A kanyaró tünetei, kezelése, védőoltás

A kanyaró tünetei, kezelése, védőoltás

Mi a kanyaró?

A kanyaró egy csak embereket fertőző, vírus okozta megbetegedés. Aki kapcsolatba kerül a fertőzéssel, az majdnem 100%-os valószínűséggel meg is fertőződik. A betegség cseppfertőzéssel terjed, a vírusok a fertőzött személy váladékaival ürülnek, azaz a beteg köhögésével és tüsszentésével kerülnek a kórokozók a levegőbe, illetve nyál útján is átjuthatnak más emberekbe. A kanyaró vírusa körülbelül két órán át képes életben maradni bármilyen felületen, így a közös pohár, vagy egyéb tárgy használata növeli a fertőzés kockázatát. A gyermekeknél, főleg a fejlődő országokban a vezető halálozási okok között szerepel a kanyaró.

A kanyaró tünetei

A fertőződés után egy 9-11 napos lappangási időszak következik, ekkor álalános tünetek még nem jelentkeznek, ezután azonban nagyon jellemző tünetek jelentkeznek, amelyek a következők:

A Koplik-folt
A Koplik-folt a fogíny közelében
Forrás: wikipedia.com
  • Köhögés: a betegség első tünetei a hurutos tünetek, amiben az egyik legjelentősebb a száraz köhögés és a vérbő garat.
  • Láz: a köhögéssel együtt megjelenik a magas láz is (akár 40 fok fölötti), ami a betegség végéig folyamatosan fennáll. 
  • Fényérzékenység: a beteg gyermek kerüli a fényt, nagyon levertté válik, rossz a közérzete.
  • Kiütésekelőször a nyálkahártyákon, azaz a szájban és a garatban jelennek meg a jellegzetes, pirosas-barnás kiütések, körülbelül a fertőzést követő 14. napon és ilyenkor válik láthatóvá a Koplik-folt, ami gennyes közepű, fehéres-kékes kiütéskként jelenik meg a száj-, és a torok nyálkahártyáján. A kiütések akár egy hétig is megmaradatnak. A pörsenések általában a fül mögött jelennek meg először, majd innen terjednek tovább a nyakra és az arcra, illetve ezután az egész testre.
  • Orrfolyás
  • Kötőhártya-gyulladás, dagadt, nedvedző szemek
  • Könnyezés
  • Gyakori tüsszögési inger
  • Fájó ízületek és izmok

A felsorolt tünetek mellett gyakran jelentkezik láz, amely akár 40 fok fölé is ugorhat: ebben az esetben mindenképp kezdjük meg a lázcsillapítást, mivel ilyen hőfokon a testünnket felépítő fehérjék már konformációváltozást szenvedhetnek és elpusztulhatnak. A láz általában korai tünetként jelenik meg, majd csökken, de a pörsenések megjelenése sorá újra felszökhet. 

A kanyaró lefolyása és diagnózisa

A vírusok a fertőzést követően a legközelebbi nyirokcsomóban szaporodnak, majd körülbelül 48 óra után innen terjednek tovább az érrendszeren keresztül. Egy héttel később a kórokozók felszaporodnak a vérben és ekkor fertőzik meg a bőrt és a légutakat. Ilyenkor jelentkeznek a kiütések, illetve a köhögés és a légcsőhurut is ebben a stádiumban jelenhet meg. A vírus az adaptív immunrendszer legfontosabb sejtes elemeit, a T-limfocitákat is megtámadja, így az immunvédekezés gyengül kanyarófertőzés idején, a beteg immunszupresszált állapotba kerül, amelynek következtében gyakoriak a másodlagos fertőzések is. Az immunrendszer először IgG típusú, általános hatású ellenanyagokat termel, majd az izotípusváltás után IgM típusú ellenanyagok is termelődnek.

 

A típusos kanyaró lefolyása

A típusos kanyaró első tünetei a fertőzést követő 10-14. nap környékén jelennek meg, általában kötőhártya-gyulladás, illetve felsőlégúti tünetek, gyulladás jelentkezik. Ehhez általános levertség és fájdalom, illetve akár 40 fok feletti láz is társulhat. A száj-, és a torok nyálkahártyáján megjelenhetnek a Koplik-foltok, megelőzve a testen megjelenő több kiütést. Előbbiek egyértelműen a kanyaró tünetei, tehát ezek alapján a diagnózist az orvos már könnyen felállítja, a megelőző tünetek akár himlőre és egyéb lázas megbetegedésekre is utalhatnának. Ezt követi a kiütéses fázis, amely, mit már említettük a fül mögött kezdődik. A tüneteket gyakran kíséri a nyirokcsomók gyulladása is. A betegség lefolyása gyermekeknél általában gyorsabb. Komplikációk nélkül a tünetek egy-két hét alatt elmúlnak és egész életünkre védettséget  szerzünk a vírus ellen.

Atípusos kanyaró lefolyása

A nem típusos kanyaró többféle módon is jelentkezhet. Az anyatejes csecsemők vagy antitesttel kezelt betegek enyhébb tüneteket mutathatnak. Immunszupresszált beteg esetén a fertőzés lefolyása szintén eltérhet a fent leírtaktól, náluk például teljesen elmaradhatnak a pörsenések is. Az immunrendszer alulműködését okozhatja veleszületett immunhiány, daganatok, egyes fertőzések, illetve szervátültetés előtt az immunrendszer mesterséges gyengítése is, amelyet azért végeznek, hogy a szerv kisebb eséllyel lökődjön ki. A gyenge immunrendszerrel rendelkezőknél a kanyaró lefolyása lassabb és a tünetek is súlyosabbak, több komplikáció is jelentkezhet.

Diagnózis

A diagnózis általában tehát a tünetek felismerése alapján történik, ez azonban az atípusos kanyaró esetén elég nehéz, így általában éppen a komoly eseteket nem részesítik megfelelő kezelésben. Amennyiben a tünetek nem egyértelműek, a legbiztosabb diagnózist a szérumvizsgálat nyújtja. A szérumban keresik mind az IgM, mind az IgG antitesteket, a vizsgálat azonban csak a kiütések megjelenése után ad csak kielégítő eredményt. A speciális vírusdiagnosztika a vírus RNS-ének izolálását takarja, ami azonban meglehetősen nehézkes feladat. Amennyiben azonban a vérvizsgálat a fehérvérsejtek számának csökkenését mutatja ki, különösen a limfociták, és az eozinofil granulociták száma csökken, és megritkulnak a vérlemezkék is, általában kanyaróra következtethetünk. Az agy fertőzöttsége esetén az agy-gerincvelői folyadékban megnő a fehérjék és a limfociták koncentrációja, ez szintén árulkodó jel lehet. 

A kanyaró oka, kórokozója

A betegséget a Paramyxovírusok családjába tartozó vírus okozza, amely kizárólag az emberben fordul elő. A WHO nyolc törzset (A-H) és 23 genotípust tart számon, amelyeknek a mutációs rátája alacsony, a fertőzési vonalak tehát világszerte jól követhetőek. A stabil genotípusok lehetővé teszik a hatékony oltások kifejlesztését, mivel az oltás által indukált antitestek főleg a vírus felszíni proteinjei ellen irányulnak. A vírus érzékeny a külső hatásokra, így az UV-sugárzásra, a zsíroldókra és fertőtlenítőszerekre is, a levegőn pedig maximum két órán át éli túl, eddig fertőzőképes. A vírus cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezéssel adható tovább, a bőrkiütések megjelenése előtt már 3-5 nappal fertőz, a légutakon keresztül vagy a szem nyálkahártyáján át jut be a szervezetbe. 

A kanyaró kezelése

A kanyaró kezelésére nincsen antivirális szer, semmilyen más speciális kezelés sem létezik a gyógyításra. A tünetek csillapítására van csak lehetőség, illetve a következő tanácsokat érdemes betartani:

  • A beteg számára ajánlott a fokozott folyadékbevitel a kiszáradás elkerülése érdekében.
  • Amennyiben magas láz jelentkezik, azt mindenképp csillapítani kell, gyógyszeres úton.
  • A betegnek a tünetek megjelenése során ágynyugalomra van szüksége.
  • Érdemes C-vitaminnal segíteni az immunrendszert.
  • A WHO kanyaró fertőzés esetén az A-vitamin fokozott bevitelét ajánlja, mivel ez segíthet a tünetek leküzdésében.
  • A betegnek nem szabad közösségbe mennie, amíg meg nem gyógyul teljesen!
  • A Ribavirin nevű vírusellenes szer in vitro hatékonynak bizonyult a kanyaróvírus ellen, de a klinikai tanulmányok hiányoznak.
kanyarós kiütés
A kanyaró okozta kiütések
Forrás: hvg.hu

Természetes kezelési módszerek

 

Kamilla:
A kamilla nyugtatja a bőrt, így érdemes kamillás forró fürdőt venni, de természetesen a kamillatea fogyasztása is hatásos, hiszen gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik.

Citromos víz:
A citromos víz segít helyreállítani a szervezet elektrolit egyensúlyát
, illetve vitaminokkal látja el a beteg szervezetet, erősíti az immunrendszert.

Édesgyökér:
Az édesgyökér mézzel keverve kiváló köhögéscsillapító szer lehet.

Kókuszolaj:
A bőrre kenve a kókuszolaj nyugtatja és táplálja a kiütésekkel teli bőrt, gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé.

A kanyaró megelőzése, védőoltás

A kanyaró elleni védőoltás hazánkban kötelező, minden 15 hónapot betöltött kisgyermeknek beadják.  Az oltóanyag nem csak a kanyaró, de a rubeola és a mumpsz ellen is védelmet nyújt (MMR-oltás). Az oltás élő, legyengített kórokozókat tartalmaz, ami nagyon biztonságosnak mondható, csak nagyon ritka esetben okoz bármilyen tünetet is, általában csak az oltás körüli gyulladásos, duzzadásos tünetek jelentkeznek, esetleg lázas tünetek lehetnek néhány napig az oltás beadása után. Az emlékeztető oltást  11 éves korban szokták adni, de természetesen ez bármikor pótolható.

Számos nyugat-európai országban és Amerikában is felröppennek olyan hírek, hogy összefüggést találtak az MMR-oltás és az autizmus között. Ennek hatására oltásellenes közösségek jönnek létre, akik megtagadják a kötelező oltások felvételét. Emiatt még a fejlett országokban is néha felütik a fejüket kisebb kanyarójárványok. Több kutatás is bebizonyította, hogy nem mutatható ki ilyen összefüggés, így a kötelező oltások beadatása mindenképpen ajánlott a gyermekek számára.

Az immunhiányos betegeket nem lehet oltani. Ha elkapják a kanyarót, akkor amennyiben három napon belül emberi antitesteket kapnak a betegség ellen, akkor a kanyaró kitörése megakadályozható, vagy enyhe lefolyásúvá tehető. Jelenleg nem rendelkezünk elegendő ismerettel a kanyaró terhesség alatti hatásáról. Az anyánál a betegség megnövelheti a komplikációk kialakulásának esélyét, illetve koraszüléshez vagy vetéléshez vezethet. Az újszülött nem minden esetben kapja el az anya betegségét születés közben, ha azonban ez mégis bekövetkezik, súlyos komplikációk léphetnek fel a babánál. Az MMR-oltás terhesség alatt ellenjavallt.

A kanyaró szövődményei

A legtöbb kanyarós beteg általában semmilyen komplikációt nem tapasztal, mindössze az esetek 220-30 százalékában jelentkeznek mellékhatások.  Az enyhébb szövődmények közé tartozik a hányás, hasmenés, középfülgyulladás, illetve a kötőhártya-gyulladás, de emellett sok más komplikáció is jelentkezhet. A kanyaró legsúlyosabb szövődménye az agyvelőgyulladás, illetve ezeket kísérő idegrendszeri tünetek.  Az okozott károk marandóak lehetnek, illetve a fejletlen országokban ez a szövődmény okozza a halálesetek többségét.

A legyengült immunrendszert bakteriális fertőzések támadhatják meg, így a beteg szenvedhet tüdőgyulladásban, hörghurutban, májgyulladásban, amelyek akár halálosak is lehetnek. A kanyaró esetén a halálozási ráta fejlett társadalmakban viszonylag alacsony, körülbelül 1:20.000-hez, míg a fejlődő országokban ez körülbelül 1:1500-hoz, ami annak tudható be, hogy ott nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű antibiotikum a tüdőgyulladás kezelésére, ami a leggyakoribb másodlagos fertőzés és vezető halálozási ok kanyarós megbetegedések esetén.

A kanyaró története

 

A kanyaróról szóló első feljegyzések a 7. századból egy zsidó orvostól, Al-Yehuditól származnak, míg az első ember, aki valóban leírta a betegséget, egy perzsa orvos volt, aki a kanyarót veszélyesebbnek tartotta, mt a himlőt.  A középkorban számos kanyarójárvány volt, amelyek sok halálos áldozatot is követeltek. Az európai hódítók az Újvilág meghódításakor rengeteg betegséget hurcoltak be Amerikába: így a feketehimlőt, szamárköhögést, a tífuszt, illetve a kanyarót is, amibe az őslakosok nagy része bele is halt, mivel korábban szervezetük még nem találkozott ezekkel a kórokozókkal, így immunitás sem alakult ki ellenük

Thomas Sydenhams angol lelkész már a 17. században képes volt megkülönböztetni a kanyarót a skarláttól és más lázzal járó betegségektől. Először a 18. században egy skót orvos Francis Home ismerte fel, hogy a kanyaró különbözik a himlőtől. A betegséget sokáig vizsgálták, voltak mesterséges fertőzések, de a kórokozót csak 1954-ben sikerült izolálni.  Az első oltóanyag 1958-ban készült el és 1963 óta használják széles körben

A kanyaró elterjedtsége

A kanyaróvírus kórokozója világszerte jelen van, a járványok azonban inkább csak a fejlődő országokban jellemzőek, mivel a fejlett társadalmakban az oltással a lakosság nagy része védettséget szerez kanyaró ellen. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2000-ben 30-40 millióan betegedtek meg kanyaróban és körülbelül 800 ezer gyermek bele is halt a betegségbe, pedig mint tudjuk, a kanyarófertőzés oltással megelőzhető lenne. Az oltási kampányoknak köszönhetően a vírus a világ nagyobb részéről már eltűnőben van: a folyamatot az is könnyíti, hogy a kanyaró vírusa kizárólag emberről-emberre adódik át, nincs más rezervoár szervezete, mint pédlául az influenzának a sertések vagy a baromfi. 1999 és 2003 között világszerte 39%-kal sikerült csökkenteni a halálozási rátát a WHO célkitűzéseinek megfelelően, habár Afrikában és Ázsia fejletlenebb tartományaiban még mindig sokan halnak bele a betegségbe. Európában a regisztrált kanyarós esetek száma nagyon alacsony, maximum helyi vírusok, epidémiák ütik fel a fejüket, de ezek is nagyon ritkák. Amerikában azonban az oltásellenes mozgalmaknak köszönhetően néha újra felüti a fejét a járvány, amely így a be nem oltott gyermekek veszélyezteti leginkább.

 

Borítókép forrása: bumm.sk

Források:

https://www.cdc.gov/measles/index.html
http://www.medicinenet.com/measles_rubeola/article.htm
https://www.medicalnewstoday.com/articles/37135.php

Hozzászólások