A méhnyakrák tünetei, kezelése és megelőzése

A méhnyakrák tünetei, kezelése és megelőzése

A méhnyakrák a méhszájon, a méh alsó, elkeskenyedő részén kialakuló daganatos megbetegedés, amelyet 99 százalékban valamilyen magas rizikójú HPV-fertőzés okoz. 

A méhnyakrák tünetei, jelei

A méhnyakrák általában hosszú évek, akár 10-20 év alatt fejlődik ki, a daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó rákos elfajulás, CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia előzi meg. A méhnyakrák tünetei jellemzően nagyon eltérőek a késői és a korai stádiumban, mivel a betegség a korai stádiumban nagy általánosságban tünetmentes, esetleg hüvelyi vérzés vagy fájdalom fordul elő. 

Cervikális intraepiteliális neoplázia (Korai méhnyakrák)

mehnyakrak
A korai méhnyakrák stádiumai
Forrás: SlideShare

A korai méhnyakrák a HPV-fertőzés egyik olyan típusa, amely potenciálisan vezethet méhnyakrák kialakulásához, de legalábbis mindenképp fontos komolyan venni. Ez a típus leggyakrabban a rákszűrések során derül ki, fizikai tünetei általában nincsenek.

Ez a betegségtípus a fiatal nőket érinti, általában a 25-35 év közötti korosztálynál diagnosztizálják. Sajnos ez a korosztály, annak ellenére, hogy szexuálisan aktív, nem jár megfelelő gyakorisággal rákszűrésre, így gyakran előfordul, hogy már késői stádiumban fedezik csak fel a betegséget. A szövetek állapotáról mikroszkópos vizsgálatokkal bizonyosodnak meg, illetve többféle szövettenyésztéses eljárást is használnak a megfelelő diagnosztika érdekében. Az orvos az esetek többségében antibiotikumos vagy antiszeptikus kezelést javasol, súlyosabb esetekben kisebb műtétekre is szükség lehet, legsúlyosabb esetben a méhet is el kell távolítani.

Három típusát különböztetjük meg:

*I. típus: CIN1, enyhe, rendellenes szövetképződési zavarok. Ez a típus spontán gyógyulásra is hajlamos.

*II. típus: CIN2, középsúlyos, rendellenes szövetképződési zavarok. Ebben az esetben a sejtek 50 százaléka még egészséges.

*III. típus: CIN3, súlyos szövetképződési zavarok. Itt már nem találunk egészséges sejteket, de áttét még nem alakult ki a környező sejtekbe. 14 százalékban alakul tovább rákká.

mehnyakrak
A méhnyakrák tünetei
Forrás: Max Healthcare

Korai tünetek

Szokatlan vérzés

A méhnyakrák első tünete lehet a nem menstruációhoz kapcsolható vérzés. A tünet általában szexuális aktusok után jelentkezik mint hüvelyi eredetű vérzés, a vér ebben az esetben élénk piros. A menopauza utáni vérzés szintén jelezhet méhnyakrákot. Mindkét tünegyetüttes esetén forduljunk orvoshoz!

Hüvelyfájdalom és folyás

A gyakran jelentkező hüvelyi folyás és a rossz szagú, sárgás, esetleg véres váladék szintén intő jel lehet, illetve a szexuális aktus után jelentkező hüvelyi fájdalom esetén is érdemes felkeresni a nőgyógyászunkat! A fájdalmas vizeletürítés is a méhnyakrák korai tünetei közé tartozik!

Az előrehaladott stádiumú méhnyakrák tünetei

Alhasi- és deréktáji fájdalom

Amennyiben a méhnyakon kialakult daganat növekedni kezd, egyre gyakoribb és erősebb alhasi-, illetve deréktáji fájdalmak jelentkezhetnek a betegnél. Mivel a méhnyak elzáródása a menstruációs vér távozását is megakadályozza, méhüregi fertőzések alakulhatnak ki, amik akár szepszishez is vezethetnek.

Székelési- és vizeletürítési problémák

A méhnyakon növekvő daganat a húgyvezetéket is nyomhatja, így vizeletpangást okozhat a vesemedencében. Szintén jelentkezhet inkontinencia, azaz vizelettartási problémák léphetnek fel az előrehaladott stádiumban lévő betegeknél. Székrekedés és szorulás is jelentkezhet.

Egyéb tünetek

A méhnyakrákos betegek gyakran tapasztalnak étvágy-, illetve testsúlycsökkenést, amely gyakran energiahiánnyal és fáradtságérzettel párosul. Előfordulhat az is, hogy a beteg egyik lába bedagad, illetve nagyon gyakori tünet a szexuális aktus kiváltotta fájdalom is. 

A tünetek, főleg a hüvelyi folyás és fájdalom, más betegségekre is utalhatnak, de a hüvelyi vérzést komolyan kell venni, mivel ez a méhnyakrák egyetlen korai tünetei, amelyet könnyen észlelhetünk! Ebben az esetben mindenképp forduljunk nőgyógyászhoz!

A méhnyakrák kialakulása

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg, ezek tipizálására a már ismeretett CIN-skálát alkalmazzák. Ilyenkor a normálistól eltérő megjelenésű, méretű,  számú sejtek jelennek meg a méhnyakon. A szöveti elfajulás leggyakrabban a 25-40 éves korosztálynál alakul ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Amennyiben nem észlelik időben, a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már invazív méhnyakrákról beszélünk. A méhnyakrák leggyakoribb típusa a laphámsejtes karcinóma, ami a méhnyak felszínét borító hámsejtekből alakul ki, a megbetegedések 80 százalékát adja. A második gyakori típus az adenokarcinóma, amely a méhnyak mirigyeit alkotó sejtekből ered. A méhnyakrákos esetek 3-5%-ában mindkét sejttípus tumoros elváltozása jelen lehet. 

A méhnyakrák lehetséges okai és kockázati tényezői

Az Amerikai Rákellenes Társaság a méhnyakrák kockázati tényezőiként az alábbi listát közölte:

*HPV-fertőzés,

*dohányzás,

*chlamydiafertőzés,

*HIV-fertőzés,

*stressz,

*(korai) hormonális fogamzásgátlás,

*korai első terhesség,

*hormonkészítmények szedése,

*sok szexuális partner,

*gyakori ivarszervi gyulladások,

*méhnyakrákos megbetegedések a családon belül.

Nőgyógyászati vizsgálat: mire számíthatunk?

A rendszeres nemi életet élő nőknek évente minimum egyszer el kell látogatnia nőgyógyászati szűrővizsgálatra, mivel ezzel a méhnyakrák és más betegségek  kialakulásának kockázata is minimalizálható! A méhnyakrákszűrés legfontosabb mozzanata a méhszáj felszínéről és a nyakcsatorna kezdetei szakaszáról végzett mintavétel (citológia), amelynek során elkülöníthetők az egészséges sejtek, illetve a kóros elváltozások is diagnosztizálhatóak. Emellett a nőgyógyászati vizsgálatnál természetesen tapintással, ritkábban ultrahang vizsgálattal is ellenőrzik a méh és a petefészek állapotát. Sok nőgyógyászati rendelőben elvégzik a kolposzkópos szűrést is, amelynek során egy speciális mikroszkóppal megvizsgálják a hüvelyfal és a méhszáj felületét. A kóros elváltozások a vizsgálat során gyulladásra, HPV-fertőzésre, esetleg daganatos elfajulásra utalhatnak. Amennyiben a citológia vagy a kolposzkópia nem megfelelő eredményt mutat, további vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy az észlelt elváltozás ártalmatlan, gyulladásra utal, esetleg daganatmegelőző állapot vagy már daganat-e. Kiegészítő vizsgálatként ma már a HPV-tipizálást is használják egyes helyeken.

Amennyiben tartósan fennáll egy magas kockázatú HPV-törzs jelenléte a szervezetben, szövettani vizsgálatot kell végezni. A szövettani vizsgálatot helyi érzéstelenítéssel végzik, az eltávolított anyag vizsgálata pontos információt adhat az elváltozás milyenségéről. A műtéti beavatkozás szükségtelen abban az esetben, ha csak rákmegelőző állapot mutatható ki a kimetszett szövetdarabban. Amennyiben azonban a rákot megelőző állapot eléri a minta széleit, további beavatkozás is szükséges, amelyet konizációnak nevezünk. Ilyenkor a méhnyakból egy kúp alakú minta kerül kimetszésre, amelyet tovább vizsgálnak szövettanilag. Súlyos rákmegelőző állapot esetén a méh eltávolítása válhat szükségessé, rosszindulatú daganat esetén a méh eltávolítása elkerülhetetlen.

A méhnyakrák kezelése, gyógyítása

A méhnyakrák súlyossági fokozatait a Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség osztályozza, a besorolás gyakorlatilag megfeleltethető a rosszindulatú daganatok osztályozásának. Ez alapján a méhnyakrák stádiumai és az ezekhez kapcsolódó kezelési módok a következők

kep
A méhnyakrák stádiumai képekben
Forrás: lockerdome.com

Korai stádium

A korai stádiumban diagnosztizált méhnyakrák sikeresen kezelhető. A kezelés módja attól függ, hogy milyen stádiumban és állapotban diagnosztizálták a rákot. A kezelésnél szem előtt kell tartani az életkort, a családi állapotot, illetve az általános egészségügyi állapotot is. Amennyiben az elváltozás még a méhnyak hámján belül esik, a teljes gyógyulás egyszerű műtéti beavatkozással, a már említett konizációs módszerrel eltávolítható.

I.-IIA. stádium

Súlyosabb esetekben már mindenképp műtéti kezelés szükséges a daganat eltávolítására. A műtét típusa az elváltozás típusától és helyétől is nagyban függ, illetve figyelembe kell az is venni, hogy szeretne-e még gyermeket a beteg, mivel a legbiztosabb módszer a rák terjedésének megakadályozására mindenképp a méheltávolítás (hiszterektómia). Amennyiben azonban nem feltétlenül szükséges, általában csak a méhszájat és a közeli nyirokcsomókat távolítják el. A méhnyakrák esetén gyakran szükség van sugárterápiára, amelyet műtéttel kombinálva is használnak a rákos sejtek elpusztítására. Méhnyakrák esetén általában hüvelyi besugárzást alkalmaznak, de a kismedence külső besugárzására is sor kerülhet egyes esetekben. A dohányzás elhagyása nagyon fontos!

IIB.-IIIA. és IIIB. stádium

A kemoradioterápia a kemoterápia és a sugárterápia kombinációja, ami korai, illetve végstádiumú méhnyakrák esetében is alkalmazható. A kemoterápiát önmagában csak előrehaladott méhnyakrák esetén használják kezelési módként. A kemoterápia alkalmazása után általában nincs szükség méheltávolításra. Ebben a stádiumban fontos a beteg tüneti kezelése: a fájdalomcsillapítás, a vérzés elleni gyógyszerezés, illetve a bakteriális fertőzések hatékony kezelése. A kemoterápia a besugárzások számától függően különböző tüneteket okozhat, a kezelés alatt és után is fontos gyógyulási tényező a dohányzás elhagyása, a megfelelő életvitel, illetve a higiéniára való odafigyelés.

IV. stádium

A távoli áttétes betegek tünetei mérsékelhetőek kemoterápiával, a teljes gyógyulás azonban csak nagyon ritka esetben fordul elő.

A méhnyakrák megelőzése

HPV-oltással a leggyakoribb és leginkább veszélyes nagykockázatú HPV-típusok, amelyek a rák kialakításáért felelősek, elviekben megelőzhetőek. A rendszeres szűrővizsgálatokat azonban az oltás sem váltja ki! Minden szexuálisan aktív nőnek évi legalább egyszer kőtelező részt venni nőgyógyászati vizsgálatokon annak érdekében, hogy a nemi úton terjedő betegségek kialakulását elkerüljék!

Vitaminok

Amennyiben az szervezetünkben megfelelő mennyiségben találhatóak meg bizonyos mikrotápanyagok, így a C-vitamin és az E-vitamin, sokkal gyorsabban képesek vagyunk legyőzni bizonyos vírusfertőzéseket, így a HPV-fertőzést is. Klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy azoknál a nőknél, akik megfelelő mennyiségű C-vitamint juttatnak be a szervezetükbe, sokkal rövidebb ideig van jelen a méhnyakrákot kialakító HPV-kórokozó, így sokkal kisebb az esélyük a méhnyakrák kialakulására is. Napi 5mg folsav bevitele ötödrészére csökkentette a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Az antioxidánsokat, főleg a karotinoidokat is érdemes megemlíteni a méhnyakrák megelőzésének érdekében, mivel ezek védik a szervezetet a reaktív szabadgyökök által kiváltott oxidatív stressz ellen. A zöldségfogyasztás egyes kísérletek szerint 56 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Fogyasszunk tehát sok répát, paradicsomot, bogyós gyümölcsöt és citrusfélét, ezzel is segítve immunrendszerünket a fertőzések legyőzésében!

Hasznos tudnivalók

A világon évente 500 000 új méhnyakrákos esetet regisztrálnak, Magyarországon évente mintegy 1300-1500 új beteggel lehet kalkulálni.

Öröklődő genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában: bizonyos fehérjéket kódoló génvariánsok előfordulása sokszorosára növelheti a betegség kialakulásának esélyét. Amennyiben tehát tudjuk, hogy a családban van hajlam a méhnyakrák kialakulására, minél előbb konzultáljunk orvosunkkal, így szintén megelőzhetjük a bajt.

Borítókép forrása: sagliksever.com

Források: 

http://www.webmd.com/cancer
/cervical-cancer/cervical-cancer-topic-overview

https://www.medicalnewstoday.com/articles/159821.php

 

Hozzászólások