25 éve, 1991-ben omlott össze a Szovjetunió

25 éve, 1991-ben omlott össze a Szovjetunió

2016-08-23

1991. augusztusában puccsot kíséreltek meg Gorbacsov elnök , a Szovjet Kommunista Párt főtitkára  , a glasznoszty, peresztrojka kitalálója ellen a konzervatív erők a  régi rendszer visszaállítására.

Nagy örömünkre a puccs sikertelen volt, de ez a tény egyúttal felgyorsította a gazdaságilag rendkívül rossz helyzetben lévő, soknemzetiségű Szovjetunió szétesését, felbomlását. A Szovjetunió megszűnésével Gorbacsov a már nem létező pozíciója helyett Oroszország miniszterelnökévé Borisz Jelcint nevezte ki.

A puccsisták, akik természetesen folyamatosan jelen voltak a peresztrojka rendszerében és a katonai hatalomba is beágyazódva léteztek, 1991. augusztus 19-én igyekezték elszigetelni a családjával  éppen krími szabadságát töltő  Gorbacsovot azzal az indokkal, hogy egészségügyi problémái miatt nem tud az ország ügyeivel foglalkozni.  Hermetikusan elzárták a külvilágtól, házi őrizetben tartották és lemondásra szólították fel.

Augusztus 19-én a teljes hatalmat a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága vette át, amelynek tagjai Gennagyij Janajev alelnök, Valentyin Pavlov kormányfő, Oleg Baklanov, a szovjet parlament védelmi bizottságának alelnöke, Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke, Dmitrij Jazov védelmi miniszter, Borisz Pugo belügyminiszter, Vaszilij Sztarodubcev, a Szovjet Parasztszövetség elnöke, Alekszandr Tyizjakov, az Ipari-, Közlekedési-, Hírközlési és Építőipari Vállalatok Szövetségének elnöke voltak. Moszkvában páncélosok vonultak az utcákra, és Janajev 19-én délutántól rendkívüli állapotot hirdetett ki Moszkva területén is, mivel a nap folyamán több kísérlet történt  döntéseinek szabotálására, tüntetések szervezésére.

A konzervatív erők elhatározták, hogy a hatalmat ezután majd a korábbi szocialista módon ők fogják gyakorolni. A korábbi csatlós országok külügyminisztériumaiba jegyzéket küldtek , amit Magyarországon Jeszenszky Géza vett át. A visegrádi országok azonnal összeültek és kinyilvánították, hogy csak a demokratikus út az elfogadható számunkra. Ezt hangsúlyozta a NATO főtitkár, a nyugati országok kormányfői és a szovjet tagköztársaságok is.

Mindenki aggódva várta a fejleményeket és  figyelte a Kreml irányába masírozó alakulatokat, valamint a diktatúrát nem akaró sztrájkoló embereket. A nyugati világban jól ismerték és kedvelték Gorbacsovot, aki a korábbi vezetőktől eltérően kultúrált és intelligens ember. A helyzetet Borisz Jelcin nagy bátorságról tanúbizonyságot téve oldotta meg, csitította a sztrájkoló tömeget, de kifejezte egyetértését azzal, hogy a régi rendszert nem lehet visszaállítani. A katonai erőket pedig egy tankra felmászva felszólította , hogy szüntessék be tevékenységüket. Átvette az ellenőrzést a föderáció területe felett. A puccs végjátékaként három halálos áldozatot követelő lövöldözés tört ki a Kreml épülete előtt.  A puccsistákat végül letartóztatták és Gorbacsov is visszatérhetett Moszkába.

A körülmények azonban drámai módon megváltoztak, a tagországok , elsőként a balti államok Lettország, Észtország, Litvánia lakossága nyilvánította ki, hogy függetlenséget szeretnének.

Magyarországon a puccs idején , a jegyzék átvételét követően Antall József miniszterelnök kiváló diplomáciai érzékről téve tanúbizonyságot, azonnal összehívta a Parlament ülését. A  parlamenti pártok kinyilvánították, hogy nem kívánnak együttműködni a puccsista erőkkel. Az egyetlen kivétel a Thürmer Gyula féle kommunista párt volt, aki együtt akart működni a szovjet erőkkel.

Antall József másik nagy érdeme ebben az ügyben az volt, hogy a puccsot követően Jelcinnel való tárgyalásai során sikerült elérnie, hogy ne kelljen jóvátételt, kártérítést fizetni a szovjet kivonulás során itthagyott “javakért”. A szovjetek gyakorlatilag ami mozdítható volt úgyis eladták, vagy elvitték és a tárgyalások során főként az okozott környezetvédelmi károkra hivatkozással tudta a miniszterelnök ezt a mondhatni egyedülálló  tárgyalási pozíciót biztosítani.

A borítókép forrása: rferl.org

Hozzászólások