Pektin: felhasználása, fogyókúra, hatásai, veszélyei

Pektin: felhasználása, fogyókúra, hatásai, veszélyei

A pektin fogyókúra napjainkban széles körben ismert Európa szerte. A pektin rostnak számos jótékony hatása van a szervezetre.

Mi pektin, mit kell tudni róla?

A pektin egy cukrokkal rokon vegyület, úgynevezett heteropoliszacharid, egyébként a szárazföldi növények sejtfalát felépítő anyag. A tiszta pektin fehér por, amelynek íze és szaga nincs, vízzel elkeverve sűrű, kocsonyás anyagot alkot. Nagy mennyiségben tartalmazzák a zöldségek és a gyümölcsök, különösen az alma és a birsalma, továbbá a citrusfélékben, illetve a répában is megtalálható. Az élelmiszeriparban elsősorban zselésítő anyagként használják gyümölcszselékben és lekvárokban, E440 néven. Az élelmi rostok közé soroljuk, így ez is, a többi poliszachariddal együtt létfontosságú szerepet tölt be az emésztésben, a szervezet számára azonban emészthetetlen anyag.

Hogyan segít a pektin a fogyásban?

A pektin lassítja az emésztést

Az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagyják az élelmi rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldségekben található oldékony rost felszívja a vizet, megduzzad és sűrű, kocsonyás-zselés anyaggá alakul. A kocsonyás anyag keveredik az emészthetetlen táplálékkal, illetve más anyagokkal is. Az élelmi rostok képesek a koleszterin és az epesavak megkötésére is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza. A rostoknak tehát koleszterinszint csökkentő hatása is van. Amikor a táplálékokból származó massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle, kivéve a vizet. A víz visszaszívása a vastagbél felső szakaszának feladata. Amennyiben sok rostot fogyasztunk, a vastagbélbe kevesebb víz képes visszaszívódni, így a széklet hígabb marad, gátlódik a székrekedés.

A pektin teltségérzetet nyújt

A rosttal kevert táplálék megduzzad az emésztőrendszerben, ami így csak nagyon lassan halad végig a tápcsatornán és mindvégig nyomja a bél teltségérzetet érzékelő receptorait, amelyek azt a jelet küldik az agy éhség-jólakottság érzetért felelős központjába, hogy van elég táplálék a bélrendszerben. Tehát a duzzadt rostoktól jó ideig nem leszünk éhesek!

A pektin segíti a bélbaktériumok tápanyagellátását

A vízben oldható rostok táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára, ezért nevezzük őket prebiotikumoknak. A baktériumok lebontják az oldható rostokat, és belőlük rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, előnyösen befolyásolva a zsíranyagcserét. A jó baktériumflóra táplálásával elkerüljük annak kipusztulását és ezzel a fertőzések veszélye is csökken. A belünkben élő mikroorganizmusok az anyagcsere-folyamatokban is szerepet kapnak, hiszen serkentik a bélhámsejtek működését, illetve a meg nem emésztett és az emészthetetlen szénhidrátok lebontásában is közreműködnek. Ezen kívül pedig több ásványi anyag felszívódását — így a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását — segítik. Termelnek B-vitaminokat, K-vitamint is, illetve még több olyan anyag előállításában is szerepük van, amelyek védelmi funkciót látnak el a szervezetben.

A pektin szabályozza a vércukorszintet

Az élelmi rostokhoz a cukorkomponensek is képesek kötődni, így a felszívódásuk jóval lassabb, mintha csak magukban fogyasztottunk volna szénhidrátokat. Amennyiben a szénhidrátok lassabban szívódnak fel, lassabb lesz a vércukorszint emelkedése is. A fogyókúra szempontjából nagyon fontos, hogy ne ingadozzon a vércukorszintünk. Étkezés után, főleg ha nagy mennyiségű szénhidrátot fogyasztottunk, nagyon gyorsan megnő a vércukorszintünk, majd le is esik. Amikor a vércukorszint alacsony, rögtön éhesek leszünk. A nagy mennyiségű étel fogyasztásából nyert energiát pedig a szervezet nem tudja rögtön felhasználni, így ez elraktározódik és zsírpárnák rakódnak le. Ezen kívül megjegyzendő, hogy a nagy mennyiségű inzulin felszabadulása is raktározásra kényszeríti a szervezetet! Az inzulinszint egyensúlyban tartásához naponta ötször-hatszor kis adagokat kell enni, amiknek megfelelő mennyiségű szénhidrátot és fehérjét kell tartalmaznia és a zsírról sem szabad megfeledkezni.

Miben található pektin?

A legjobb természetes pektinforrások:

  • narancs
  • citrom
  • grapefruit
  • alma
  • banán
  • őszibarack
  • sárgarépa
  • bab
  • édesburgonya

Egészséges-e a pektinital?

A természetes forrásokon kívül a mesterséges táplálékkiegészítők is elterjedtek. A boltokban kapható, leggyakrabban almából előálított pektinpor és pektinital is nyugodtan fogyasztható.

Mennyi pektint kell elfogyasztani és hogyan?

Fogyáshoz napi 15 gramm pektint kell elkeverni vízzel, vagy természetes gyümölcslével és lassan meg kell inni. Bármelyik napszakban fogyasztható, a lényeg, hogy étkezések előtt kerüljön a pektin a szervezetbe.

A pektin mellé napi 3 liter víz fogyasztása ajánlott a pektin vízmegkötő hatása miatt. Ez azért fontos, mert a pektin emésztési panaszokat, puffadást okozhat azoknál, akik nem isznak elég vizet mellé.

A pektin mellékhatásai

A hatóságok szerint a pektin egy biztonságos táplálékkiegészítő, ritka esetekben azonban okozhat problémákat. A leggyakrabban előforduló probléma a puffadás és a hasi diszkomfort érzés. A pektin gyümölcsből készül tehát allergén, így aki a citrusfélékre, esetleg az almára allergiás, az ne fogyassza!

A rosttartalmú táplálékkiegészítők rontják a gyógyszerek felszívódását, így érdemes a pektin fogyasztása előtt 1 vagy utána 2-4 órával bevenni azokat. Egyes kutatások szerint a pektin negatívan befolyásolhatja bizonyos depresszió elleni készítmények, szívgyógyszerek, cukorbetegségre szedett gyógyszerek, illetve a karbamazepin hatékonyságát.

Borítókép forrása: Eating Rules

A cikkhez felhasznált források:

http://www.clevelandclinicwellness.com
/Features/Pages/Pectin.aspx

http://www.webmd.com
/vitamins-supplements/ingredientmono-500-pectin.aspx?activeingredientid=500
&activeingredientname=pectin

http://www.livestrong.com/article/535771-dangers-of-fruit-pectin/

Hozzászólások