő D-vitamin ellátására. Jó D-vitamin források: a tojás, a máj és természetesen a mértékletes napozás.

A kezelés lehetőségei

A primer (genetikai) tejcukorérzékenység nem  gyógyítható, de jól kezelhető állapot. Itt is kiemelt szerepe van a diétának, de megnő a jelentősége a különböző laktózmentes tejtermékek fogyasztásának és az enzim pótlásnak is, mert hosszú távon a szervezet nem nélkülözheti a tejben és tejtermékekben található vitaminokat (A, B1, B2, B12, D, E, K) és nyomelemeket (pl. cink). 

A felnőttkori tejcukor érzékenység esetén a megtartott diéta kímélő hatása és az egészséges bélflóra helyreállítása a tejcukorérzékenység megszűnését eredményezheti. A gyógyulást segítheti a laktáz enzim pótlása is. A kereskedelemben több enzimpótló készítmény is kapható. Az orvosilag diagnosztizált laktózérzékenyek a Lactase® rágótablettához orvosi vényre, támogatott gyógyszerként juthatnak hozzá.

A laktóz intoleranciában szenvedőknek fokozottan figyelniük kell az egészséges bélflórájuk fenntartására, pre- és probiotikumok szedése is ajánlott!

 

Borítókép forrása: petwave.com

Hozzászólások