A reflux tünetei, kezelése, megelőzése, diéta

A reflux tünetei, kezelése, megelőzése, diéta

Mi a reflux?

A betegség az emésztőrendszer felső szakaszának működési zavara, amikor a gyomorsavakkal és egyéb emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom (refluxátum) visszajut a nyelőcsőbe. Itt kellemetlen tüneteket, illetve gyulladást és szövődményeket okoz. Legtöbb esetben a sűrű és folyamatos gyomorégés után szokott jelentkezni, ám csak akkor beszélünk refluxról, ha a tünetei legalább hetente kétszer jelentkeznek. Ennek az az oka, hogy a reflux jelensége, azaz a visszaáramlás, néha természetes módon is megtörténik, például: előrehajolás után, szoros ruházat okozta nagy hasűri nyomás vagy várandós anyukák esetében.

reflux ábra
A refluxos gyomorból visszaáramlik a gyomortartalom
Forrás: superfoodly.com

A reflux tünetei

Gyomorégés

 

A reflux leggyakrabban előforduló tünete. A gyomorégés a szegycsont mögött keletkező, de főleg a hátba kisugárzó égő kellemetlen érzés, ami súlyosabb esetben akár szúró is lehet. A fájdalom a gyomorszáj tájékáról indul ki, de kisugározhat akár a nyakba, a lapockákhoz és a karokhoz. Sokan összekeverik a szívinfarktus tüneteivel, ám a gyomorégés okozta fájdalom nem okoz hidegverejtékezést, légszomjat és mellkasi nyomást. Savlekötő gyógyszerekre a fájdalom enyhül, étkezések után erősödik.

Nem mindenkinél jelentkezik a gyomorégés, van olyan, aki már csak a többi, későbbi tünetekből jön rá, hogy refluxban szenved. Ezt nevezzük csendes refluxnak.

Savas felböfögés

A reflux másik leggyakoribb tünete a folyamatos böfögési kényszer, amikor is a gyomorsavval keveredett gyomortartalom csípős, égető érzést okoz a nyelőcsőben, garatban és a torokban. A betegnek olyan érzése van, mintha gombóc lenne a torkában, megélénkül a nyáltermelődés. A sav „folyamatos” jelenléte a szájüregben a fogak intenzív romlását is okozza.

Nyelőcsövet érintő tünetek

A betegség súlyosabb stádiumában a beteg már nyelési nehézségekre panaszkodhat, ilyenkor már se az étel se a folyadék nem igazán akar lemenni a torkán. Sokan panaszkodnak folyamatos böfögésre, csuklásra, émelygésre, hányingerre.

Légúti tünetek

A refluxátum képes a garaton keresztül a légcsőbe is eljutni, és ott különböző problémákat okozni. Rekedtség, száraz köhögés, illetve idegentest-érzés kíséri a jelenséget, aminek tartós fentállása szakorvosi kezelést igényel. A reflux ugyanis torokgyulladást, arcüreggyulladást, tüdőgyulladást és asztmát is okozhat.

Véres széklet

A betegség kései, komoly stádiumában jelentkezhet véres széklet esetleg hasmenés, ilyenkor mindenképpen orvosi ellátásra van szükség!

 

Súlyvesztés

Az állandó éhségérzet ellenére a beteg nem képes sokat enni és súlyosabb esetben már étvágya sincs, ami fogyáshoz vezet.

Egyéb tünetek

  • megváltozott ízérzés,
  • horkolás,
  • lefekvéskor súlyosbodó fájdalom,
  • rekedtség,
  • kellemetlen szájszag.

A reflux diagnózisa

A gyomorégés és a savas felböfögés állandó jelenléte utal a refluxra, de az orvosok többféle diagnosztikai módszerrel is szeretik megerősíteni a reflux gyanúját.

Terápiás diagnózis

 

A betegség diagnosztizálásra használt leggyakoribb módszer a terápiás diagnózis. A betegek legalább 2 és legfeljebb 12 hétig gyomorsav-termelődést gátló gyógyszereket kapnak. A legtöbb esetben ez protonpumpa-gátló anyagot tartalmaz. Ha a beteg állapota a kezelés hatására javul, akkor a betegség megléte bizonyítást nyert.

A legújabb kutatási eredmények azonban ezt a megközelítést már erősen vitatják, hiszen több olyan betegség, illetve állapot is van, amik nagyon hasonló tüneteket produkálnak a refluxhoz, azonban a kezelésük teljesen más. Ilyen a Helicobacter pylori okozta fertőzés, vagy a különböző gyógyszerek (ibuprofén, gyulladásgátlók) okozta tünetek. Ráadásul a betegek 20%-nál jelentkezik placebo-hatás is, így a reflux diagnózisának felállítása pusztán erre a módszerre alapozva ma már felelőtlenség.

Endoszkópia (Gyomortükrözés)

A tünetek súlyosságának függvényében, a szakorvos endoszkópus vizsgálatot rendel el. A vizsgálat során a páciens egy hajlékony, optikai rendszerrel rendelkező csövet nyel le, amivel vizsgálható a nyelőcső, a gyomorszáj és a gyomor állapota. A legtöbb refluxos beteg esetében a nyelőcső nyálkahártyája ép szokott lenni, amennyiben fekélyek vagy egyéb erózió, gyulladás látható a nyelőcsövön, akkor a reflux diagnózisa 100 %-ban biztos.

A vizsgálat során szövetminta vételére is van lehetőség, azonban a reflux diagnózisának szempontjából az nem olyan hasznos, inkább alkalmas más gyulladást okozó betegségek diagnosztizálására.

Báriumos röntgen

Az endoszkópia bevezetése előtt a reflux diagnosztizálására a kontrasztanyagos röntgent használták. A vizsgálat során a beteggel kontrasztanyagot (báriumot) itatnak, majd megfigyelik annak útját. A vizsgálat sajnos sokszor zárult fals negatív eredménnyel, így a reflux diagnosztizálására nem igazán alkalmas, viszont a betegség okozta szövődmények igen jól követhetőek a segítségével.

pH-vizsgálat

A nyelőcsőben lévő gyomorsav vizsgálatára egy elég jó módszer az ún. 24 órás nyelőcső pH-teszt. A vizsgálat során egy szondát vezetnek a beteg orrán keresztül a nyelőcsövébe, egészen le a gyomorszájhoz. A szonda végén egy kis érzékelő található, amit a savas kémhatás stimulál. A szonda másik végén egy regisztráló műszer van, amit 24 órán keresztül a betegnek magán kell viselnie. A készülék folyamatosan rögzíti, hogy mikor került gyomorsav a nyelőcsőbe.

A vizsgálatnak a kezelés során is nagy szerepe van, ugyanis nagyon jól követhető vele a beteg állapotának alakulása, illetve az állapot stagnálásának esetében az okok felderítésében is nagy szerepe van.

Ennek a vizsgálatnak létezik egy kisebb traumát okozó variánsa is, amikor a nyelőcső alsó részéhez egy kis kapszulát rögzítenek, ami 48 órán keresztül monitorozza az esetleges gyomorsavat a nyelőcsőben. Ez a kapszula 48 óra után magától leválik, majd a széklettel távozik a szervezetből. Az adatokat a vizsgálat során egy, a derékon hordott vezetéknélküli vevőbe továbbítja.

Nyelőcső-impedancia mérés

A feljebb már részletesen tárgyalt vizsgálati módszerhez hasonlóan, itt is a refluxátum jelenlétének kimutatására alkalmas vizsgálatról van szó. Ennél a módszernél elektromos érzékelőket engednek a nyelőcsőbe, amik nem csak a refluxátum folyékony állapotban lévő meglétét, hanem azok légnemű voltát is érzékelik.

Gyomorürülési vizsgálat

A vizsgálat során azt figyelik az orvosok, hogy milyen gyorsan ürül ki az étel a páciens gyomrából. A vizsgálat alapját az a tény szolgáltatja, hogy a refluxos betegeknél általában 20%-nál lassabban ürül ki a gyomor. A vizsgálat során kontrasztanyagot kell a betegnek elfogyasztania, és a gyomor felett egy érzékelővel figyelik az anyag útját, illetve a kiürülés sebességét.

Bernstein-teszt

 

A vizsgálat során egy szondán keresztül a beteg nyelőcsövébe felváltva híg gyomorsavas oldatot, illetve sóoldatot fecskendeznek. Amennyiben a beteg a savas befecskendezéskor a szokásos fájdalmat érzi, akkor bizonyítható a reflux megléte.

A módszert viszonylag ritkán alkalmazzák, mivel azoknál nem alkalmazható, akik nem szoktak fájdalmat érezni.

A reflux kezelése

Gyógyszeres kezelés

A reflux kezelésére számos gyógyszeres megoldás létezik, ezek közül a legismertebb fajták az alábbiak:

Savlekötők (antacidok)

A savlekötők még mindig nagyon fontos szerepet töltenek be a reflux kezelésében. Ezek a gyógyszerek a gyomorban lévő savat közömbösítik. Hátrányuk az, hogy elég hamar, mindössze egy 1 óra alatt kiüríti a gyomorban található savat, ezután a sav újra felhalmozódik. Leghasznosabban étkezés után 1 órával tudja kifejteni hatását, ugyanis ilyenkor erősödnek fel a reflux tünetei.

A savlekötők alumínium, kalcium vagy magnézium alapúak. A kalcium alapú savlekötők, a többitől eltérően növelik a gyomorsavtermelést serkentő gasztrin termelődését. Ezért a kalcium alapú gyógyszerek a sav semlegesítése után, serkentik annak termelődését. A klinikai tesztek alapján ezek a gyógyszerek ugyan nem súlyosbítják a betegséget, de az orvosok nem sűrűn szokták ajánlani őket.

Az alumíniumtartalmú savlekötők székrekedést, míg a magnéziumtartalmúak hasmenést okozhatnak. Amennyiben ezek a mellékhatások megjelennek, érdemes a gyógyszereket cserélni.

Hisztamin antagonisták

 

A hisztamin antagonisták (H2-gátlók) a gyomorsav termelődését gátolják. A gyomorban a hisztamin a nyálkahártya receptoraihoz kapcsolódik, így serkenti a sejteket a gyomorsav termelésére. A hisztamin antagonisták ezeket a receptorokat blokkolják.

A gyógyszert 30 perccel étkezés előtt kell bevenni, ugyanis pont az étkezés után lesz a hatóanyag szintje a legmagasabb a gyomorban, pont akkor, amikor a gyomorsav-termelődés is a legerősebb.

4 különböző hisztamin antagonista hatóanyag áll rendelkezésünkre: cimetidin, famotidin, nizatidin, ranitidin.

Protonpumpa-gátlók

A legmodernebb gyógyszerek közé tartozik, melynek hatóanyagai a gyomor parietális sejtjeiben fejtik ki hatásukat, gátolva a sósavtermelés utolsó fázisát. A hisztamin antagonistákkal szemben a protonpumpa-gátlók hosszabb időre képesek kikapcsolni a gyomorsav termelését. A gyomorégést és a nyelőcsövet is nagyon jól védik ezek a gyógyszerek. A gyógyszercsaládhoz tartozó hatóanyagok: omeprazol, lanzoprazol, pantoprazol, rabeprezol és az esomeprazol.

A legújabb kutatások során azonban a protonpumpa-gátló szerek komoly mellékhatását fedezték fel, miszerint ezek a készítmények akár nyolcszorosára is növelhetik a gyomorrák kialakulásának kockázatát a hosszútávú szedés során. Angliában ötven millió ember szed ilyen készítményeket annak ellenére, hogy már régóta ismerik több mellékhatásukat is: például egy éves szedésük után a vér magnézium szintje vészesen csökkenthet. A Hong Kong Egyetem és a University College London közös kutatása arra mutat rá, hogy a Helicobacter pylori fertőzés megszűnte után szedett protonpumpa-gátlók szintén növelték a gyomorrák kialakulásának esélyét. A protonpumpa-gátlók hatását más, gyomorsavtermelést limitáló gyógyszerek (H2-gátló) hatásmechanizmusával hasonlították össze 63 ezer betegnél 2003 és 2012 között. A kutatók ezután hosszútávú vizsgálatok során követték a betegeket: 3200-an protonpumpa-gátlókat szedtek legalább három évig, míg 22000 beteg hisztamin antagonista szereket szedett. A vizsgált betegek közül 153 esetben alakul ki gyomorrák, náluk azonban egyetlen esetben sem sikerült kimutatni a Helicobacter-fertőzést, viszont folyamatos gyomortájéki gyulladás volt kimutatható. Míg a H2-gátlók esetében semmilyen összefüggést nem találtak a rák kialakulásával kapcsolatban, a protonpumpa-gátlók egyértelműen megduplázták a kór kialakulásának esélyét. Akik minden napos használatra kaptak protonpumpa-gátlókat, azoknál 4,55-ször akkora eséllyel alakult ki a gyomorrák, mint azoknál, akik csak heti egyszer szedtek ilyen szereket. Egy éves használat után a gyomorrák kockázata szintén ötszörösére emelkedett, míg három éves használat után nyolcszorosára. A protonpumpa-gátlók hosszútávú szedése ráadásul sok más betegséget is okozhat, valószínűleg ez az egyik ok arra, hogy a gyomorrák is gyakrabban előfordul a betegek körében.

Prokinetikumok

A prokinetikumok stimulálják a gyomor és a bélrendszer izomzatát. Ennek köszönhetően a gyomor tartalma gyorsabban végighalad a gyomrom, illetve a gyomorszáj záróizma is jobban összehúzódik, így csökkentve a nyelőcsőbe visszajutó refluxátum mennyiségét.

A gyógyszert étkezés előtt 30 perccel, illetve lefekvés előtt kell bevenni.

Habgátak

A habgátak savmegkötő és habképző anyagokból állnak. A gyomorba jutva a tabletta szétesik és a gyomorban hab képződik. A keletkező hab a gyomorsav tetején úszik, így fizikai akadályt képez a refluxátum útjába. Ezen kívül a habban található savlekötő anyag megköti a felesleges savat. A gyógyszert étkezés előtt 30 perccel, valamint lefekvés előtt kell bevenni. A legismertebb ilyen gyógyszer a Gaviscon.

A jól megválasztott gyógyszeres kezeléssel a betegek legalább 80%-nál lehet tünetmentességet elérni, de fenntartó kezelés is szükségessé válhat.

Életmódbeli változtatások

A refluxon főként a diéta, illetve néhány életmódbeli változtatás sokat tud segíteni. Akiknek sűrűn vannak refluxos tünetei nekik az alábbi változtatásokat ajánljuk:

  • Éjszaka érdemes megemelt felsőtesttel aludni! Mivel nappal a refluxátum nyelőcsőbe való feltörekvését a gravitáció is valamennyire ellen tudja súlyozni, éjszaka az ágyban ez nem történik meg, és a sav a nyelőcső magasabb részeibe, akár a garathoz is gondtalan eljut. Ennek megelőzésére érdemes a felsőtestünk alá párnákat rakni, így megemelve azt alvás közben.
  • Lassan együnk! A habzsolás növeli a gyomorsav mennyiségét, így mindenképpen szánjuk elég időt az étkezésre!
  • Naponta kis adagokat fogyasszunk, többször! Egyszerre ne együnk sokat, hanem próbáljunk meg egész nap kis adagokat fogyasztani akár 5-6 étkezésben.
  • Kerüljük a túl forró ételeket! A forró ételek is növelik a gyomorsav-szintet, így mindenképpen érdemes várni az étel kihűlésére.
  • Lefekvés előtt már ne együnk! Az utolsó étkezésünket időzítsük úgy, hogy az a lefekvés előtt 2-3 órával történjen.
  • Sportoljunk! A stressz negatívan hat a gyomorra, a folyamatos idegeskedés is növeli a gyomorsav mennyiségét. A stressz ellen a legjobb módszer a sport, amivel nem csak az idegrendszerünknek és a gyomrunknak, de az egész testünknek jót teszünk.
  • Szokjunk le a dohányzásról! A dohányfüst irritálja a gyomrot, illetve gyengíti a gyomor záróizomzatát.

Diéta

A betegség hosszútávú kezelésének a legjobb módja a helyes étkezés, a megfelelő ételek fogyasztása, valamint a stimulánsok elkerülése.

Ételek, amik hatásosak reflux ellen

Zöldségek

A zöldségek alacsony zsír-, és cukortartalmuknak köszönhetően csökkentik a gyomorsav mennyiségét. Jó hatással vannak a gyomorsav tüneteire az olyan zöldségek, mint a zöldbab, a brokkoli, a spárga, a burgonya, az uborka és a leveles zöldségek.

Gyömbér

A gyömbér gyulladásgátló hatásán kívül, természetes módon csökkenti a gyomorégést. Fogyasszunk gyömbérteát, vagy reszeljük rá ételeinkre.

Zabpehely

A zabpehely rostokban dús táplálék, ami a gyomorban megköti a felesleges gyomorsavat. Emellett nagyon jó ásványi anyag-, és növényi fehérjeforrás.

Gyümölcsök

A nem citrusfélékhez tartozó gyümölcsök nagyon jól enyhítik a reflux tüneteit. Ilyen gyümölcs például: a banán, a dinnye, az alma, a körte.

Sovány húsok

A sovány húsok (tenger gyümölcsei, csirke, pulyka) csökkentik a reflux tüneteit.

Tojásfehérje

A tojásfehérje, illetve általánosságban elmondható, hogy a fehérjék csökkentik a gyomorégést. A tojássárgájától azonban óvakodni kell, mivel a gyomorsav felszaporodását okozza.

Egészséges zsírok

Az avokádó, a dió, a lenmag, az olívaolaj, a szezámolaj és a napraforgóolaj mind az egészséges zsírok közé tartoznak, és amellett, hogy csökkentik a gyomorsav szintjét, számos más jótékony tulajdonsággal is rendelkeznek.

 

Ételek, amiket el kell kerülni

 

Zsíros ételek

A zsíros ételek emésztése jóval tovább tart, így több gyomorsav termelődik a folyamat közben, valamint gyomorszáj záróizma is elernyed, így több refluxátum tud feljutni a nyelőcsőbe.

A következő magas zsírtartalommal rendelkező ételeket kell elkerülni:

  • olajban sült ételek,
  • magas zsírtartalmú tejtermékek,
  • zsíros sültek, marha-, és sertéshús,
  • bacon,
  • sütemények,
  • chipsek,
  • krémes mártások, sajtöntetek.

 

Paradicsom és déligyümölcsök

A legtöbb gyümölcs és zöldség segít a reflux tüneteinek leküzdésében, azonban a paradicsom és a citrusfélék a legtöbb esetben csak rontják a tüneteket!

Csokoládé

A csokoládéban található metil-xantin nevű anyag elernyeszti a simaizmokat, ezért fokozza a reflux tüneteit.

Fűszeres ételek

A fűszeres ételek fokozzák a gyomorégés tüneteit, így érdemes elkerülni a fogyasztásukat.

Koffein

A koffein és a kávé savas kémhatásúak, így fokozzák a reflux tüneteit.

Menta

A menta és a menta ízesítésű ételek, italok növelik a gyomorsavszintet, így kerülni kell a fogyasztásukat.

Szénsavas üdítőitalok

Ahogy már a nevükben is benne van a szénsavas üdítők nagymennyiségű szénsavat tartalmaznak, így nagymértékben rontják a reflux tüneteit, fogyasztásuk szigorúan tilos!

Alkohol

Az alkohol is növeli a gyomorsavszintet, illetve lazítja az izmokat, megnövelve a nyelőcsőbe való visszaáramlást.

Műtéti kezelések

Amennyiben a diéta és a gyógyszerek nem elég eredményesek, akkor van lehetőség a betegség műtéti kezelésére is. Ezekre legtöbbször akkor van szükség, ha a betegségnek szövődményei jelentkeznek.

A leggyakoribb eljárás a Nissen-fundoplikáció, ami egy laparoszkópos műtét. A beavatkozás során a gyomor felső részét a nyelőcső alsó részéhez rögzítik, így erősítve meg a záróizomzatot.

A beavatkozás nagyon hatékony, a betegek több mint 80 %-nál javulnak a tünetek, azonban sokaknak még a beavatkozás után is szüksége van gyógyszerekre.

Endoszkópos kezelések

 

A legújabb kezelési módszerek az endoszkópián alapulnak. Mindegyik kezelésnek az a célja, hogy a záróizmot jobban összeszűkítsék, így akadályozzák meg a refluxot. Többfajta variációja is létezik:

  • Klasszikus endoszkópia: A záróizmot varrással szűkítik.
  • Rádiófrekvenciás: A nyelőcső alsó részét, a záróizom fölött rádióhullámmal roncsolják. A szöveten hegek jönnek létre, amik később összehúzódnak és a környező szövetek meghúzzák, így szorítva a záróizmon.

Ezen kezelések előnye az, hogy nem igényelnek kórházi bentlétet, viszont a hatékonyságuk még mindig vizsgálat alatt van, így alkalmazásuk nem igazán elterjedt.

Gyógyulási esélyek

A betegség és a tünetei a megfelelő életmódbeli változtatásokkal, tudatos diétával, és gyógyszeres kezeléssel igen jól karbantartható. A szövődmények a tünetek szintentartásával megelőzhetőek.

A reflux szövődményei

Fekély

A nyelőcsőbe visszaáramló sav irritálja és marja a nyelőcső nyálkahártyáját. Erre a szervezet gyulladással válaszol. Ha a maró hatás tartós, és a gyulladás mélyebbre hatol a nyelőcső szövetében, akkor fekélyek jönnek létre. A fekélyek nagyon veszélyesek, mivel később akár bevérzéseket is okozhatnak. A fekélyek jelentkezhetnek a nyelőcsőben, de a akár a gyomorban is, a gyomorfekély nagyon gyakori szövődménye a betegségnek.

Szűkületek

A folyamatos marás hatására hegesedés indul be, a hegek pedig idővel szűkületeket hoznak létre a nyelőcsőben. Ez olyan súlyossá is válhat, hogy az étel elakad a nyelőcsőben, és csak orvosi segítséggel válik eltávolíthatóvá.

Berrett-nyelőcső

A refluxátumban található epetartalom változást okoz a nyelőcső szöveteiben. A hengerhám szövetek hajlamosak lesznek a rosszindulatú daganatokra, ami 30-40 %-os eséllyel ki is alakul. A Berrett-nyelőcső a betegek 10 %-nál, körülbelül 10-15 év alatt alakul ki. A daganat megelőzhető 2-3 évente elvégzett szövettani vizsgálatokkal.

Asztma

A nyelőcső alsó részében rengeteg ideg található, amik kapcsolatban állnak a tüdő idegeivel. Ha a gyomorsav túl sokáig stimulálja a nyelőcső idegeit, az tovább haladva a tüdőt is irritálja, köhögésre kényszerítve azt. A folyamatos köhögés pedig asztmás rohamokhoz vezet.

Torok és gégegyulladás

A refluxátum néhány esetben egészen a torokig eljut, ahol torokgyulladást, illetve hangszálgyulladást okozhat.

Tüdőgyulladás

 

A torokból és a gégéből a refluxátum le tud folyni a tüdőbe. Ezt a folyamatot aspirációnak nevezik. Az aspirációt követhetik tünetek is, ilyenkor köhögést és fulladásérzést okoz. Az aspiráció azonban nem mindig okoz tünetet, és a hosszantartó aspirációval a tüdőbe fertőzés jut le, ami tüdőgyulladáshoz vezet.

Arcüreggyulladás

A garat kapcsolatban áll az orrüregekkel, így a fertőzés nem csak a tüdőbe, de az arcüregbe is fel tud jutni.

A reflux okai

A refluxot általában nem egy, hanem több tényező együttes megléte okozza. A legtöbb esetben a megnövekedett savtermelés a fő okozó, de ez sem érvényes minden egyes érintettre. A refluxot a nyelőcső alsó részén lévő záróizom gyengesége okozza, ami így visszaengedi a nyelőcsőbe a gyomortartalmat.

A reflux fő okai:

Záróizom gyengeség

Az alsó záróizom a nyelőcső egy speciális szakasza, ami egy izomgyűrűből áll. Ez biztosítja a zárást a gyomor és a nyelőcső között. Ez az izom az idő nagyrészében aktív, csak a nyelés pillanatában enged el néhány másodpercre.

Sok refluxban szenvedő betegnél a záróizomzat működési zavaráról beszélhetünk. Általában két eset fordul elő: az egyik, amikor az izom nagyon gyengén zár és a gyomortartalom visszaszivárog, a másik pedig az, amikor nyelés után nem zár azonnal az izom és hosszabb idő akár egy perc is eltelhet úgy, hogy a rendszer nyitott állapotban marad. A refluxos betegek nagyrészénél inkább az előbbi szokott problémákat okozni, de előfordulhatnak pillanatnyi gyengeségek is, ami csak refluxhoz hasonló tüneteket generálnak, de nem jelenti a betegség meglétét.

Rekeszsérv

Nincs ugyan szoros összefüggésben, de sok refluxban szenvedő betegnek van rekeszsérve. A rekeszsérv a rekeszizom alsó részének elváltozása, aminek hatására a gyomorszáj kitágul, és a nyelőcső záróizmai képtelen a megnövekedett nyílást kompenzálni.

Nyelőcső perisztaltika gyengülése

Perisztaltikának hívjuk azt a folyamatot, amikor a nyelőcső összehúzódásokkal és elernyedésekkel tolja le a táplálékot a gyomor felé. Akinél ezzel probléma van, ott a nyelőcső képtelen visszatolni a gyomorsavat a gyomorba. Sokaknál maga a mozgás is sokkal gyengébb, és a gyomorhoz éri már szinte alig van perisztaltika. A dohányosoknál a dohányzás csökkenti a nyelőcső perisztaltikáját, így ők kimondottan veszélyeztetettek.

A gyomor túl lassú kiürülése

A reflux tünetei általában étkezés után a legerősebbek. Az étkezés után megnő a gyomorsav szintje, és ha a táplálék lassabban ürül ki a gyomorból, erősebbek lesznek a reflux tünetei.

A lassú ürülést számos gyógyszer is okozhatja, ilyenek például: a narkotikumok, a triciklikus antidepresszánsok, a kalciumcsatorna-blokkolók, a progeszteron, a nikotin és a lítiumtartalmú gyógyszerek.

Borítókép forrása: curejoy.com

Források:

heathline.com, medicinenet.com, webmd.com

https://www.theguardian.com/science/2017/oct/31/
acid-reflux-drug-linked-to-more-than
-doubled-risk-of-stomach-cancer-study

Hozzászólások